Kicsiben az amerikai sub-prime válság jeleit mutatja a magyarországi autófinanszírozás – utal Mészáros György, a Magyar Lízingszövetség elnöke arra, mennyire kritikusnak tartja a szektor helyzetét. A lízingcégek portfóliója ugyanis varázsütésre romlott le, ahogyan a 200 forintos svájci frank árfolyammal párhuzamosan a döntően az alpesi devizában eladósodott ügyfelek tartozásai automatikusan 20–30 százalékkal megugrottak. Ez annyit jelent, hogy az adós, ha rászorul, a lízingelt eszközt biztosan nem tudja majd annyiért eladni, amennyiből képes kifizetni a tartozását. Esélyeit tovább rontja, hogy használt eszközt értékesíteni – legyen az gépjármű vagy bármifajta berendezés – a válság közepette nem könnyű feladat.

AZ ELSŐ ÁLDOZAT. A Magyarországra begyűrűző pénzügyi-gazdasági válság egyik első áldozata nem véletlenül éppen a lízingpiac. Ezekre a cégekre ugyanis egyszerre hat negatívan a villámgyorsan zsugorodó autóértékesítés és a válság okozta hitelszűke. Néhány héttel ezelőtt a K&H-csoport lízingvállalata jelentette be, hogy felhagy a személygépkocsik finanszírozásával, és tevékenységének középpontjába a gépek és berendezések lízingjét helyezi. Piaci információk szerint egyre több társaság állítja takarékra az autólízinget, sőt, a Santander Consumer Finance és a Raiffeisen-csoport érdekeltsége gyakorlatilag már teljesen leállt e szolgáltatással.

A tavalyi adatok mindenesetre nem sok bizakodásra adnak okot. Tíz év óta először csökkent a piac. Igaz, éves szinten még csak 1,5 százalékkal, 1200 milliárd forintra, de a 2008 utolsó negyedévi 26 százalékos visszaesés a lízingelt eszközök értékében már rosszat sejtet (lásd a grafikont). Az autófinanszírozás e periódusban 28 százalékkal ment össze, és a szerződések darabszáma is 30 százalékkal fogyott. Nem járt jobban az ingatlanlízing sem, amely bár az éves szinten 2 százalékos bővülést produkált, szeptember és december között 38 százalékot csúszott vissza. Meglepő módon, a tavalyi utolsó negyedévben egyetlenegy szegmens, a korábban leggyengébben teljesítő gép- és berendezés-finanszírozás tudott csak növekedni – mintegy 3 százalékkal –, emellett még a flottafinanszírozásról mondható el, hogy legalább nem zsugorodott.

Nem túl rózsásak az idei kilátások sem. A teljes piac az előrejelzések szerint egynegyedével csökkenhet, ezen belül a leginkább – 32 százalékkal – a gépjárműpiac eshet vissza. A cégek abban bízhatnak, hogy megindul a hitel/lízing transzfer, vagyis azok a társaságok, amelyek a bankok számára már nem bizonyulnak hitelképesnek, lízingre váltanak. Válságban a biztonság az első, és mivel a lízingelt eszköz a futamidő végéig a lízingcég tulajdonában marad, ez a hitelügyletekhez képest kisebb kockázattal jár a finanszírozó számára.

Fotó: Fotolia

JOGI BUKTATÓK. Amennyiben bizonyos jogszabályi változásokat sikerül a szakmának keresztülverekednie, még két területtől remélhet némi növekedést. Évek óta sikertelenül próbálják például elérni azt, hogy az úgynevezett visszlízing illetékéből levonható legyen az eredeti illeték, és ne kelljen duplán fizetni. A jelenlegi gyakorlat ugyanis az, hogyha egy kisvállalkozásnak forrásra van szüksége, ingatlanát eladhatja a lízingcégnek. Utóbbinak ez esetben az ingatlanérték 2 százalékát kell kifizetnie illetékként, amit persze ráterhel a vállalkozóra. Akinek ki sem kell költöznie, hiszen rögtön köt egy másik szerződést, amelyben visszalízingeli eredeti tulajdonát. A bökkenő csupán az, hogy a hatóság azon melegében – e második kontraktus alapján – egy újabb, immár 10 százalékos illetékkel terheli meg a vállalkozót. Ez tíz évvel később, a futamidő végén talán még jogos is lenne, addig azonban nem, mivel az ingatlan jogilag a lízingcég tulajdona. A fenti, semmilyen jogszabállyal alá nem támasztható gyakorlat lényegében kiölte a visszlízinget. Nemigen akad ugyanis olyan vállalkozó, aki a kétszeri illetékfizetésre szívesen kidobná az ablakon az ingatlan értékének 12 százalékát.

A másik, hasonlóan rendezetlen ügy az EU-pályázatokkal kapcsolatos. Ma az ezekhez szükséges önrészt saját forrás hiányában csak hitel formájában fogadják be, a lízinget kerek perec elutasítják. „Hiába van a kezünkben egy állásfoglalás Brüsszelből, hogy a lízingszerződés ugyanúgy elfogadható, eddig nem értünk célt” – hangsúlyozta a Figyelőnek Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Mindenesetre a közeljövő sanyarú kilátásai arra ösztökélik majd a szövetséget, hogy minden követ megmozgasson a lízing hátrányos megkülönböztetése ellen, ezzel ugyanis némi növekedést tudna generálni a most következő nehéz időkben is.