„Válságban tanulni kell! A mostani kilátástalannak tűnő helyzetben azonban sajnos elmegy a kedve az embereknek a tanulástól. Pedig sokkal nagyobb eséllyel pályázhatnának az állásokra, ha képeznék magukat” – mondta a FigyelőNetnek Kocsis Mihály, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) igazgatója.

bal_fn9_cikk_kapcs„Nem világos, hogy a válság után milyen szakemberekre lesz szükség a munkaerőpiacon. Hosszú távú elemzések kellenének, hogyha egy képzőintézmény elkezd valamit, akkor az azt elvégzőknek milyen elhelyezkedési esélyeik lesznek. Sokan tanulnak, tanítanak haszontalan dolgokat, a cégek válaszként pedig inkább megszervezik a saját belső szakképzésüket, hogy az alkalmazottai megfelelően dolgozzanak” – tette hozzá Csikesz Tamás, az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületének (AFIOE) elnöke.

Az informatikáé vagy a fizikai munkáé a jövő?

Az OKTÁV Továbbképző Központnál még nem érzik a válságot, a márciusban induló tanfolyamokról sokan érdeklődtek, bár eddig még nagyon kevesen jelentkeztek. A jelenleg futó képzések közül a legnépszerűbbek a kétkezi, fizikai munkák, például CNC-gépkezelői, építőipari szakmák. „Sok szakmunkásra van szükség, hiszen a közoktatásban nagyon kevés fiatal végez évente, és a felkészültségük sem mindig megfelelő. A válság után biztosan ismét nagy lesz a kereslet a jó szakemberek iránt” – mondta a FigyelőNetnek Ligetvári István, a központ oktatási főmunkatársa. Ezzel Kocsis Mihály nem ért egyet: szerinte nem láthatjuk, hogy milyen munkákra lesz kereslet a válság lecsengése után.

Informatikát tanulnak a fiatalok egy szentgotthárdi felnőttképző intézetben (forrás: MTI)

A rendszerváltozás után is erőteljes volt a foglalkoztatási válság. Akkor a jogi, gazdasági és pénzügyi, illetve az informatikai képzések voltak a legnépszerűbbek. Persze nemcsak a felsőoktatásban, hanem a szakképzések esetében is. Kocsis Mihály szerint mára csak az informatika maradt versenyképes, ám ha valaki csak annyit tanul meg, hogyan használjon egy táblázatkezelőt, az nem elég. Csak a legkiválóbbak tudnak érvényesülni.

Ingyen nyelvtanfolyammal segítenének

„A tudás értékálló, ami a fejünkben van, az biztosan a miénk. Érdemes nyelvet tanulni: az angol immár kötelező, de mellette a spanyol, az orosz és a távol-keleti nyelvek lehetnek nagyon hasznosak” – hívta fel a figyelmet az OFI igazgatója.

k_fn9_cikk_laphuAz Educomm például ingyenes online nyelvi képzésekkel segítené a kormányt a válságkezelésben. Az ajánlatukat február elején juttatták el a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak és Gyurcsány Ferencnek. „Mint ismeretes, a kormány tervei között szerepel, hogy a csökkentett teljesítménnyel, és ez által csökkentett munkaórákkal működő vállalatok munkavállalói számára pótolja az ötödik napi, kieső munkabért, és erre az időre képzést, oktatást finanszíroz nekik. Az Educomm a válságkezelést segítendő felajánlotta a kormánynak, hogy az érintett vállalkozások munkavállalói – az Eduverzum több ezer tanulójához hasonlóan – ingyen tanuljanak angolul vagy németül a Virtuális Nyelviskolában” – áll a sajtóközleményükben.

A felajánlás része, hogy naplót vezetnek a válságkezelő együttműködés keretében beíratott tanulók teljesítményéről. Ezzel azt bizonyítanák a munkaadónak, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is hatékonyan hasznosítják a munkaidejüket a dolgozók, ezért jogosan jutnak hozzá a jövedelmükhöz.

Bajban a felnőttképzők

A gazdasági válság nagyon keményen érinti a felnőttképzőket, 2009 nyarára mind a magánszemélyek, mind a cégek által megrendelt tanfolyamok, oktatások száma visszaeshet – mondta Csikesz Tamás a felnőttképzők éves konferenciáján. „Ha egy iskola csak arra alapoz, hogy az utcáról bemennek a tanulni vágyók, akkor nem fog megélni. Szükség van az intézmények, vállalkozások megrendelésére is a fennmaradáshoz, ám a források akár 50-70 százalékkal is csökkenhetnek a válság miatt.”

A felnőttoktatással foglalkozó iskolák csak úgy tudnak recesszióban fennmaradni, ha a képzéseik díjából engednek, illetve megpróbálják lefaragni a költségeiket: megszerzik a legolcsóbb bérű tanárokat, vagy például az oktatás helyszínét a megrendelő cégnél alakítják ki. Csikesz Tamás szerint azonban ezeket a csonkolásokat nem csinálhatják a végtelenségig, hiszen egy bizonyos szint alatt már a lényeg, a minőségi oktatás vész el.