Most viszont nehéz lesz visszakapaszkodniuk. Ezt az érzést a rendszerváltás utáni két évtizedben hitelválság nélkül is többen megtapasztalták már Magyarországon, persze nem csak bankárok. A Figyelő most többeket megkeresett azok közül, akik korábban reflektorfényben álltak, majd valamilyen okból eltűntek a szemünk elől. A választásban ez az egy szempont vezetett bennünket, nem szelektáltunk az eltűnés körülményei szerint. A megkeresettek között volt, aki nem állt velünk szóba, de olyan is akadt, aki kifejezetten örült, hogy elmondhatja: jól megy sora.

• Straub Elek: szabadidős tevékenységek
  Röviden: jól vagyok; hosszabban: nagyon jól vagyok – süti el az ismert viccet némiképp átfogalmazva Straub Elek, a Magyar Telekom Nyrt. elnök-vezérigazgatói tisztéből 12 év után, 2006 decemberében távozott menedzser. Értékelése szerint színesebb, gazdagabb lett az élete, mert napjainak nagy részét már nem köti le a cégvezetés, és így több olyan dologra koncentrálhat, amire korábban nem volt sem ideje, sem energiája. Azért az üzleti világtól nem szakadt el teljesen. Több neves üzletemberrel együtt alapító tulajdonosként szállt be a Közép-európai Biztosító Zrt.-be, s infokommunikációs területen is foglalkozik befektetéssel. „A piacnak egy új szegmensével találkoztam. Kisebb, induló vállalkozások kerestek meg szakmai segítséget kérve, és a tanácsadás mellett néhányukban tulajdonrészt is vásárolok” – mondja, hozzátéve: „nem nagy összegekről van szó”. E mellett egy kelet-európai távközlési-informatikai üzleti lehetőségekre koncentráló, német befektetési alap tanácsadójaként dolgozik.

Túl a szakmai elfoglaltságokon, többet van együtt családjával, barátaival. A vitorlásszenvedélyéről is ismert egykori menedzser egyre több időt tölt Balatonfüreden, mostanában főként Talizmán nevű régi vitorlásának rekonstrukcióját intézi, remélve, hogy ez újabb lehetőség lesz közös programokra. Klasszikus értelemben – például egy távközlési vállalat vezetőjeként – visszatérést nem tervez; mint mondja, ez fel sem merült, és egyébként is olyan „szakmai éhség” kell hozzá, amelyet ő már kielégített. A berlini magyar nagyköveti posztról csak annyit mond, valóban felmerült a neve. „Csak azt csinálom, ami örömet okoz, ilyen értelemben minden időm szabadidő” – adja meg a végső helyzetértékelést.●

• Iványi György: újrakezdés a semmiről Utoljára a Magház lakásépítési projekttel szerepelt a hírekben az Inter Európa Bank (IEB) egykori vezetője, korábban a TV3 elnöke. A Keleti pályaudvar közelében épített, fiataloknak szánt garzonokra az ötletadó-befektető Iványi György ma is büszke, pedig a kudarcos projekttel 2002 szeptembere óta nincs kapcsolata. A lakók az ígért extra szolgáltatások elmaradása, a kivitelezés trehánysága és pénzügyi viták miatt perre mentek. „Fáj a történet, a Magház mintát teremthetett volna, de sajnos figyelmetlen voltam. Nehéz az új dolgokat időzíteni; ha túl korán csinálja az ember, könnyen lyukra fut, ha túl későn, akkor lemarad, mert már mindenki ott van a piacon” – emlékezik ma a projektre. Egykori tulajdonostársaival azóta is pereskedik. Elsőfokú ítélet már a polgári és a büntetőperben is született, de ezekről a jogerős ítéletig nem kíván nyilatkozni. A félrecsúszott vállalkozás azonban saját elmondása szerint minden megtakarítását elvitte. „Egyik pillanatról a másikra csökkent a földi vagyonom 150 millió forintról mínusz 50 millióra. A semmiről kellett újrakezdenem az életemet, de ez legalább fiatalon tart.”

Iványi György nem roskadt magába, két éve néhány magánbefektetővel, illetve a Corvinus Tőkealap segítségével megalapította a Literaton Kiadó és Informatikai Kft.-t, amely virtuális osztályterem-rendszert fejlesztett ki és interaktív tananyagokat terjeszt. A rendszer használata a közoktatásnak ingyenes, a felnőttoktatásban fizetős. A cég nincs könnyű helyzetben; a fejlesztések lelassultak, megcsappant a pénzállomány, ezért a Literaton összeáll az 1991-ben alapított első magyar magángimnáziummal. A magas térítést kérő etyeki Kolumbuszt utazó gimnáziumnak is nevezik, mert olyan „élményoktatást” nyújt, amelynek során a diákok 6-7 hetet utaznak; ha például buddhizmus a téma, azt Nepálban tanulják. Az együttműködés célja, hogy az intézmény referencia legyen a modern oktatási formához, és segítsen a tartalom előállításában is.

Iványi napi aktivitásának a felét viszi el a Literaton. Emellett rendszeresen ír cikkeket. Az ingatlan-fejlesztésektől sem távolodott el teljesen, de saját tőke híján immár nem vállalkozik, csak tanácsadóként dolgozik többek között egy projekten a Dunakanyarban, illetve a Várkert Bazár ügyét igyekszik átlendíteni a holtponton. Mivel kedvenc sportjai – a síelés, a lovaglás, a vadvízi kajak – költségesek, ezeket az ex-bankár immár ritkán űzi. Ugyanakkor továbbra is tagja a Fesztiválzenekar kuratóriumi elnökségének. Párja, Tallós Rita színésznő „eddig, hál’ istennek, bírta az elmúlt időszak gyűrődéseit.”

• Kereszty Gábor: pályamódosítás közben A TV2 volt vezérigazgatóját tavaly augusztusban váltotta pozíciójában Várdy Zoltán, a csatorna addigi kereskedelmi vezetője. Kereszty akkor azt az ajánlatot kapta, hogy hozza létre a TV2 tulajdonosa, a ProSiebenSat1 csoport müncheni központjában a tartalomfejlesztési igazgatóságot. Rajta kívül még ketten dolgoztak a csoporthoz tartozó televíziók gyártási és műsorfejlesztési munkájának összehangolásán. A médiacég idén áprilisban megindult átalakulása – miközben a vállalat részvényei zuhanásba kezdtek – a frissen létrehozott pozíciót is érintette, aminek nyomán Kereszty visszaköltözött Budapestre. „Tanácsadói formában dolgoztam tovább” – fogalmazott a Figyelőnek. December végén a szakember távozik a médiacsoporttól; változatlanul tévés tartalomfejlesztéssel kíván foglalkozni, de biztosat még nem tudott mondani.

Tulajdonosa a budapesti Két Szerecsen kávézónak, és vállalkozása nyáron nyitotta meg a felújított Aranyszarvas éttermet. Az Interaktív produkciós cégben, amely sokáig a TV2 legnagyobb műsorgyártója volt, egykori vezérigazgatói kinevezése, 2002 óta már nem tulajdonos.

• Kunos Péter: aktív háttérmunkaBüntetőeljárás indult 1994-ben az Agrobank egykori vezérigazgatója – korábbi pénzügyminiszter-helyettes – ellen az E-hitel-kihelyezési gyakorlat miatt. A Fővárosi Bíróság 1997 júniusában első fokon bűncselekmény hiányában felmentette, ám a Legfelsőbb Bíróság 1998 áprilisában jogerősen két év szabadságvesztésre és másfél millió forint pénzbüntetésre ítélte. Mindez akkor nagy felzúdulást váltott ki a bankvilágban, sőt még pénzügyi szektoron kívüli értelmiségiek is aláírásgyűjtésbe kezdtek. Kunos maga betegségére hivatkozva kért kegyelmet, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök meg is adott, de ehhez – merőben szokatlan módon – Dávid Ibolya frissen kinevezett igazságügy-miniszter nem adott ellenjegyzést. Kunos kifogástalan magatartásának köszönhetően előbb börtönfokozatról fogházra válthatott, majd 2000-ben, 16 hónap után szabadult.

Azóta a nyilvánosságtól visszavonultan él, de üzletileg igen aktív maradt. Üzlettársa annak a Pro-Hill Ingatlanfejlesztő és Vagyonkezelő Kft.-nek, amely a rózsadombi SZOT-üdülő helyén előbb 10, később már 20 milliárd forintra becsült beruházással luxus lakóparkot épít, illetve már értékesíti is a lakásokat. Neve felmerült egy cseljabinszki orosz–magyar ingatlanprojekt kapcsán is, amelyet a Hungaro Polyot Kft. jegyez; ebben tulajdonrésze van. Szintén részesedéssel bír a 399 millió forint alaptőkéjű, az uruguayi Imusol Trading főtulajdonában lévő Imusol Hungária vagyonkezelőben, amelynek egyik vezetője is. A cégbírósági adatok szerint az Imusol gyakorlatilag forgalom nélkül, enyhe veszteséget termelve vegetál.

Az üzletember nagy sakkbarát, 40 éve „kocasakkos”. 1990-től ő irányította a Magyar Sakk Szövetséget, s amikor be kellett vonulnia Baracskára, a vele amúgy üzleti kapcsolatban álló Leisztinger Tamás vette át tőle az elnöki posztot. Kunos egyfajta erkölcsi elismerésnek élhette meg, hogy 2005-ben a szövetség ismét vezetőjévé választotta. Aktív elnök, szívesen vesz részt a versenyeken, szimultánokon.

Legismertebb érdekeltsége, a Pro-Hill 1997 és 2004 között a Geoholding Rt. tulajdonában volt, ami azért érdekes, mert bár a Figyelő Kunos Pétert mint sakkszövetségi elnököt kereste, titkárnője geoholdingos elérhetőséget adott meg. Végül Kunos ismételt megkeresésünk ellenére sem kívánt válaszolni kérdéseinkre.

• Palotás János: kamatozó szellemi tőke Az első demokratikus parlament képviselője, aki közvetítő szerepet vállalt a taxisblokád idején, s csaknem tíz évig irányította a Vállalkozók Országos Szövetségét, azután tűnt el a szemünk elől, hogy megnyert egy pert. Ezt annak idején azért indította, hogy tőle is az „államosítás” árfolyamán vegyék vissza Postabank-részvényeit. Mint mondja, az elmúlt 15 évben már inkább szellemi tőkéje kamatoztatásából élt. Vendégprofesszorként és meghívott előadóként járta a nyugat-európai és amerikai egyetemeket. A nemzetközi beruházási projektek, pénzügyi befektetések menedzselésére szakosodott amerikai Creative Investing and Financing Corporation cégcsoport elnöke, vezető pénzügyi-, jogi- és gazdasági szakértője. A cég, amelyben érdekeltséggel is rendelkezik, amerikai, de főleg kelet-európai projektekkel foglakozik. Az elmúlt másfél évtized alatt közreműködött bankalapításban, egyedi, nemzeteken átnyúló beruházások létrejöttében, köztük egy ukrán autópálya-fejlesztés előkészítésében. A költségvetési nehézségekkel küzdő Ukrajna többmilliárd dolláros projektjéhez létre kellett hoznia a finanszírozó pénzügyi konzorciumot, és elindítani a beruházást. Mindezek előtt a sztrádákhoz kapcsolódó külföldi befektetéseket lehetővé tevő jogi szabályokat, törvényeket is el kellett fogadtatnia.

Mint mondja, 2002-ben Madridban, egy brüsszeli központú nemzetközi egyetemi szövetség éves szakmai konferenciájának részeként, megvédte nagydoktori címét, az intézményt azonban nem nevezte meg. Barátai kérésére szerepet vállalt a Brokernet cégcsoport létrejöttében. 2007 végén ismét bekapcsolódott a bükfürdői Birdland Resort fejlesztésébe, amelyből egyszer már kivált. Szívügye az idén indított Dominium Vini Kereskedelmi és Borászati Tanácsadó Kft. A vállalkozás az ország legelegánsabb szőlőbirtokain az igényes vevők részére haszonbérletet közvetít – ha nem is a területre, de a szőlőtőkékre. A „bérlők közössége” mások mellett olyan neves mesterekkel műveltetik meg a bértőkéket, mint Wunderlich Alajos vagy Konyári János. A már az indulás évében is százmilliós forgalmú cégnek Palotás nagy jövőt, milliárdos árbevételt jósol.

• Dicső Gábor: alternatív energiákkal Ha az embernek nincs jó üzleti ötlete, akkor inkább pihenjen – vallja Dicső Gábor, a Kontrax egykori tulajdonosa. A vállalkozó saját elmondása szerint pontosan ezt csinálta 1998 és 2001 között, majd amikor megjött az ihlet, megalapította a Greenergy alternatív energiaszolgáltatót, amelynek vezérigazgatója is. A holdingként működő társaság az idén 10 milliárd forintos bevételt ért el 12 kiserőművével. A megtermelt energiát ipari nagyfogyasztóknak, távhőszolgáltatóknak és bevásárlóközpontoknak értékesítik.

A Greenergy egyrészt a hagyományos energiaszolgáltatókhoz képest kínál alternatívát, másrészt megújuló – azaz alternatív – energiaforrások kihasználásával kíván foglalkozni. Ez utóbbi csak jövőre válik valósággá, hiszen a jelenlegi 50 megawattos termelésük még teljes egészében gázturbinákra épül. A cég zöld jellegét így egyelőre a kapcsolt termelésből adódó energiahatékonyság jelenti; ez annyit tesz, hogy az áram előállítása közben keletkezett hőt is felhasználják, sőt az áramot államilag garantált módon, a piac árnál magasabban értékesíthetik. Az első szélturbinákat 2009-ben szeretnék felállítani; a hosszú távú tervek 300 megawattos termelésről és regionális jelenlétről szólnak.

A holding fő tulajdonosa 2007 júliusa óta – az amszterdami bejegyzésű Greenergy B.V.-n keresztül – egy amerikai befektetési alap, a Global Environment Fund, de a zágrábi tőzsdén jegyzett befektetési társaság, az EIG-EWP Energy Holdings Cooperatief révén Dicső Gábor is kisebbségi tulajdonos maradt.

• Kelemen Iván: határon túli közvetítő A Kordax volt résztulajdonosának három bejegyzett cége van Magyarországon, de ezek közül egyedül az elektronikai paneleket gyártó Interelectronic működik, havi 15–20 millió forintos termelési szinttel. Az Astor-H, amely kozmetikai cikkek kereskedelmével foglakozott, „éppen most ment csődbe”, míg a Ferromat utoljára az 1990-es évek elején volt aktív. A vállalkozó üzleti tevékenységét sokkal inkább a magyar határokon kívül folytatja, elmondása szerint különösen Ausztriában, Horvátországban és Romániában. A részleteket nem ecsetelte, csak annyit árul el, hogy „kereskedő, közvetítő” munkát végez, Romániában pedig egy gázszolgáltatóban vesz részt, amely „kedvezményes árú gáz elérésében segíti a fogyasztókat”.
  

• Bajczi Zoltán: végelszámolás és exportABaranya Megyei Tejipari Rt. többségi részvénycsomagját 1994-ben vásárolta meg a Bajczi Zoltán és Jederán Miklós által létrehozott Első Hazai Tőkebefektetési Társaság Kft. A következő időszakban a Bácstej, a Classtej és a Győrtej is a birtokukba jutott, s e négy vállalat összeolvadásával jött létre a MiZo-Baranyatej Rt. 1997 végén. A társaság hiteleit azonban később a bankok – Bajczi értékelése szerint egyoldalúan, puccsszerűen – felmondták, így a cég 2,5 éves felszámolási procedúra után Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató érdekeltségébe került.

Mindezt Bajczi Zoltán azóta sem heverte ki teljesen. Az üzletember, aki büszke rá, hogy mindmáig egyetlen fénykép sem jelent meg róla a sajtóban, ezúttal is elzárkózott a nyilvános szerepléstől. A Figyelő megkeresésére írásban nyilatkozott: „Hivatalosan a diplomáimból és a nyelvtudásomból élek. Fő területem a nemzetközi export ügyletek és az adószakértés. Szabadidős tevékenységeim közül a kordonbontást emelném ki.”

Egyébként szerepel az adótanácsadók és adószakértők jegyzékében, tagja a NatGeo Society-nek. A Fővárosi Bíróság negyedszáz ügyben jelölte ki végelszámolónak az elmúlt években; jelenleg is 12 cég végelszámolását végzi. A MiZo-val kapcsolatban szkeptikus: „Látja a piaci részesedésüket? Tíz év alatt harmadára zsugorodtak. Látja az exportjukat? Mi 1999-ben majdnem 4 milliárd forint értékben exportáltunk Horvátországba, Boszniába, Szerbiába, Macedóniába, Romániába, Ausztriába, Olaszországba és Japánba.”

• Lupis József: sikertelen restart Szabadulása után visszatért az üzleti életbe a Lupis Brókerház alapítója, akit 1998-ban – 7 rendbeli, különösen nagy kárt okozó csalás, valamint magánokirat-hamisítás és különösen nagy értékben elkövetett sikkasztás miatt – 6 év börtönbüntetésre, 8 év közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélt a Legfelsőbb Bíróság. 50 százalékos üzletrészt szerzett a tószegi székhelyű, agrár profilú Csoroszlya Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-ben. A társaságban addig Nobilis Kristóf volt a 96,7 százalékos tulajdonos, Szomszéd Judit társaságában. A Csoroszlya Kft.-nek korábban is voltak neves tulajdonosai, mások között 1997.  októbertől 2000. szeptemberig Bajnai Gordon, jelenlegi gazdasági miniszter.

Az eredetileg növénytermesztéssel, nagykereskedelemmel is foglalkozó cég időközben átalakult CE Rent Kft.-vé, és a profilja is változott: elsősorban autókereskedelemmel és pénzügyi tevékenységgel, lízinggel foglakozott. Ebben a cégben Lupis József már nem tulajdonos, és Nobilis Kristóffal is megszakadt a kapcsolata. „Életemben soha senkit nem jelentettem fel” – cáfolta Nobilis a Figyelőnek azt a piaci kacsát, miszerint újabb rendőrségi üggyé vált konfliktus miatt mentek volna külön. „A CE Renttel kedves régi barátomat szerettem volna segíteni az újrakezdésben, ami – részben érthető pszichológiai okokból – csak félig-meddig sikerült. Barátsággal váltunk el egymástól” – közölte Nobilis, aki mostanában nem tudja elérni Lupis Józsefet. Ez nekünk sem sikerült; jogi képviselőjétől annyit tudtunk meg, hogy a volt brókerház-alapító jelenleg kerüli a nyilvánosságot.

• Róna Péter: egyetemi körökben Már régen feloszlott a hajdan Róna Péter vezette First Hungary Fund (Első Magyar Alap); az üzletember több befektetést is kezelt, a NABI buszgyártótól 2004-ben vonult vissza, azóta nem vállalt menedzseri feladatokat. Az a hír járta, hogy nyugdíjas életet él, ám egyik közeli kollégája szerint ez csak részben igaz, hiszen gazdasági szakértőként időnként fel szokott bukkanni, például az M1 tévécsatorna Szólás Szabadsága című műsorában nyilatkozott e minőségében. Ezenkívül állandó szemináriumot tart az ELTE budapesti jogi karán. Perbeszédet, retorikai fogásokat oktat, sőt diákjaival rendszeresen és jó eredménnyel vesz részt egy hágai nemzetközi szakmai versenyen. Meghívott előadóként Oxfordban is tart jogi témájú előadásokat, és ha mindez nem töltené ki teljesen nyugdíjas napjait, a Pécsi Tudományegyetem gazdasági tanácsának is tagja. Bár Róna Péter a rendszerváltásig az Egyesült Államokban élt, azóta végleg hazaköltözött; úgy határozott, aktív öregkori éveit Magyarországon tölti.
  

• Morvai Feren: maradt a kazánoknál Nem adta fel Petőfi iránti érdeklődését, de emellett már csak kazánok fejlesztésével foglalkozik a volt kisgazda országgyűlési képviselő, a „kazánkirály”, aki Barguzinig ment a költő sírját kutatva. A telefont is legújabb nagy teljesítményű, 1,5 megawattos, fahulladékból készülő – úgynevezett pellet – tüzelőanyaggal működő óriáskazánja beüzemelésekor vette fel Budapesten. Januárra sajtótájékoztatót is szervez a kazánkülönlegességek átadására, amelyekkel 20–30 százalékkal olcsóbban lehet előállítani egységnyi hőmennyiséget, mint földgázzal.

Morvai Ferenc más szellemi termékeivel is büszkélkedik. A szarvasi energiafű, illetve a repceolaj kivonása után visszamaradó szerves anyagból előállított olajpogácsa energetikai hasznosítására kidolgozott szabadalmát már le is védette. Módszerével a palában lévő ásványi olaj is hasznosítható fűtőanyagként. Igaz, az eljárás nem teljesen problémamentes, hiszen nagyon sok hamu keletkezik, de szerinte megéri, mert 3–5 kilogramm olajpalával egy köbméter földgázt lehet kiváltani; a hamut pedig utak és házak építéséhez lehet felhasználni.

Az irányítása mellett kifejlesztett berendezéseket a nagyrédei telephelyű Ökomorv Kft. gyártja; a cég forgalma megközelíti a 300 millió forintot. Mivel szerinte „szalad a szekér”, ismét tud áldozni a Petőfi-kutatásra is. Annak idején nagy vihart kavart azon expedíciója, amely egy Urálon túli tömegsírban találta meg a költő vélt hamvait; ezekről azonban egyes tudományos csoportok azt állították: valójában egy tatár nő csontvázára bukkantak. A Figyelő információi szerint a tiltakozások ellenére sikerült hazahozni a maradványokat, amelyeket jelenleg egy egyházi intézmény szakavatott apparátusa őriz. Morvai időközben Petőfi itthoni rokonait is megtalálta, akiktől DNS mintát készül venni. Ha a genetikai vizsgálat azt igazolná, hogy a csontváz nem Petőfié, akkor, ígéri, visszajuttatja eredeti helyére.