A bornál nem lehet használni a tejnél és más élelmiszereknél alkalmazott felmelegítéses technológiát, amelynek során megforralják a mikroorganizmusokat, mert a bor zamatát adó molekulák is tönkremennének. Ehelyett semleges gázt adnak a borhoz, majd a légköri nyomás háromszázszorosa mellett ez a mikroorganizmusok celláiba is beépül. Amikor ismét csökkentik a nyomást, a gázmolekulák kitágítják és szétpukkasztják a sejteket, a gáz pedig elpárolog. A prototípust egy stuttgarti vásáron mutatatták be, de már korábban tesztelték egy borászatban is.

Mennyire vonz a Hold?
Földünk kísérőjének gravitációs mezőjét tervezik megmérni a NASA szakemberei. Az amerikai űrhivatal ehhez nem is egy, hanem rögtön két szondát küldött az űrbe, ezek a Hold körül álltak pályára, annak felszínétől 55 kilométeres magasságban. Mivel a műholdak egymással szemben, szinte tökéletes körpályán keringnek az égitest körül, folyamatosan mérni tudják az egymás közötti távolságot.

Ez annak függvényében változik, hogy nagyobb tömegű, például hegységekkel tarkított, vagy a mélyben sűrűbb kőzetű terület, vagy kisebb tömegű, kráteres, lazább szerkezetű területek felett repülnek el. Az adatok segítségével elkészítik a Hold gravitációs modelljét, ami segítséget nyújthat Földünk keletkezésének megértéséhez, és a jövőben akár kiindulási alapként is felhasználható a Hold felszín alatti területeinek jobb megismeréséhez.<#zaras_figyelo#>

Modern petróleumlámpa
Még a XXI. században is 1,5 milliárdnyi ember él állandó áramellátás nélkül, és petróleumlámpával kényszerül világítani. Fénye mellett azonban nehezebb olvasni, az eszköz tűzveszélyes és nem túl egészséges. Kiváltására szolgálhat a WakaWaka, egy olyan LED lámpa, amelyet napkollektorral lehet feltölteni, és 1 napnyi töltést követően 16 órát is lehet használni. Az akkumulátora segítségével ráadásul a legtöbb mobilt is fel lehet tölteni, így nem csak az olvasást, hanem a kommunikációt is lehetővé teszi. A Kickstarter támogatást gyűjtő oldalon már 34 ezer dollárt ajánlottak fel a program számára az adakozók, így a 40 dolláros lámpából sok juthat el a támogatni kívánt kenyai vidéki iskolásokhoz.

Lézer kézimunka helyett
Hiába vették át az ipari robotok a gyárakban a munka nagy részét, a legprecízebb munkafolyamatokat még mindig emberi erővel végzik. A szélerőművek lapátjait is kézzel csiszolják tökéletesre. Tíz percbe telik 1 négyzetcentiméternyi felület alapos polírozása, ami igen sokba kerül. A Maschinenfabrik Arnold és az S&F Systemtechnik cégekkel együttműködve a Fraunhofer Institut kutatói egy új lézeres eljárást fejlesztettek ki, amely megtakarítást hozhat a cégeknek. Míg a hagyományos csiszolás során a kiálló parányi részeket mechanikusan távolítják el, az új, gépesített eljárás során hajszálvékonyan, 20–100 mikrométer vastagon megolvasztják az egész fém felszínét, s az kihűlve már sima felületet ad. A lézernyalábokkal 0,2–0,4 mikrométer közti pontosságot tudnak elérni, aminél még mindig jobb a kézi csiszolás, de a legtöbb esetben, mint például üvegöntő formáknál, ez megfelelő. A műszerbe helyezve a munkadarabot, először a háromdimenziós modelljét készítik el CAD rendszerben, majd CAM (computer-aided manufacturing, számítógéppel támogatott gyártás) szoftverek segítségével pásztázzák azt végig a lézerrel. Ezek a szoftverek már a gépipari cégek rendelkezésére állnak, nem igényelnek további beruházásokat, szakismereteket.

Zöld tejesdoboz
Angol tervezőket az foglalkoztatta, hogyan lehetne az italos dobozokat környezetbarátabbá tenni. A tejet és a legtöbb gyümölcslevet ugyanis papírból, műanyagból és alumíniumból összepréselt dobozba csomagolják. Ezek előállítása egyrészt energia- és anyagigényes, másrészt komoly nehézségekkel jár az újrahasznosításuk. A GreenBottle fejlesztői többrétegű tároló dobozt készítettek, de ennél nincsenek az anyagok összedolgozva, ezért a külső papírmasé réteget egyszerűen kidobhatjuk a papírgyűjtőbe. Mivel ez véd a mechanikai hatások ellen, sokkal vékonyabb műanyag belsőt tudnak alkalmazni, ráadásul az is újrahasznosított. A műanyag fóliát is lehet szelektíven gyűjteni, további előnye a kemény üvegekkel szemben, hogy könnyebb és kevesebb helyet foglal. A cég a borosüvegek leváltását is szeretné elérni. A kereskedőket meggyőzheti, hogy míg az üvegpalackok 500 grammot is nyomhatnak, addig GreenBottle 55 gramm súlyú, s így például a földrészek között szállított boroknál lehetne jelentős szén-dioxid-kibocsátást és költséget megtakarítani.

Tengeri erőműépítés
Manapság már üzletileg is versenyképesek a szélerőművek a fosszilis energiahordozókkal, különösen, ha a nyílt tengerre telepítik azokat. Ott ugyanis többet és egyenletesebben, kiszámíthatóbban fúj a szél, és a szükséges terület megszerzése is egyszerűbb, sőt, nincsenek a tájképért aggódó szomszédok sem. Az odajuttatásuk és felállításuk viszont nem egyszerű feladat. A 100 méternél is magasabb monstrumokat általában több darabban szállítják óriáshajókon a helyszínre, és ott állítják össze. Lehetséges az is, hogy már függőlegesen összeépítve, a vízbe lógatva húzzák a helyszínre a szerkezeteket, de ekkor csak igen lassan tudnak haladni.
A norvég WindFlip nevű cég erre talált most megoldást: a készre szerelt szélturbinát uszályra fektetik, ezt vontatóhajó után kötik, így 15 kilométer/órás sebességgel a helyszínre lehet vontatni a tornyot, majd ott egyszerűen a bárka kontrollált süllyesztésével néhány óra alatt felállítják. Miután a helyére került a turbina, az uszály 15 kamrájából sűrített levegővel kipréselik a vizet, és indulhatnak az újabb szélkerékért – egyelőre elméletben. A Statoil norvég olajipari vállalat a WindFlip megoldását HyWind nevű úszó szélerőmű parkjának kiépítéséhez tervezi igénybe venni.