Elsősorban a forintban zajló elszámolás, az alacsony fix költség, valamint a real-time (azonnali) kereskedési adatok ingyenes hozzáférhetősége miatt kedvező a BÉTa szekció, vagyis a Budapesti Értéktőzsde és az Erste közös alternatív kereskedési platformja. Az új piacon európai blue chipek érhetők el, jelenleg még csak 10, de az ígéretek szerint hamarosan már 30 féle papír, majd a remények szerint pár hónapon belül még több.

A Budapesti Értéktőzsde. Immár top európai részvények elérhetők.

Az Erste szakemberei szerint a forintban gondolkodó magyar kisbefektetőknek a forintelszámolás a legnagyobb előny, hiszen a BÉT alternatív piacán a kisbefektetők megtakaríthatják a jellemzően 100 bázispontos devizakonverziós díjakat, ami 315 forintos eurónál legalább 3 forintot tesz ki eurónként. Ez ugyan már egy sokkal mérsékeltebb díjszabás, mint a kereskedelmi bankok akár 8–10 forintos konverziós árrése, de gyakori üzletelésnél azért erősen eszi a nyereséget. Az online brókercégek piacán aktív szakemberek szerint a kisbefektetők számára ez vonzó lehet, de azért hiba lenne azt gondolni, hogy ez az előny minden üzletnél érzékelhető, hiszen a devizaalapú rendszerekbe is sok befektető eleve devizát utal, vagy legalábbis az átutalt pénzt devizában parkoltatja és forgatja. Vagyis egy hosszabb időtávot felölelő tőzsdézésnél legfeljebb a kezdő beszállásnál és a végső kiszállásnál merül fel a konverzió díja, amúgy a befektetők szívesen tartják devizában a pénzüket, ezt egyfajta diverzifikációnak is tekintik.

TOVÁBBI KÖLTSÉGEK
Amúgy a szolgáltatóknál a hazai és a külföldi tőzsdék bizományosi díjai nagyjából azonosak, vagyis listaáron 0,4–0,5 százalék egy üzletkötés megbízási díja, ebből azonban gyakorlatilag már mindenhol lehet engedményeket elérni, az internetes kötéseknél például már jellemzőbb a 0,2–0,3 százalékos díj. Különbség legfeljebb abban van, hogy a Budapesti Értéktőzsdén a befektetési vállalkozások 1 euró alatti, 200–250 forintos minimumdíjakkal dolgoznak, míg egy nyugati piacon – nem csak a klasszikus nagy tőzsdéken, de a sok új alternatív platformon is – ez akár 8–10 euró is lehet. Talán önmagában nem tűnik életbevágónak ez a díj, de ha belegondolunk, hogy 0,2 százalékos díjterhelés és 10 eurós minimumdíj mellett 5 ezer eurós üzletekig még a 10 eurós fix díj érvényesül, akkor jól látszik, hogy egy 100–200 ezer forintos megbízásokat adó kisebb ügyfél bőven veszít a magas minimumdíjon. Az amúgy praktikus külföldi internetes brókercégeknél még az okozhat esetleg némi nehézséget, hogy ezeken sokszor kifejezetten magas, akár 10 ezer eurót is elérő indulóösszeget kell elhelyezni. Ez az összeg ugyan valóban szükséges lehet egy racionális léptékű tőzsdézéshez, mégis magasnak tűnhet, különösen akkor, ha a befektető még csak ismerkedni szeretne egy platformmal.<#zaras_figyelo#>

Végül mindenképpen meg kell említeni a költségek között azt is, hogy a BÉTa esetében a real-time adatok ingyenesek, ez amúgy tőzsdéktől függően havi 12–19 euróba is belekerülhet. A kedvezőbb konverzió mellett további előny lehet egy kevésbé világpolgár magyar befektetőnek az ismerős kereskedési felület, a magyar nyelvű információk, elemzések elérése.

A nyugati tőzsdék közvetlen elérése, legyen szó akár a nagy, klasszikus intézményekről, akár a gombamód szaporodó új platformokról, annak lehet kedvezőbb, aki eleve devizában gondolkodik és nagyban játszik. Ha például egy befektetőnek eleve képződnek jövedelmei devizában, akkor számára nem merülnek fel egy eurós platformon az átváltási költségek. Az eladási és vételi árak között pedig ezeknél a rendkívül likvid nyugat-európai papíroknál legfeljebb 5–10 bázispont különbség lehet a nyugati tőzsdéken, míg a BÉTa piacon az árjegyző Erste minimum 40 bázispontos spreadet tart fenn a két ajánlat között (lásd a táblázatot). Az árjegyző ugyanis az adott értékpapírban mind a vételi, mind az eladói oldalon jelen van ajánlataival, biztosítva ezzel az adott értékpapír likviditását. Az árjegyző a külföldi kereskedési árakat tükrözi le a magyar piacra, folyamatosan követve az árfolyammozgásokat. Ha már nagyobb lenne a forgalom, ha jobban fel lennének töltve a könyvek, bizonyára lehetne alacsonyabb is a spread, de azért egy illikvid piacon az árjegyzőnek nagyon kell figyelnie erre, nehogy learbitrálják.

ADÓKÍMÉLŐ LEHET
A BÉTa nyitva tartása, a kereskedési szakaszok, az ajánlatok típusai és érvényessége mind a BÉT szabályaihoz igazodnak, de ez az európai részvények miatt nem tér el érdemben az adott részvények házi piacainak nyitva tartásától sem. A platform nagy előnye a magyar magánszemélyek szempontjából, hogy használatával érvényesíthető a tartós befektetési, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlához (tbsz és nyesz) kapcsolódó adókedvezmény, ami a külföldi platformoknál általában nem mondható el.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

Ami pedig a kritikákat illeti, mindenképpen az élre kívánkozik, hogy 10 részvény, legyen az bármennyire remek top-szelekció, mindenképpen kevés. Azt hallottuk, hogy mind a szervezők, mind a hazai tőkepiaci szakemberek több részvényre számítottak, de a BÉT-nek komoly kapacitáskorlátai vannak. Egy-egy részvény megjelenésével ugyanis jönnek a real-time árak is és az ajánlati könyvek is, ami helyet kér magának a fizikai átviteli kapacitásokból.

A piac fogadtatása vegyes volt, a KBC Securities például csatlakozott, s már kínálja is ügyfeleinek a platformot, a Concorde viszont még kivár. Maga a csatlakozás ugyan egyáltalán nem bonyolult, de azért némi fejlesztést mindig követel, kezelni kell a külföldi osztalékot, az ügyviteli rendszerbe fel kell vetetni a papírokat, esetleg az üzletszabályzatot módosítani kell.

A siker, vagy kudarc kérdése hosszabb távon fog eldőlni. Azt jól látta az Erste, hogy a csökkenő BÉT-forgalom mellett érdemes nemzetközi papírokat is kínálni a befektetőknek. Mindenki ilyen megoldásokat keres, a KBC már 2 ezer külföldi papírt kínál ügyfeleinek, sokan kialakították a saját címkés (white label) szolgáltatásukat, elsősorban a dán Saxobank internetes brókerrendszer valamilyen klónját.