Kalocsai Zsolt (RSM DTM Zrt.). 2012-ben már nem tehermentes a munkáltatói segítség.

Sokféle szám kering a végtörlesztések végső összegéről, de voltaképpen csak a már lezárt tranzakciók összege tekinthető ténynek. Január elején mind a Magyar Bankszövetség, mind a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) dicséretesen gyorsan kijött a folyamat különböző 2011-es záró adataival, de értelemszerűen többségében csak részleges és csupán fenntartásokkal kezelhető számokról van szó. Annyi azért megállapítható, hogy bár korábban a bankok és a kormányzati szereplők is 10–15 százalékos igénybevételi arányt valószínűsítettek. A végső ráta a beadványok alapján akár 20 százalék fölé is kúszhat az 1,2 millió szerződésben 5766 milliárd forinttal tartozó devizahitelesek körében.

AMI MÁR BIZTOS
Kezdjük a tényekkel! A PSZÁF végleges adatai alapján 2011. szeptember 29. és december 31. között összesen 94 337 devizaalapú ingatlancélú kölcsönt végtörlesztettek. A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642 milliárd forint volt, ami a fix árfolyamon csak 468 milliárd forintos lakossági törlesztést jelentett. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények biztos vesztesége. Valójában ez a banki veszteség szám is csak egy egyszerűsített kivonás eredménye: a piaci árfolyamon vett hitelérték mínusz a csökkentett árfolyamú végtörlesztés értéke.

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mert a bankok számára valójában a nettó veszteség az érdekes. Márpedig a bankok a végtörlesztési szabályozásának megjelenése után devizát vettek. Emlékezhetünk, azonnal gyengülni kezdett a forint. A forint azóta is gyengül, így a bankok számára a korábban megvett svájci frank némi árfolyamnyereséget, vagyis veszteségmérséklést hozott. A kép itt is akkor lesz teljes, ha kiderül a végső igénybevétel. Amelyik bank túl sok devizát vett, az eladhatja a maradékot, amelyik kevesebbet, annak még vennie kell, amikor a végtörlesztésnek megfelelően a bank is visszafizeti majd a saját finanszírozását.

A végtörlesztést fogadó intézmények zöme kereskedelmi bank volt, de kisebb részben szövetkezeti hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál is törlesztettek az ügyfelek. Szinte minden lezárt törlesztés svájci frank alapú hitellel kapcsolatban történt, emellett elenyésző mértékben japán jen alapú, és szinte észrevehetetlen összegű euró alapú hitelállomány is kikerült a bankoktól. A felügyelet és a bankszövetség is kommentálta a már beadott, de még nem lezárt igényeket is, ezek mintegy kétszeresét teszik ki a már lezárt ügyleteknek. A szakemberek szerint ennek a számnak azonban még nehéz felmérni a valós tartalmát. Gergely Péter, a BankRáció.hu szakértője szerint a december 15-e után benyújtott igényeknek talán csak egyharmada lesz valódi végtörlesztés (az okokról lásd keretes felsorolásunkat). Aki hitelből szeretett volna végtörleszteni, azt fogja tapasztalni, hogy kevés az idő a források összegyűjtésére, sok hitelkérelmet visszadobnak majd a bankok. Mivel díjat nem szedhetnek, most a hitelközvetítők sem segítenek megolajozni a gépezetet, s annyi az ügyfél, hogy a bankok nem tudják kiszolgálni őket. Ebben a tekintetben a legjobb a helyzet az OTP-nél, ott viszont 14–15 százalékig szaladtak már fel a teljes hiteldíj mutatók (THM). Sok olyan egyéb hatás is lehet, ami miatt valaki beadta a végtörlesztési igényét, ám nincs igazi esélye a forrás összegyűjtésére. Az igénylés pedig nem járt költséggel, így valóban jogosan gondolhatták az ügyfelek, hogy miért ne, hátha leesik addig az aranyeső.<#zaras_figyelo#>

MUNKÁLTATÓI SEGÍTSÉG
Komoly bizonytalanságot okozott továbbá a végtörlesztések munkáltatói támogatása. Egy magáncégnél a legtöbb munkavállaló megkérdezhette főnökét az esélyeiről, sokan valójában egyszemélyes cégként is a maguk urai, azaz könnyen döntöttek arról, hogy támogatják-e magukat, mint magánszemélyeket. De a nagyvállalatoknál, s még inkább az államigazgatásban teljes maradt a bizonytalanság. Hiszen legtöbbször a munkaügyi osztályok, illetve az intézményvezetők sem tudták, hogy lesz-e még valamilyen állami program a munkáltatói segítségre. Amit azért is feltételezni lehetett, mert amúgy az állam igen támogató volt a végtörlesztések mellett, ezt sugallta a kormányzati finanszírozású tévés tájékoztató reklámkampány. is.

Ám a munkáltatói támogatás hatása nagy valószínűséggel nem lesz erős. Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Zrt. vezérigazgatója egyenesen úgy értelmezi a jogszabályokat, hogy már nem is lehetne tehermentesen támogatást adni. Szerinte, bár az Országgyűlés először valóban azt fogadta el, hogy 2011. november 30-tól 2012. február 28-ig 7,5 millió forintos összeghatárig köztehermentesen, vissza nem térítendő juttatás formájában támogathatják a munkáltatók dolgozóikat, ám az év végén elfogadott jogszabályok alapján a munkaadók csupán december 30-ig adhatták a végtörlesztési segítséget adómentesen. Vagyis, ha a munkaadói kölcsön vagy a támogatás tényleges átutalására – a munkavállaló bankszámlájára, vagy közvetlenül a bank részére – 2011. december 30-a után került sor, akkor az utalt összeg függvényében az adóhatóság adóhiányt, adóbírságot, továbbá késedelmi pótlékot állapíthat meg. A szankciók egy 7,5 millió forintos támogatás esetében könnyen elérhetik a 4 millió forintot, nem beszélve arról, hogy a be nem fizetett közterheket is meg kell fizetni, ezek a 8 millió forintot is meghaladhatják.

A bankok pesszimistább munkatársai szerint azonban akár további 150 ezer hitelt is végtörleszthetnek, így akár megduplázódhat az eddig realizált banki veszteség és a kiváltott hitelállomány. Ez azt jelenti, hogy 2011-ben akár 370 milliárd forint is lehet a bukta. Ráadásul a bankoknak nem csak a folyó évi 370 milliárd forintos veszteség fájhat, hanem az a mintegy 500 milliárd forintnyi elmaradt bevétel is, amely a most végtörlesztett hitelek miatt a jövőben keletkezett volna. A végtörlesztéssel a bankok éppen a legjobb ügyfeleiket veszítik el, ők igen jó aránnyal törlesztettek volna a jövőben is. Mi, adófizetők is terheket vállalunk a jómódú devizahitelesek érdekében, hiszen a bankok végtörlesztési vesztesége 30 százalékban leírható a banki különadóból, így a 370 milliárdos banki veszteség, 111 milliárd forinttal csökkentheti az adóbevételeket.

Gergely Péter (BankRáció.hu). A hajrában benyújtott igények zöméből nem lesz végtörlesztés

A TÖRLESZTÉSEK FORRÁSA
Izgalmas, sokakat érdeklő kérdés továbbá, hogy honnan került elő ennyi magánpénz, miből tudtak a devizahitelesek végtörleszteni, mit tudtak mozgósítani? (A részletekről lásd keretes felsorolásunkat.) Vélhetően megtakarításokat bontottak fel, a saját cégből vettek ki forrásokat, külföldről hoztak haza, de sokan próbáltak hitelhez is jutni. Gergely Péter szerint azok, akik még mindig 5–10 milliós hitellel tartoztak, jellemzően nem pusztán saját erőből törlesztettek. Volt olyan kifejezetten gazdag, százmilliós végtörlesztő, akinek lett volna saját forrása, de egyfajta optimizmussal arra jutott, hogy a vállalkozásaiban a 12–13 százalékos forinthitelkamatoknál jobb hozammal pörgeti a pénzt. A végtörlesztés kapcsán azért biztosan sok, eddig nem látható pénz előkerült a szekrényekből, azaz a gazdaság fehéredett, és a bankoknál is volt egyfajta átrendeződés. A szakértő szerint a Volksbank, a Gránit Bank hitelállománya nőtt, a klasszikus devizahitelt nyújtók kicsit gyengültek.

Vannak, akik beadták a végtörlesztési igényüket, de még csak most kezdik el intézni a hitelt. Gergely Péter szerint ez nem túl esélyes, talán egyedül az OTP-nél van erre még mindig kapacitás. Jó néhányan szabálytalanul próbálnak hitelhez jutni. Egyesek 20–25 százalékos THM-mel akár két-három személyi kölcsönt is felvettek (300 ezer forintos havi fizetéssel 3–4 millió forintot fel lehet így venni), amit persze nem árultak el a versenytársaknál és így szedték össze a végtörlesztéshez szükséges forrást. Ez lényegesen gyorsabb folyamat, nincs közben értékbecslés, legtöbbször közjegyzői okirat sem szükséges. E igénylők abban bíznak, hogy most gyorsan kihasználják a kedvezményes árat, aztán majd pár hónap múlva egy jelzálogból kiváltják a drága hiteleket. A trükk általában nem bukik ki a bankoknál. Ha az egyes bankok számlái között nincs kapcsolat, akkor nem derül ki a személyi hitel felvétele. A bankok nem adnak információt egymásnak. Ha azonban valaki egy jelzáloghitellel, két személyi kölcsönnel és két hitelkártyával bűvészkedik, nagyon könnyen ismét adósságcsapdába zuhanhat.