– Kétezer-ötszázan helyezték letétbe a felmondó levelüket a szakorvosjelölteket képviselő Magyar Rezidens Szövetség felhívására azzal, hogy ha december 31-ig nem kapnak ígéretet javadalmazásuk javítására, hátat fordítanak az országnak. Ön vagy a szövetség elnöke lélegezhetett-e föl jobban szilveszter előestéjén, amikor bejelentették, hogy három hónapra felfüggesztik a felmondólevelek beélesítését?

– Bizonyára mindenki, de főképpen a betegek lélegezhettek föl, hiszen megszűnt a fenyegetettség érzése amiatt, hogy januártól akadozhat a gyógyítás. Mindez annak köszönhető, hogy a kormány a múlt héten döntött: az Egészségbiztosítási Alap gazdasági egyenlege javulásának eredményeként 27 milliárd forint konszolidációs forrást kapnak a kórházak a lejárt beszállítói számláik kiegyenlítésére. Így tiszta lappal indulhatnak a 2012-es évnek, tudatosan és erőteljesen foghatunk hozzá a humánerőforrás-krízis kezeléséhez is.

"Marad a szolidaritás elvű, egységes egészségbiztosítási rendszer." Fotók: Bánkuti András

– Azért nem teljesen felhőtlen a kép, hiszen a Magyar Orvosok Szövetségének felhívására 2000 orvos döntött úgy, hogy amíg nem lesz érdemi elmozdulás helyzetük, jövedelmük rendezésére, a kötelező túlórán felül nem vállalnak több munkát.

– Tudom, hogy az elmúlt évtizedek elhibázott egészségügyi humánerőforrás-politikája miatt csak az orvosok és szakdolgozók áldozatvállalása tartotta fenn az ellátórendszert. Ezt köszönöm nekik. Azt látom, hogy a kollégák is a megegyezésben látják a problémák megoldásának a kulcsát. Ezért már ezen a héten megkezdjük a tárgyalásokat annak érdekében, hogy a dolgozók bérére fordítható pénzt minél hasznosabban költsük el. Ennek forrása lesz a tervezetten 15 milliárd forintos chipsadóbevétel, valamint az intézményrendszer átalakításával nyert többmilliárdos megtakarítás.

– Van vészforgatókönyvük az esetleges ellátási zavarok kezelésére?

– A kormány határozata alapján akciótervet kell kidolgozni, amit a tisztiorvosi szolgálat koordinálásával a kórházak készítenek el.

– Bizonyára államtitkár úr is számvetést készített szilveszter éjszakáján. Talán eszébe jutott a beiktatását követő kijelentése: „Cserbenhagyásos gázolás történt az egészségügyben. Ilyen esetben az első lépés nem a helyreállító műtét, hanem az alapvető életfunkciók biztosítása és az állapot stabilizálása.” Sikerült a stabilizálás?
– Nehéz körülmények között, de működik a gyógyító ellátó rendszer. Példátlan az elmúlt évek történetében, hogy decemberben 64 milliárd forint többletforrást kapott az ágazat, ami biztató üzenet a jövőre nézve. Ezt a tetemes forrásjuttatást azonban meg kellett előznie az egységes kórházi adósságelvek mentén történő felmérésének, amit a hivatalba lépésemkor, 2010 nyarán öt szakmai szervezettel kezdtünk el.

– Mekkora a kórházi adósságállomány?

– Október végén 43 milliárd forint volt a lejárt határidejű tartozás, amit az év utolsó napjaiban a rendszerbe juttatott 27 milliárdos konszolidációs összeggel és a tb-kassza maradványainak „összesöprésével” remélhetőleg fel tudunk számolni. December elején az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a gyógyító-megelőző kassza maradványából már átutalt 21 milliárd 70 millió forintot a szolgáltatóknak. Az összeg nagyobb részét a múlt évi teljesítményükkel arányosan kapták meg a közfinanszírozott járóbeteg- és fekvőbeteg-intézmények, de jutott belőle a sürgősségi és baleseti ellátásban nagy terhelés mellett dolgozók jövedelmének kompenzálására, az intenzív betegellátásra, 5,6 milliárd pedig az ágy mellett dolgozó orvosok és ápolók bérpótlékának kiegészítésére. Mivel kiemelt célunk az alapellátás megerősítése – így szeretnénk mentesíteni a kórházakat a felesleges beutalásoktól –, a december elején nekik juttatott 3,5 milliárd forintot további közel 300 millióval toldottuk meg. S a kórházakhoz hasonlóan, a háziorvosoknál is áttértünk a két hónaponkénti finanszírozásra az eddigi három hónap helyett, így tavaly 13 havi pénzt kaptak.

– Riasztó volt ősszel az onkológiai betegek terápiájához szükséges gyógyszerek hiánya. Nem tart attól, hogy más területeken is számolni kell hasonló esetekkel?<#zaras_figyelo#>

– Ősszel a kórházi ellátást érintő világméretű onkológiai gyógyszerhiányt kellett megoldanunk. A kórházak azonnal félmilliárd forint fedezetet kaptak, hogy beszerezzék a szükséges készítményeket. Ezzel együtt egy operatív testületet hoztunk létre a hatóságok és az orvosi szakma képviselőből, s a hasonló esetek elkerülése érdekében megtettük a szükséges jogszabályi kiigazításokat. Folyamatosan monitorozzuk a kórházakat, a nagykereskedőket és a gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultjait. Lehetőséget teremtettünk továbbá a kórházak közötti gyógyszerátadásra is. Februártól pedig az is segít az egyes, drága terápiára szoruló betegeken, hogy a biztosító járóbetegkasszájából átkerül a finanszírozásuk a kórházakhoz, amelyre a forrást az OEP központilag juttatja majd. Kijelenthetem, hogy a kritikus hatóanyagokból megoldjuk az ország biztonságos ellátását.

– Mikor kapják meg az egészségügy beszállítói a lejárt számláik ellenértékét? Különösen fontos ez az ügy, hiszen január 1-jétől állami felügyelet alá kerültek az önkormányzati kórházak.

– Az év utolsó munkanapján írtuk alá az addig fővárosi és megyei önkormányzat által fenntartott kórházak vezetőivel az intézmények átadás-átvételi dokumentumait, amelyek az adósságállományt is tartalmazzák. A konszolidációs összeget az OEP december utolsó napjaiban már átutalta az intézményeknek, a beszállítókkal pedig ezen a héten kezdünk tárgyalni. Mivel az ellátórendszer 70 százaléka központi irányítás alá kerül, a jövőben egyszerűbb lesz a gyógyításhoz szükséges eszközök, szolgáltatások beszerzése. Hosszú távú partneri kapcsolat keretein belül kezeljük a teljes tartozásállományt, amely egyébként csökkenő tendenciát mutat. Ennek egyik oka lehet, hogy szigorodott a beszállítók hitelezési gyakorlata.

– Arra gondol, hogy csak készpénz ellenében hajlandók szállítani az intézményeknek?

– Úgy van. Meggyőződésem, hogy az adósság egy része a korábbi laza hitelezés következménye. S az is, hogy ha több kórház közösen vásárolja majd meg a gyógyításhoz szükséges eszközöket, gyógyszereket, jobb árat tudnak majd elérni. Becsléseink szerint a központosított beszerzésekkel évi 10 milliárdos megtakarítás érhető el. Például úgy, hogy ha 18 forintért is meg lehet vásárolni egy egység energiát, nem szerzi majd be 44-ért ugyanattól a cégtől egy másik kórház. Most erre is van példa.

– A Széll Kálmán Terv (SZKT) kemény restrikciót szabott az ágazatra, 83 milliárddal kell csökkenteni az idén a 300 milliárdos gyógyszerkasszát. Mi lesz a betegekkel?

– Tavaly a betegterhek növekedése nélkül, a gyógyszercégek árversenyével sikerült elérnünk az SZKT-ben előírt 26 milliárd forintos megtakarítást. Az intézmények struktúrájának átalakításával már az idén költséghatékonyabb lesz az egészségügy működése. S úgy vélem, hogy egy hatékonyan gazdálkodó egészségügybe a döntéshozóknak is több kedvük lesz beruházni.

– Ez egyelőre álom, a valóság az, hogy az egészségbiztosító idei költségvetése 46 milliárddal kevesebb a tavalyinál. Nem fedezi az inflációs hatást, sem a közalkalmazotti szféra minimálbér-emelésének járulékvonzatát.

– Kifeszített, túlélésre elegendő az idei büdzsé. De a költségvetési pozíció megítélésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Új Széchenyi Terv forrásaiból 300 milliárd forint kerül a rendszerbe ebben az évben. Paradox a helyzet, hiszen az uniós források felhasználásának köszönhetően hetente avatunk fel egy-egy korszerű szakrendelőt, kórházi blokkot. Ugyanakkor a működtetésre szánható költségvetés szegényes. Azt gondolom azonban, hogy az ágazat átalakításával koncentrálódnak az orvostechnológiai és a humán erőforrások, takarékosabb lesz az gazdálkodás.

– Bezárnak kórházakat?

– Erre nem gondolunk, azonban funkcióváltás több kórház esetében is lesz. Már folynak tárgyalások arról, hogy milyen feladattal működnek tovább az érintett kórházak. Több fekvőbeteg-intézmény szívesen állna át egynapos ellátásra, működne nappali kórházként, s bizonyára lesznek intézmények, ahol a tartós ellátásra szoruló krónikus betegeket ápolják majd.

– Mikor és mit éreznek majd a betegek az intézményrendszer átalakításából?

– Elsőként azt, hogy a térségi ellátórendszer felállásának köszönhetően tudni fogják, mely ellátáshoz hol jutnak hozzá, nem kell bolyonganiuk kórházról kórházra, ami nem mellesleg nagyon költséges. Az állami irányítás előkészítésekor elemzéseket is végeztünk, megismertük a betegek mozgását, megtudtuk, hol vannak olyan orvoscsoportok, hol van olyan szaktudás, ahol egy adott gyógyító-ellátási forma megmaradhat, ahová érdemes azt a kezelést koncentrálni. S nem utolsósorban az ellátórendszerben dolgozók is tudni fogják, hová küldjék a beteget.

– Kell majd fizetni annak a betegnek, aki a területen kívüli kórházba kíván menni?

– Ez legfeljebb egy távolabbi jövőre felvethető forrásteremtési javaslat, amit a társadalommal és a szakmával is meg kell vitatni.

– Az ünnepek előtt jelent meg az a jogszabály, amely lehetőséget ad a munkáltatóknak, hogy magánbiztosítást kössenek dolgozóik számára. Ez azért különös, mert amikor 2006-ban a szabaddemokrata irányítású Egészségügyi Minisztérium a több biztosítós modell mellett voksolt, a Fidesz és a KDNP erőteljesen tiltakozott.

– Mivel az Ön által említett törvény szakmai előkészítésében és a módosítással kapcsolatos egyeztetésekben nem kaptunk módot a részvételre, munkatársaimmal jelenleg értelmezzük azt. Az egyik vélemény szerint egy korlátozott mértékű egészségipari fejlesztésnek kívánnak teret adni, amely néhány milliárd forintos összeghatárig, kiegészítő jellegű egészségügyi szolgáltatásokra irányul. De továbbra is marad a szolidaritás elvű, egységes egészségbiztosítási rendszer, senki nem lép ki a kockázatközösségből.

– A decemberi pénzhullás csak töredéke az ágazatból az elmúlt években kivont 230 milliárd forintnak. Lerobbantak a kórházak, elégedetlenek a betegek. Érzi-e még a társadalom és a politikai hatalom támogatását? Hogyan indul neki 2012-nek?

– Reális optimizmussal indulok az új évnek. A munkámhoz megvan a politikai támogatottság, s azt remélem, az emberek látják, hogy a transzparencia és a módszeresség eredményt hoz. Ugyanakkor a korábbi évtizedekben felhalmozódott bérfeszültség kemény szakítópróba elé állít bennünket a tekintetben, hogy mi valósítható meg a terveinkből. Élesednek a viták az ágazaton belül is, ami többek között annak tudható be, hogy most fogunk belenyúlni igazán azokba az érdekviszonyokba, amelyek miatt nem volt hatékony az egészségügy működése.