András egy multicégnél dolgozik 16 éve, több pozícióban (köztük vezetőiben) is kipróbálta magát. Nagyjából fél évvel ezelőtt érezte azt, valamit tennie kell. „Azt tudtam, hogy nagyon stresszes az életem, s ebből sajnos sokat haza is vittem. A feleségem figyelmeztetett, de már én is kerestem a megoldást, így jutottam el az autogén tréninghez.” Elvégzett egy nyolchetes tanfolyamot, lelkiismeretesen gyakorolt utána is, de azt mondja, ez csak egy eszköz volt, a megoldás kulcsa másban rejlett. „Meg kellett változtatnom a hozzáállásomat a dolgokhoz, elsősorban a munkához.” Kiégés – szólt a diagnózis, s azóta, hogy tudja, mi a baj, könnyebben talál ellenszereket is.

Illusztráció: G5 Design

Például minden nap más útvonalon megy be dolgozni, de ez csak egy apróság, mellette igen sokat tesz azért, hogy ne unja meg ismét a munkáját, folyamatosan keresi az új kihívásokat. Nem az autogén tréning volt az egyetlen módszer, amit András kipróbált. Megtanulta az agykontrollt, gyakorolta a tajcsi (tai chi) harcművészeti technikát is, továbbá rendszeresen fut és úszik, hogy kivezesse a feszültséget magából. A legjobban azt sajnálja, hogy a stresszt általában, legalábbis a munkahelyén, betegségként kezelik, ezért nem is szívesen beszél róla a kollégái előtt.

Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezető partnere tud olyan esetről, amikor a túl nagy leterheltségre panaszkodó, és ezért a feletteseitől segítséget kérő beosztottat inkább kirúgták, mondván, ha nem bírja a tempót, nem való közéjük. Szerencsére ellenpélda is akad. „Az egyik kollégánkról még a próbaidő alatt kiderült, nehezen tudja felvenni a ritmust, ezért a vezetők átszervezéssel tehermentesítették valamelyest. Az illető azóta is a cégnél dolgozik” – meséli Blaskó Tímea, a Kürt Zrt. hr munkatársa. Ebből is látszik, nagyon munkahely- és személyfüggő, hol miként reagálnak a segélykiáltásokra, s az első számú vezető jelleme, valamint a cégkultúra döntő szerepet játszhat. „Nem kis bátorság kell ahhoz, hogy valaki, főleg, ha vezető beosztásban dolgozik, felvállalja: segítségre van szüksége. Ilyenkor jobb, ha nem azt mondja, hogy összeroppan a munka terhe alatt, hanem, mondjuk, úgy fogalmaz, szüksége lenne valami energetizáló tréningre, hogy jobban tudjon teljesíteni” – ad tanácsot az első lépéshez a karrier-tanácsadó céget vezető Juhos Andrea.

MUNKAHELYI ÁRTALOM
„A vezetők általában azért lesznek vezetők, mert nagy a teljesítményigényük, eredménycentrikusak, jó stressztűrők, jól kezelik a konfliktusokat. Ezek viszont nagyon igénybe veszik a lelket, leterhelik az idegrendszert, s egyenes az út a menedzserbetegségekhez” – foglalja össze a cégvezetők által megjárt stációkat Bozó Anikó pszichológus, relaxációs tréner. Sokan már csak a testi tüneteknél kapcsolnak, hogy lépniük kell, másoknak a környezetükből érkezik jelzés, hogy cselekedjenek, s persze vannak, akik maguk is idejében felismerik, hogy változtatniuk kell. Ilyenkor néznek stresszkezelési, relaxációs technikák után. A szerencsén, ajánlatokon, a cégek hr osztályain múlik, milyen módszer kerül a menedzser elé, aki még ekkor sem dőlhet hátra. „A vezetőknél nehézség, hogy a relaxáció során is teljesíteni akarnak, mindent azonnal szeretnének elérni, sokszor türelmetlenek, miért nem hat már” – vázolja a szakember. Ezen segíthetnek a csoportos képzések, amikor egymásban tartják a lelket a résztvevők, igaz, egyesek nem szeretnek kitárulkozni mások előtt, vezetői szerepüktől ez teljesen távol áll. Erre szolgálnak az egyéni foglalkozások, amelyeknél nem kell még a transzparenciával is megbirkóznia a vezetőnek.<#zaras_figyelo#>

Lapu Klárának, a Flow Csoport tanácsadójának az a tapasztalata, hogy míg a fizikai egészségmegőrzés mára már szervesen beépült a vállalatok életébe, a lelki oldallal még csak elszórtan foglalkoznak, válság idején pedig alig-alig. A munkahelyi masszázs sok helyen alap már, egyrészt mert elszámolható, másrészt egyszerű: 20 perc lazulás, s a munkatárs feltöltődve megy vissza az asztalához. Ez viszont csak ideig-óráig orvosolja a problémát, az erősen leterhelt vezetőknek gyakran többre van szükségük. Jobb helyeken évente összerántanak legalább egy stresszkezelő tréninget, de a kulcs az alkalmazás lenne, amit már nem követ senki. Erre ajánlja a coachinggal és szervezetfejlesztéssel is foglalkozó szakember a Magyarországon még kevesek által űzött Wingwave-módszert. „A stresszkezelés nem működik érzelmi oldás nélkül, ugyanis a stressz maga is érzelmi szinten alakul ki. A Wingwave coaching az adott helyzethez kapcsolódó, akadályozó érzelmi feszültséget oldja fel, és energiát szabadít fel a helyzet megoldására. A módszer alkalmas mind stresszkezelésre, mind a teljesítmény növelésére, javítására. A coaching ülés mellett önállóan végezhető gyakorlatokkal és rendszeres konzultációkkal segítjük ügyfeleinket a mentális fittségük fenntartásában.”

Sokan jutnak el a sporthoz is, mint a feszültséglevezetés egy módjához. Heti négyszeri futással és egy fociedzéssel tartja karban magát Gáspár Ferenc, a McDonald’s Magyarország hr igazgatója. Úgy érzi, ezzel a testét és a lelkét is szinten tudja tartani. „Imádok enni, s ha nem sportolnék, biztos lenne gond a súlyommal. Továbbá, mivel Pest környékéről járok be dolgozni, úgyis korán kell indulnom, nem esik nehezemre, hogy 6-kor keljek és 7-kor már a Margitszigeten rójam a köröket.” Kilenc éve kitart már a futás mellett, s vallja, ezzel az életmóddal kezeli a legjobban a stresszt is. A hr vezető idén harmadszor teljesítette a félmaratont, s már két kollégáját is rávette erre az erőpróbára. Kétségtelen, hogy az állóképességet, az egészséget a sport karbantartja, de sok probléma megoldásához nem elég.
 

Kreatív valóságteremtés
Abból indul ki, hogy a valóságot mindenki szubjektíven, így egymástól eltérően éli meg. Fő tétele, hogy az egyénnek jóval nagyobb hatása van a környezetére, mint azt alapvetően gondolnánk, és nem elszenvedői vagyunk a velünk történő dolgoknak, hanem alakítói.

Mosonyi Szilárd. A kreatív valóságteremtő.

Saját fejlesztésű módszerével ér el egyre nagyobb sikereket Mosonyi Szilárd. A kreatív valóságteremtés (KVT) alapjai a Gestalt (alak) pszichológiai és szervezetfejlesztési irányzat, az egzisztencialista felfogás, a modern pszichológia és pszichiátria, a gazdaságpszichológia, emellett az agykutatás eredményeit is magában foglalja.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

Ha változtatni szeretnénk életünk bármely területén – beleértve minden látszólag külső körülményt is – annak kulcsa, hogy megismerjük saját belső világunkat, ezáltal jobban látjuk működésünket, és ez önmagában már tágíthatja lehetőségeinket. Nagyon leegyszerűsítve, ha például gyerekként egyik feladatot a másik után állították elénk, akkor ismertté és otthonossá a pihenés hiánya és a stresszhelyzetek – többnyire nem tudatos – keresése válik, a KVT elméleti és gyakorlati képzése képessé tehet ennek fölismerésére és az ebből való kilépésre. A változást úgy definiálja, mint a választási lehetőségek számának növekedése. Ennek támogatása kiscsoportos és egyéni, coaching formában is létezik. Egyre elterjedtebb a szervezetfejlesztési változata is, ez esetben egy cég dolgozói vesznek részt a tréningen és a coaching folyamatokban. „A tapasztalat az, hogy válságban a cégek is jobban keresik az újfajta és erőteljesebb hatású megközelítéseket, így jutnak el sokan ehhez a módszerhez” – mondja Mosonyi Szilárd, aki öt éve kezdte el a módszer terjesztését, jelenleg már KVT-coach képzéseket is tart.

Debreczeni Eszter. Kézbe vette az életét.

Debreczeni Eszter, a Microsoft közép-kelet európai irodájának hr vezetője a siker mellett a boldogság keresésével indokolja, miért szeretett volna jobban elmélyedni az önismeretben. „Minden képességem megvolt a sikerhez és a hatékonysághoz, az oda vezető út mégis mindig »küzdősre« sikerült számomra.” Keresett, s rátalált a KVT-re, amibe igencsak beleásta magát. Közben kiviláglott: a „semmit nem adnak ingyen” érzése gyerekkorából ered, s azóta generál folyton hasonló szituációkat. Amióta ezzel tisztában van, már élvezi az utat a sikerhez, s van is ilyenben része. Három és fél év magyarországi hr igazgatói munkát követően a Microsoft müncheni központjában folytatta karrierjét, s ott is vallja: a hr-eseknek fel kell ismerniük, ha egy kollégán új módszerekkel kell segíteni, ahogy vele is ezt tette az ő főnöke, akitől szabad utat kapott a coachinghoz.


Jóga
A jóga egy önismereti út, számtalan válfaja létezik. Közös bennük a testgyakorlás, a légzésgyakorlatok sora, a relaxáció, a helyes táplálkozás, a pozitív gondolkodás és a meditáció.
A célja a fizikai és a szellemi jóllét.

Negyvenhat éves korára Gelényi Csaba meglepte magát egy komplett belgyógyászati vizsgálattal, s bár nem találtak semmi komolyat, mégis úgy döntött, tennie kell az egészségéért, pontosabban annak megőrzéséért. A jógára esett a választása. Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter személyi titkára annyira beleszeretett a meditáció és a sport eme keverékébe, hogy négy évvel később egy jógaoktatói tanfolyamot is elvégzett. Azóta is tart jógaórákat, bár a munkája miatt keveset. „Egy menedzsernek rengeteg dolgot kell fejben tartania, kezelnie, megoldania, így folyamatosan pörög. Ilyenkor az elme elemében van, de szükség van a pihentetésére is, ehhez az alvás nem elegendő. Az igazi pihenés az, ha az elmét sikerül kikapcsolni. Ezt tudja megadni a jóga.” Úgy tartja, a jóga egy életszemlélet, amit azonban senkire nem szabad ráerőltetni.

Móricz Emese. Coachként is jógázásra buzdít.

Móricz Emese ismeri a menedzserek világát, maga is sokáig vezetőként dolgozott, hét éve azonban váltott: jelenleg trénerként, tanácsadókén és coachként is dolgozik. Tíz éve jógázik. Amikor elkezdte, a nagy pörgésből akart kiszakadni, s visszatalálni saját magához. Azóta a hozzá fordulókat is szívesen irányítja a jóga és a meditáció felé. Utóbbit komolyan gyakorolja, több meditációs táborban is megfordult. „Minden vezetőnek kötelező lenne valamiféle relaxációval csökkenteni a napi stresszt, s annak mellékhatásait. A betegségek elkerülésében és a pozitív belső hozzáállás kifejlesztésében is nagy segítségnek tartom a jógát.” Emese többnyire otthon jógázik, de hetente egyszer jógaórán is részt vesz, sokszor a lányával.

Hét éve jógázik Heal Edina, a Google Magyarország vezetője. Sok könyvet olvasott róla, mielőtt nekivágott, sőt, először egy tévéműsor alapján csinálta otthon a gyakorlatokat. Végül egy ügyfele vitte el jógaórára, s ha teheti, azóta is el-eljár, de két gyermeke mellett inkább otthon, a lefektetés után vagy a család ébredése előtt gyakorol. „A meditációs része, az élettani hatásai és a lelkiegyensúly-teremtő képessége miatt kezdtem el a jógát; de ahhoz, hogy a stresszt kezelni tudjam, futok is mellette, mert szeretem érezni a fáradtságot is.”


Autogén tréning
Relaxációs módszer, amelyet Johannes Heinrich Schultz német neuropszichológus dolgozott ki, s az 1930-as évektől használnak orvosok, pszichológusok. Lényege, hogy egy 8–10 hetes tanulási időszak alatt a résztvevő megtanulja ellazítani vegetatív idegrendszerét.

A napi többszöri gyakorlás révén az elme és a test ellazulása összekapcsolódik, s a módszer később könnyedén behívható. Elsajátítása után rövid idő alatt, egy 5–7 perces relaxációval olyan nyugalmi fizikai állapotot hozhatunk létre, amely a stresszoldás hasznos eszköze lehet.

„Legjobb, ha reggel egy relaxálással kezdünk, így már nem görccsel indul a nap; és munka után is jó, mert segít, hogy tudatosan elválasszuk a munkát és a magánéletet. Emellett várható stresszhelyzetek előtt is nagyon hatékony” – ad tanácsot Bozó Anikó pszichológus, relaxációs tréner.

Tompos Dóra tavaly végezte el az autogén tréning tanfolyamot, amikor is vállalaton belül egy nagyobb felelősséggel járó pozícióba került. Addig az SAP szoftverfejlesztési központjának hr vezetője volt, ahonnan elnyerte a teljes magyar SAP hr vezetői posztját. „Az új kihívás eleinte sokkal több időráfordítást igényelt, gyakran nagy volt a stressz, és kevés időm jutott az alvásra. Miután  rájöttem, hogy egy 10 perces relaxáció több óra alvással felér, eleinte erre használtam az új módszert” – mondja a legelső tapasztalatairól. Később használta nagy döntések előtt, vagy megbeszélések közben is. „Nem tartom szégyennek, ha valaki, aki felismeri, hogy tennie kell valamit, tesz is érte. Jó lenne, ha a hasonló technikák beépülnének a mindennapjainkba, s minél többen felismernék: az, hogy boldogabbak vagy sikeresebbek leszünk-e, a saját döntésünkön múlik.”

Vida Cecília az Erste Bank elemzési csoportvezetője volt, amikor elkezdett autogén tréningre járni. „Nem tudtam kezelni a stresszhelyzeteket, ez volt az elsődleges oka, hogy valamiféle relaxációs technika után néztem. Először pszichológusra gondoltam, de amikor az interneten keresgéltem, majdnem mindegyikőjük mellett szerepelt, hogy autogén tréninggel is foglalkozik. Így találtam rá a műfajra” – mondja a ma már az Állami Számvevőszéknél dolgozó szakember. Sokkal többet kapott a tanfolyamtól, mint várta, meglepődött, hogy ilyen könnyen megtanulható a lazítás. „Egy idő után már a villamoson is képes voltam relaxálni, a stresszhelyzeteket pedig sokkal jobban kezeltem, előre is fel tudtam készülni a nehezebb szituációkra.”

Tajcsi (tai chi)
Meditáció mozgásban – így is nevezik a tajcsit, ami tulajdonképpen egy ősrégi kínai harcművészeti ág. Annak javasolt, aki már rájött, hogy szüksége van valamiféle meditációra, de nem tud órákat egy pózban ülni, mint mondjuk a jógában, szívesebben van inkább mozgásban.

A harc része is lényeges, elemein keresztül a mindennapi problémákkal is megküzdhet az illető. „Akik elkezdenek tajcsizni, rövid időn belül arról számolnak be, hogy javult a koncentrációs képességük, később a koordináció, a test hajlékonysága is. Mindezek a problémamegoldásra is kihatnak: az életben is rugalmasabbak lesznek” – vezet be a stresszoldás ezen ágába Dienes Ibolya tajcsi oktató. Hab a tortán a sport egészségre gyakorolt hatása. A kínai orvoslás úgy tartja: ha a belső energia, azaz a csi akadálytalanul áramlik bennünk, egészségesek vagyunk; elakadása azonban betegségeket okozhat. A tajcsival ezt az áramlást is karban lehet tartani. És sokat lehetünk a természetben is. Merthogy a tajcsi a természet törvényeiből is sokat beépített, ezért látni gyakran parkokban, erdőkben gyakorlatozó híveket.

Wittinger Mátyás, aki egy magyar kkv-nál, az Alfaco Kft.-nél dolgozik középvezetőként, öt éve kezdett tajcsizni, mivel megsérült a térde, s így olyan sportot kellett találnia, ami nem terheli fájó lábát. Felesége már régóta töprengett, hogy kipróbálja a harcművészet ezen ágát, így együtt vágtak neki az új hobbinak. „Nyugalmat találok a tajcsiban, el tudok menekülni a mindennapokból” – mondja, s hozzáteszi: előtte évekig úszott, mégsem tudott soha kikapcsolni, sportolás közben is folyton a munkán járt az esze. „A tajcsi viszont átszellemülést igényel, szinte egy másik tudatállapotba kerülünk az edzések alatt, miközben feltöltődünk energiával.” Mátyás sokat köszönhet a tajcsinak: kitartóbb, türelmesebb lett, ez a társas kapcsolataira is kihatott, s a munkahelyén is tudta kamatoztatni az így megerősített képességeit.