Laptopoktól kezdve, az okostelefonokon át a moziig, már szinte mindenhol ott van a térhatású technológia, ahol a képi megjelenítés előfordul. Kellően erős, valóban szórakoztató 3D-s tartalmakból egyelőre kevés van, ám a profi 3D-s filmkamerák terjedésével ez a hiányosság is lassan a múlté lesz. Elég például a londoni olimpiára gondolni, ahonnan már vérprofi, nagyfelbontású 3D kamerákkal fognak közvetíteni. Az adást pedig nem csak az otthoni 3D tévéken, de szórakozóhelyek kivetítőin, akár egyes mozikban is meg lehet majd nézni, ha a felek meg tudnak egyezni.

A fent említett hiány főként a 3D tartalmak magasabb gyártási költsége miatt állt elő, különösen, hogy mivel kevés embernek van otthon erre alkalmas készüléke, kevés filmet, sorozatot vagy műsort vesznek fel 3D-ben. (Amerikában is inkább a régi 2D-s filmek digitális térhatásúvá alakítása dívik. Ennek szinvonala meg sem közelíti például az eleve 3D kamerákkal forgatott Avatar című eposzban látott minőséget.) Ráadásul a válság idején a filmstúdiók is sokkal kevésbé mernek óriási költségvetésű projektekbe kezdeni. Viszont kezdő vállalkozások számára jó üzleti lehetőségnek ígérkezik az új tartalmak készítése.

Egyelőre a videojátékok kiadói látják a legnagyobb fantáziát a technológiában, egyes előrejelzések szerint 2012-ben már a játékok fele 3D-s lesz. Ezt segítheti az is, hogy a Sony PlayStation konzoljához az idén már Európában is elérhető lesz az Egyesült Államokban néhány hete piacra dobott 3D szemüveggel használható kijelző. Ez ráadásul már igen kedvezményes áron, 100 ezer forintnak megfelelő összegért elérhető lesz majd, így viszonylag széles tömegek előtt nyílik meg az otthoni térbeli kalandozás élménye.

Az Interpret cég felmérése alapján viszont a Nintendo hordozható, 3D-s konzoljának felhasználóinak negyede szerint nem kapnak több élményt az új technológiának köszönhetően, mintha hagyományos kijelzőn játszanának. A 3D talán a sportközvetítésekben hozhat újdonságot még, sportkocsmák ettől várhatják forgalmuk növelését. Mint említettük, a 2012-es londoni olimpia lesz az első, amelyet 3D-ben fognak közvetíteni, méghozzá a Panasonic rendszerével. Napi 10 óra élő közvetítést terveznek, a BBC viszont még nem döntötte el, hogy igénybe veszi-e ezt a technológiát, s ha igen, milyen eseményeket fognak 3D-ben (is) leadni.

De nem csak a tartalomban, a megjelenítő eszközökben is várható még fejlődés. A most elérhető alkalmazások nem igazi térbeli képet adnak, hanem valójában csak két dimenzióban létező képet mutatnak úgy, hogy a két szemünk azt térbelinek értelmezhesse, érzékelhesse.

A magyar Gábor Dénes találmánya, a hologram viszont valódi térbeli képet hoz létre. Ezt azonban ma még nem lehet akár egy mobiltelefonba integrálni, mert drága és összetett technológiáról van szó.

A Videoton-csoport érdekeltségbe tartozó Holografika Kft. vagy a tőlük független iPont Kft. szemüveg nélküli 3D-s rendszereit főként kiállításokra és vásárokra veszik igénybe. A Holografika Kft.-nél kifejlesztették az első, tömegszórakoztatásra szánt terméket: a Holovizio segítségével mozikban lehet használni a valódi 3D élményt adó magyar technikát, végre szemüveg nélkül. A prototípus elkészült, keresik az együttműködést a lehetséges nagyfelhasználókkal.<#zaras_figyelo#>

Egy japán cég, a Burton Inc. közben a lézerplazma segítségével keresne új irányokat. Ennél a megoldásnál a térben hoznak létre az emberi szem számára is látható plazmát. Egyelőre egyszerre 50 ezer képpontot és másodpercenként 15 képet tudnak létrehozni, de a technológia gyors fejlődés előtt áll. Pár év, és talán a Csillagok háborúja sorozatban többször felbukkant valódi térbeli mozgóképek is megjelenhetnek a mindennapokban.

A technológia egyelőre kiforratlan. Ezért ma még óvatosnak kell lenni a vásárlással: szemüveget használó tévé-technológiából is kettő versenyez, és nem tudni, melyik terjed el jobban, melyik válik kvázi szabvánnyá. Az egyik csoportba a kép-kitakarással (shutter) működő szemüvegekre épülő 3D tévék tartoznak. Ezt a módszert a Panasonic, a Samsung, a Sharp és a Sony alkalmazza, és erre már közös szabványt is elfogadott a négy nagy cég. A másik technológia a képernyőbe integrált polárszűrőre – és az ehhez kapcsolódó szemüvegekre – épül, ezt a nagy cégek közül az LG és a Toshiba támogatja.
 

Térhatás minden fronton
Televízió-evolúció
Adatok és szakkifejezések sokaságával kell megismerkednie annak, aki 3D-s tévét szeretne vásárolni. Egyelőre be kell érni a szemüveggel használható modellekkel, mivel a szemüveg nélküli, sokmillióba kerülő 3D kijelzők kaphatók ugyan már néhány országban, de még a japán vagy amerikai vásárlóknak is drágák. Ezeket inkább a kereskedelemben, látványosságként használják ma még, hiszen minden bámészkodónak nem adhatnak szemüveget. A csúcsmodellek közt van például a Toshiba REGZA 553X modellje, amely karácsony előtt jelent meg Japánban, és az idén már Európában is megvásárolható lesz. Ez már a HD felbontás négyszeresét (rövidítve 4K) is tudja, a modell 55 colos (128 centiméteres) képernyővel rendelkezik, és egyszerre kilenc nézőt tud szórakoztatni. A modellbe apró kamerákat építettek, amelyek a szempárokat követik, a tévé így állít elő térbeli képet. Ehhez egy komolyabb számítógépet kell a tévébe építeni, ennek is köszönhető a majd’ 3 millió forintos ára. Egy ideje a Philips is fejleszti szemüveg nélküli, auto-sztereoszkópikus készülékét, amelynél speciális LED-ekkel állítják elő a térbeli képet. A tévé csak 2013-ban kerül piacra, igaz a Samsung és a Sony még későbbre, 2014-re tervezi hasonló tévéinek premierjeit. A kínai TCL Corporation TD-42F modellje viszont már elérhető Kínában, igaz a fent említett Toshibánál is kétszer drágábban.

Háromdimenziós okosok
Nálunk az LG Optimus 3D, az első szemüveg nélküli térhatású telefon mellett a HTC EVO 3D lehet ismerős. E csúcsmobilok két kamerával vannak felszerelve, így bárki elkészítheti 3D-s fotóit, filmjeit. Ezek megosztása is lehetséges, mivel térhatású tévéken is meg lehet jeleníteni a felvételeket. Japánban persze e téren is jóval bővebb a kínálat. A Hitachi és a Sharp modelljei mellett még a Disney Japan is piacra dobott egy saját fejlesztésű 3D-s androidos okostelefont. Az amerikai Motorola pedig megjelent a MT820 3D-s készülékkel. Érdekes, hogy az Apple rendszerein egyelőre nem elérhetők igazi térbeli tartalmak. Igaz rendelkezésre áll a 3Dfier Viewer, amely tulajdonképpen egy designos doboz, a két szem számára külön polarizált üveggel, s az iPhone-t abba betéve már élvezhető a térélmény. Beszállt viszont a fejlesztésekbe a nyílt forráskódú rendszerekkel foglalkozó Mozilla: Seabird 3D telefonjukban igazi újdonságnak ígérkezik a kontroller. Ezzel navigálva klikkelhetünk a térbeli kijelzőn, és még kivetített virtuális billentyűzetet is terveznek a készülékbe.

Térmozi, otthon
A 3D-s filmeket Blu-ray lemezeken lehet nézni, ezek kapacitása 25 gigabájt egy rétegben, kettőben pedig 50 giga. Lehet külön lejátszót venni néhány tízezer forintért, de a PlayStation 3 is használható lejátszóként, hiszen támogatja a Blu-ray 3D szabványt. A Sony a konzolhoz piacra dobott az Egyesült Államokban egy szemüveges, 400 dollárba kerülő 3D-s kijelzőt is. Ez tévéadások vételére nem alkalmas, de HDMI portján keresztül más eszközökkel akár erre is használható.

YouTube 3D-ben
A világ legnagyobb videós adatbázisában eddig meg kellett elégedni a lapos képvilággal, de már 2011. szeptemberében elindult a YouTube 3D szolgáltatása, amellyel a 2D filmek is térbelivé alakíthatóak. A videómegosztóra ráadásul már a sztereó kamerák képeit is fel lehet tölteni. A lejátszónál pedig választhatnak a felhasználók a 2D-s, illetve a 3D-s megjelenítési módok közül: az őskövületnek számító kék-piros szemüveghez nyúlnak, vagy szemüveg nélküli rendszerrel (soros, oszlopos vagy pepita átfedés segítségével) nézelődnek. Egységesítő szabvány is van már a tartalmakra, a HTML5 sztereó nézetet több készülékek is támogatja. A Google-hoz tartozó videomegosztó nem az egyedüli az informatikai óriásvállalatnál, amely 3D-vel foglalkozna, a Google Earth is elérhető már 3D-ben. Szerencsére mindehhez van egy jó kis eszköz is: a Fujitsu 2011-ben dobta piacra az első, szemüveg nélküli 3D-s kijelzővel szerelt laptopot.

Ez aztán a jó reklám
Az éttermekben, reptereken, szórakozóhelyeken a beltéri plakátokat egyre gyakrabban cserélik kijelzőkre, de számos országokban a metrókon és villamosokon is elterjedt. Ezt hamarosan a 3D-s kampányok válthatják. Az első ilyen egyébként Londonban volt, még 2009-ben, a Twentieth Century Fox stúdió a Percy Jackson és az olimposziak – Villámtolvaj című film bemutatóját tetté közzé Londonban. Mára már kiállításokon és vásárokon megszokott elemmé vált a 3D monitor. A Philips például a Living Ambience termékeinek bemutatójához vesz igénybe 3D-s kijelzőket, s azokkal igen jól be tudták mutatni a szivárvány minden színét visszaadni képes lámpájukat. Magyar fejlesztés is akad a térbeli reklámoknál: az iPONT Kft. szemüveg nélküli 3D-s rendszerét üzletekbe, kirakatokba és bevásárlóközpontokba szánják. A cég szerint az ilyen reklámokat az átlag 2 másodpercnél ötször tovább nézik meg a járókelők, s azokkal az átlagos ezer helyett 5 ezer embert lehet elérni.

Kijelző a szemünk elé
A fejre erősített, szemüvegszerű kijelzők eddig csak fantasztikus filmekben és kiállításokon arattak, de az Epson Moverio rendszerét már több dologra is lehet használni. Ez ugyanis egy átlátszó kijelző, így a virtuális 3D-s és a valódi világ egyesítésére van lehetőség. A Wi-Fi-vel felszerelt kütyü 2011 novembere óta kapható Japánban, ott rövid időn belül 10 ezer darabot terveznek eladni belőle, de még nem tudni, hogy a szigetországon kívül is forgalomba hozzák-e. A 2011-es CES kiállításon a Sony is bemutatott egy személyes virtuális valóság rendszert, amellyel a teljes látómezőnkben belemerülhetünk a 3D élménybe, sőt még fülre illeszkedő hangszóró is van a rendszerben.

Tartalmak több dimenzióban
A 2011-es Bajnokok Ligája döntőjét a Viasat a világ legnagyobb térélmény nyújtó LED-kijelzőjén közvetítette Göteborgból, ezzel teremtve reklámot 3D-s csatornájának. Kínában pedig néhány napja, január 1-jén indult meg az első 3D-s tévéadó. Magyarországon az első sikeres kísérleti adást az Antenna Hungária és iPONT 2010 júliusában hajtotta végre a földfelszíni DVB-T hálózaton. Ilyen műsor a kábelszolgáltatóknál volt nálunk először: a UPC teljes kábelhálózatán országszerte 3D-ben közvetítette a 2010. novemberi 29-i Barcelona–Real Madrid rangadót, s ezt a két csapat idei decemberi összecsapása alkalmával megismételtek. A DVB 3D-TV standardot 2011. február 17-én fogadták el, így a kábeles, a földfelszíni, illetve a műholdas sugárzásoknak is van már végre egységes szabványa. Magyar adó egyelőre nincs 3D tartalommal. Hazánkhoz köthető viszont az első 3D-s opera: a budapesti Operaházban 2011 szeptemberében mutatták be a szemüveggel élvezhető Kékszakállút.

Hollywood és Bollywood
A 3D-s vetítőtermek megtöltéséhez elegendő film is kell, ezek magas ára miatt már sikeres filmek konvertált 3D verzióit is piacra dobják. Bár, mint említettük, ezek térhatása nem lesz olyan magával ragadó, mint például az eleve 3D-re forgatott Avatarnak, a kevesebb befektetés, és a kisebb kockázat miatt nem tudnak ennek az imidzsrontó trendnek ellenállni a stúdiók. Pedig ezeket az öszvér megoldásokat akár nevezhetnék 2,5D-nek is. Februárra várható nálunk a Star Wars I. – Baljós árnyak, áprilisra pedig a Titanic bemutatása újrakevert 3D-ben. Talán ennek a trendnek a hatása, hogy a nézők egyre kevésbé kíváncsiak a 3D-s verziókra, nem akarják a hagyományos jegynél magasabb árat kifizetni. Míg 2009-ben akár 2–3-szor annyian váltottak jegyet egy-egy 3D-s előadásra, mint a hagyományosra, mára megfordult ez az arány. A legújabb Harry Potter film esetében már csupán a nézők egyharmada választotta a térélményt. Hollywoodban ráadásul nem a legütősebb filmeket készítik 3D-ben, ami hozzájárul a lanyha érdeklődéshez. Indiában, a világ legnagyobb filmgyártó országában viszont a legnagyobb sikerfilmeket is így készítik, például a fantasztikus szuperhősről szóló, októberben bemutatott RA.One című mozit, amely az Avatarhoz hasonlítható áttörést ért el a helyi filmiparban. Egy speciális probléma viszont akad: az ottani zenés-táncos sikerfilmek általában 3 óra hosszúak. A nézőknek igen csak kellemetlen ennyi ideig a szemüvegek viselése, ezért most másfél órás filmeket is kezdenek készíteni.

Térbeli képkeret, 3D videókhoz is
Nem csak képek megjelenítésére alkalmas a Fujifilm 2011 novemberében bemutatott új, FinePix REAL 3D V3 modellje, hanem 3D-s videók megjelenítésére is. Ezért inkább médiamegjelenítőnek hívják. Az otthoni használat mellett kisvállalatoknak is elérhetővé teszi majd a 3D-s marketinget a szemüveg nélküli technikával készülő keret, igaz, ez egyelőre szintén csak Japánban kapható, nagyjából 150 ezer forintnak megfelelő áron. Érdekes termék a Nikon NF-300i képkerete, amely Android operációs rendszert futtat, és valójában a 3D megjelenítő és egy táblagép közé sorolható.

Fényképezők
Szinte mindegyik gyártó kínál már 3D-s fényképezőt, ezekhez már 80 ezer forintért is hozzá lehet jutni. Az úttörő Fuji Real 3D kompakt gépe mellett sok az újabb kihívó. A Panasonic Lumix DMC-3D1 kétlencsés 3D fényképezőjének érdekessége, hogy az egész hátsó oldalát elfoglalja az okostelefonokéhoz hasonló érintőképernyős kezelőfelülete. Szintén a Panasonic Lumix G sorozatához érhető el 2010 nyara óta a világ első cserélhető 3D objektívje, amellyel a hagyományos fényképezőt is térbeli látással lehet felruházni. Ennek hátránya, hogy a csak fix blendeértéket használhatunk, de így is sokkal jobb képek készíthetők, mint a kompakt gépekkel. A profi fényképezők, mint a Canon EOS, a Nikon DX, a Olympus, Pentax vagy Sony nagygépei egyelőre nem érhetőek el hivatalosan 3D-s objektívvel, de a Loreo és Anachrome 3D nevű cégek készítenek olyan egyszerűbb objektíveket, amelyekkel ezeket is alkalmassá lehet tenni a térbeli fotózásra.

Kamerák
A fényképezőgépekkel ellentétben a 3D-s videokamerák még mindig igen drágák, és kevés is van amatőrök számára. A Sony TD10 3D jelű kézikamerája két lencsével szerelt, s HD minőségű filmelvételt készít, de mintegy 390 ezer forintot kell adni érte. A Panasonic hasonló fogyasztói terméke a negyedmilliótól elérhető SD750, amely konverziós lencsével dolgozik. Kétlencsés kamerát kínál a JVC is, amely heteken belül kapható lesz nálunk. A profik számára teljes 3D rendszereket kínálnak a Sony kamerái. Ezek optikai kábelen juttatják el a képet a feldolgozó rendszerbe, így élőben is van lehetőség full HD minőségben térhatásban is közvetíteni. Ehhez hálózati switchek kellenek, amelyek másodpercenként 3,7 gigabit adatot továbbítanak. Igaz a HDC-P1 kamera például 31 400 dollárt (7,3 millió forint) kóstál. Ha egy focimeccset közvetítenek, akkor tucatnyi kell ezekből. Míg a Sony profi rendszerében két kamerával állítják elő a sztereó képet, a Panasonic AG-3DA1 kameráiban integrálva van a két lencse, ezért jóval egyszerűbb velük a munka. Ez a világ első full HD 3D ikerlencsés rendszere, 20 000 dollárért (4,6 millió forint) lehet hozzájutni, de legalább a térhatáshoz csak egy kell belőle. A másik végletet, a 3D-s okosmobilokhoz hasonló, egyszerű zsebkamerák adják. Akár 30 ezer forint alatt elérhető például a ViewSonic ViewFun 3DV5 zsebgépe. Nagy előnye, hogy szemüveg nélküli LCD kijelzővel van szerelve, így rögtön vissza is nézhetők a sztereoszkópikus felvételek.