Sportolóink mellé a szigorúbbnál is szigorúbb biztonsági szabályok miatt szakácsot nem vihetünk magunkkal Londonba, ám aki ügyes, egy kis kolbászt vagy szalámit becsempészhet az olimpiai faluba – osztja meg velünk az információt Molnár Zoltán, aki immár a hetedik olimpián lesz a magyar csapat küldöttségvezetője. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára egy 300 oldalas, nagyalakú brosúrát lapozgat, mutatva, hogy abban még azt is meghatározták a szervezők, hogy a szobákban hol és mekkora szeméttárolóknak kell lenniük.

Semmi kétség, minden idők tán legprofesszionálisabb, valamint Peking után a legdrágább olimpiájára készül a világ. Amikor 2005. július 6-án Szingapúrban kihirdették a végeredményt, a New Yorkot, Madridot és Párizst megelőző London zöld olimpiát ígért, és azt, hogy a játékok befejezése után az olimpiai falu és a központi stadion térsége átalakul a legnagyobb városi parkká, amelyet Európában az utóbbi 150 évben létrehoztak. A pályázatban még 4,036 milliárd angol fontos összköltséget állítottak be a szervezők, de jelenleg már azért szorítanak, hogy az olimpiai projekt belül maradjon a 10 milliárd fontos (3,5 ezer milliárd forintos) határon.

David Cameron brit miniszterelnök nemrég jelentette be, hogy csak a megnyitóünnepség 41 millió fonttal lesz drágább a tervezettnél, emellett az eredeti 280 millió fontos keret helyett immár félmilliárdos kassza áll a biztonsági erők rendelkezésére. „A játékok alatt Stratford és környéke lesz a világ legbiztonságosabb helye” – indokolt Hugh Robertson sportért és olimpiáért felelős miniszter. Eredetileg úgy tervezték, hogy 10 ezer biztonsági ember is elegendő, míg a jelenlegi állás szerint a 7500 fős katonai személyzettel együtt 23 700-an vigyázzák majd a rendet.

Alig találni olyan részterületet, ahol ne jelentkezett volna tetemes utólagos finanszírozási igény. A zöld alapgondolat jegyében fával borították volna be a kerékpáros stadion tetejét, ám a 40 helyett 80 millió fontba kerülő épületnél végül maradtak a jóval olcsóbb fémborításnál. A napjaink egyik leginkább sztárolt építésze, az iraki származású Zaha Hadid által tervezett extravagáns uszodát 242 millió fontért húzták fel, háromszorosan meghaladva a korábban maximált keretet. Ehhez képest az 547 millióba kerülő központi stadion 43 millió fontos költségtúllépése szinte szóra sem érdemes.

A gigantikus, jelenleg 9,036 milliárdos összköltségvetés egyik fő oka, hogy London alapvetően más filozófiával vágott bele az olimpia rendezésébe, mint elődei. A játékok központi helyszíne, a Big Bentől légvonalban mindössze 10 kilométerre elhelyezkedő, mintegy 2,5 négyzetkilométeres városrész ugyanis igazi rozsdaövezetnek, az angol főváros egyik leglepukkantabb negyedének számított, Stratford volt London „Kőbánya-alsója”. A korábbi gyártelepek mély rétegekben elszennyezték a talajt, az épületek romosak, a közműellátottság hiányos volt.

Ide álmodtak zöld olimpiát a britek, és néhány hónappal a megnyitóünnepség előtt kijelenthető: az álom valósággá vált. Olyan új negyed emelkedett ki a szennyeződéstől megtisztított, revitalizált földből, amely az előttünk álló évtizedekben az itt lakók és a később ideköltözők számára a minőségi élet lehetőségét kínálja. Az olimpiai falu és a legtöbb versenynek helyet adó olimpiai park egymáshoz való közelsége, valamint az új közlekedési megoldások lehetővé teszik, hogy a sportolók 20 percnél rövidebb idő alatt a szállásukról a küzdelmek helyszínére juthassanak.<#zaras_figyelo#>

Többszintes, mégis könnyű eligazodást kínáló közlekedési csomópontokat alakítottak ki, összekötve a metrót, a vezető nélkül haladó DLR-vasutat, valamint a belföldi és nemzetközi vasúthálózatot, aminek következtében a játékok rendezvényeit száz százalékban el lehet majd érni tömegközlekedéssel. A léptékekre jellemző, hogy a tíz vasútvonal óránként több mint 100 ezer utas szállítására lesz alkalmas, s a legtöbb szerelvény csúcsidőben 3 percenként indul majd.

„Amikor 6 évvel ezelőtt egy buszállomáson érdeklődtem, hogyan jutok el Stratfordba, a jegykezelő megkérdezte: biztos, hogy egyedül akarok oda menni?” – mesél a Figyelőnek az akkori, igencsak ingatag közbiztonságról a Londonban dolgozó Kupeczik Cecília. A magyar hölgy lenyűgözve nézte végig az őrült ütemben folyó építkezést, és napról napra tapasztalta, miként tisztul, formálódik, és válik szuper biztonságossá a környék. Itt bérelt lakása elől például rálát az játékok egyik szimbólumának számító, 115 méter magas Olympic Towerre, amelynek ágas-bogas vasszerkezete az olimpiai fáklyát formázza.
Akadt olyan időszak, amikor egyszerre 10 ezer munkás dolgozott itt, és ahogyan azt Gordon Brown volt miniszterelnök többször is kiemelte, az olimpiai projekt összességében 30 ezer munkahelyet teremtett. A finanszírozás három alappillére a brit állami költségvetés, a nemzeti olimpiai lottóbevétel és London városa (a megoszlást lásd a kördiagramon, a 63. oldalon). A másik oldalon elsősorban a jegybevételek, a televíziós jogdíjak, a szponzori támogatások állnak, és természetesen a játékokkal közvetve vagy közvetlenül összefüggő pluszbevételek, beleértve a forgalmi és más adókat. Az olimpiai faluban felépített lakások és egyéb épületek utólagos értékesítéséből korábban közel 2 milliárdos bevételt reméltek a rendezők, ám a recesszió következtében ebben a rubrikában jelenleg 800–900 millió font szerepel.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

„Mindezeknek köszönhetően akár nullszaldót is mutathat a végelszámoláskor a mérleg, dacára az irdatlan költségeknek” – osztotta meg lapunkkal Dénes Ferenc sportközgazdász, aki szerint azért nem mindegy, mennyire lesz kreatív a könyvelés. A szakember ugyanakkor felhívja a figyelmet az olimpiát körülvevő brit politikai és gazdasági kultúrára: ő itt, Budapesten negyedévente kap átfogó gazdasági jelentéseket a büdzsé állásáról, és a szervezők akár a néhány millió fontos költségeltérést is azonnal jelzik. „Irigylésre méltó nyíltság” – mutatott rá.

„Reményeink szerint gazdaságunk összességében 2 milliárd font értékű többletbevételre, és ezzel újabb lendületre számíthat közvetlenül a játékok eredményeképpen. Az Egyesült Királyság nyitott az üzleti élet terén, és örömmel fogad minden nemzetközi perspektívával rendelkező céget” – egészítette ki a fentieket a Figyelő kérésére Theresa Bubbear, a budapesti brit nagykövetség ideiglenes ügyvivője.

A XXX. Nyári Olimpia 2012. július 27-én veszi majd kezdetét az Olympic Stadiumban tartandó színpompás ünnepség keretében. A játékokon 26 sportág 38 szakágában 10 500 sportoló vetélkedik majd. A 650 különálló eseményt a rendezők alacsony, közepes és kiemelt érdeklődésű kategóriába osztották be, és ennek megfelelően állították be a jegyárakat, amelyek jóval magasabbak, mint a korábbi olimpiákon. „Drágábbak, ám demokratikusabbak, mert az eddigi három helyett ötféle áron lehet belépőhöz jutni egy-egy eseményre” – tájékoztatott az árképzés sajátosságairól Kamuti Balázs, a Pegazus utazási iroda ügyvezető igazgatója. Magyarországon – immár negyedik alkalommal – kizárólagosan ez a cég jogosult a nyári olimpiai belépők forgalmazására. A Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB), a MOB-bal, valamint a londoni szervezőbizottsággal kötött négyoldalú, minden apróságra kitérő szerződés szerint a cég 20 százalékos haszonkulccsal adhatja tovább azt a mintegy 20 ezer jegyet, amely Magyarországnak jutott. A belépők negyedét önállóan értékesíthették – már valamennyi elkelt –, míg a fennmaradó 75 százalék csak utazással együtt vásárolható meg.

NÉPSZERŰ KAJAK-KENU
Az alapelv ugyanaz volt, mint Nagy-Britanniában: ha több igény érkezett, mint ahány jegy volt, akkor számítógép sorsolt. Az olimpiai műsor végén sorra kerülő kajak-kenu versenyekre szóló tikettek a magyar piac slágerei, itt a számunkra több aranyesélyt kínáló döntőkön akár 500–600 honfitársunk is biztathatja a versenyzőinket. Az olimpiát 3x6 napos turnusokra felosztó utaztató társaságnál a 6 éjszakát, repülőutat és 137 ezer forint értékű belépőt tartalmazó csomagok átlagára 1 millió forint körüli, ám tehetősebb honfitársainknak négycsillagos szállodában, egyágyas felárral ennek a duplájába is belekerülhet a londoni kaland.

Aki önmaga akarja megszervezni londoni útját, találhat még repülőjáratot és szállást is. Brüsszelen keresztül akár 53 ezer forintért is lehet oda-vissza repülni az olimpia ideje alatt, de láttunk bécsi átszállással 504 700 forintos árat is. A hoteleknél is hatalmas az árolló, abban azonban minden szállásadó egységes, hogy a teljes árat előre kéri, lemondás esetén pedig nincs visszatérítés. Egy Victoria pályaudvartól 500 méterre eső háromcsillagos szálloda a mellékszárnyában 1,78 millió forintért kínál 17 éjszakás elhelyezést, míg az ötcsillagos 51 Buckingham Gate nevű luxushotel egyhálós deluxe lakosztálya 9,43 millió forintba kerül 17 éjszakára. Akad tehát még szállás, még ha a legtöbb helyen ezt a feliratot találtuk is: az utolsó szobák egyike.