– Gazdaságilag nehezebb év volt 2011, mint amiben előzetesen reménykedni lehetett. Meglátszott ez az emberek játékkedvén?

– Ha akarom igen, ha akarom, nem. Az ötös lottó iránti kereslet évek óta csökkenő tendenciát mutat, és a többi lottójáték esetében is ez a helyzet. Ezt a trendet az idén kétszer is megtörte olyan több milliárd forintos halmozódás, ami jótékony hatással volt a játékkedvre. Vannak azonban felívelőben lévő játékok, például a Tippmix; az ezerforintos sorsjegy, a Buksza pedig eszetlenül jól ment. Pedig előzetesen voltak kétségeink ezzel kapcsolatban, pont a gazdasági körülmények miatt. A sorsjegyforgalom a tervezetthez képest plusz több milliárdot hozott. Ennek is köszönhető, hogy az idén sikerül felülmúlni a tavalyi 169 milliárdos árbevételt: óvatosságból mondok 179-et, de közelítjük a 180 milliárdot. Eredményszinten is ez az eddigi legjobb év a 20 éves fennállásunk alatt, 8 milliárd körül lesz az adózás előtti profit.

Fotó: Kőhalmi Péter

– A bundabotrányok nem fogják vissza a tippmixes fogadási kedvet?

– A számainkon ez nem látszik. Biztos van valami hatása, de egyelőre ez minimális. Ha viszont a folyamat elharapózik, akkor a bizalom sérül, márpedig nekünk ez a legnagyobb tőkénk, nem a pénz.

– Január 1-jétől legálisan is megnyílik a magyar piac az online kártyajátékok, így a póker előtt. Készülnek erre?

– A törvényalkotó valóban engedélyezi az online pókert, 20 százalék játékadó befizetése mellett. Ez minket borzasztó rosszul érint, ugyanis a szolgáltatónak nem muszáj magyarországi székhellyel rendelkeznie. Nekünk, ha online pókert szervezünk, akkor a 20 százalékos játékadón kívül iparűzési adót, innovációs járulékot is kell fizetnünk. Az adóterhelésünk ugyanarra az alapra számítva így 30 százalék, a külföldön bejegyzett versenytársak 20 százalékával szemben. És van ennek egy további következménye is. <#zaras_figyelo#>Értelmezésünk szerint az online sportfogadásban megmarad ugyan a Szerencsejáték Zrt. monopolhelyzete, de az online pókerrel kinyitották a piac egy szegmensét, márpedig a piaci szereplők általában mindegyik szegmensben szolgáltatnak. Ha valaki pókerezni akar, a Szerencsejáték Zrt. helyett a jobb feltételeket kínáló versenytársunkhoz fog menni. De ha már ott van, nagy valószínűséggel ott köti meg a sportfogadásokat is, nem a mi legálisan üzemeltetett oldalunkon.

– Ez utóbbi az interneten is fogadható Tippmixet jelenti?

– Nem. Most írtunk alá szerződést egy új online sportfogadási oldal kialakítására, a bevezetése 6–7 hónapot vesz igénybe. Ez az oldal semmiben – sem a fogadások számában, sem az élő fogadások lehetőségében, sem a nyújtott játékélményben – nem fog elmaradni az illegális szolgáltatók által üzemeltetett oldalaktól. Én nagyon szeretném, ha a futball Eb előtt beindulhatna, de nem vagyok benne biztos, hogy sikerülni fog. A Tippmixszel szemben ennek biztos lesz valamekkora elszívó hatása, a Tippmax pedig meg fog szűnni. Az online póker szervezését az új sportfogadás elindulása után fogjuk megvizsgálni.

– Éppen most ért véget az első pókertornájuk. Inkább a játék hagyományos formáját részesítik előnyben?

– Számítunk rá, hogy mire eljutunk a dolog mérlegeléséig, változnak a jogszabályok, és legalább ugyanolyan helyzetbe kerülünk az online piacon, mint a versenytársaink. Ha nem, akkor komolyan felvetődik, hogy érdemes-e nekünk ebbe beszállni. Ami a póker kupát illeti, a Szerencsejáték Zrt. a tulajdonában lévő Tropicana kaszinóval közösen szervezte, mert szeretnénk, ha a társaság neve a pókerrel is valamilyen módon összekapcsolódna. Azt tervezzük, hogy negyedévente fogunk szervezni ilyen pókertornát a kaszinóban. A közönséget ez érdekelte, a kiesett játékosok készpénzes játéka pedig plusz árbevételt hozott a kaszinónak.

– A versenyhátrányukkal kapcsolatos észrevételeik süket fülekre találtak a törvényalkotónál?

– Mi megfogalmaztuk volna ezeket a gondolatokat, ha kérdeztek volna minket. Mindemellett először azt szeretnénk látni, hogy a mélyben van valami koncepció. Nagyon szívesen segítenénk egy nemzeti szerencsejáték-stratégia kialakításában is. Két fő szabályozási irányt, illetve ezek kombinációját tudjuk elképzelni. Az egyik az úgynevezett gazdaságpolitikai szabályozás, amelynek az a célja, hogy minél több bevétel legyen. Ez teljes liberalizációt, szabad piacot jelent. Ez számos veszélyt rejt magában, a túlzásba vitt játék szenvedélybetegséget okozhat, továbbá közbiztonsági kockázat, pénzmosás, fogadási csalás, fiatalkorúak veszélyeztetettsége is felmerül. A másik, a társadalompolitikai megközelítés azt mondja, hogy a létező igényt úgy kell kiszolgálni, hogy ez ne okozzon betegséget. Nem az a cél, hogy minél többet játsszon valaki, mert akkor végül az állam többet költhetne annak a betegségnek a kezelésére, amely ki sem alakult volna felelőtlen játékszervezés nélkül. Mi inkább a társadalompolitikai szabályozás oldalán állunk, de nem úgy, mintha nem kellene árbevételt, eredményt, állami adóbevételt hozni.

– Milyen tulajdonos az állam? Az az elvárása, hogy minél több adót és osztalékot fizessen a cég, vagy a fejlesztés, a versenyképesség az elsődleges?

– Mi idáig azt tapasztaljuk, hogy ebben a tekintetben viszonylag szabad kezünk van, most például a tulajdonosunk hozzájárult az online sportfogadási rendszer kifejlesztéséhez. De van árbevételi és eredménytervünk, ezt teljesíteni kell, számon kérik rajtunk. Egyébként az állam segítséget nyújt ahhoz, hogy a társaság erősítse a felelős játékszervező imázsát. Van egy, az árbevétel 0,5 százalékában meghatározott keret, amelyet a társadalmi felelősségvállalás jegyében egy társadalmi tanácsadó testület segítségével különböző célokra osztunk szét.

– Ők döntöttek arról is, hogy a Kecskemét focicsapatát 100 millióval, a szolnoki kosarasokat és vízilabdázókat pedig 20, illetve 25 millióval támogassák?

– Már vártam a kérdést, bár az internetes fórumokon a Ferencváros focicsapatának 100 milliós támogatása keltette a legnagyobb visszhangot. Ebben a kérdésben nekem borzasztó egyszerű a helyzetem. Van egy teljesen független, 5 fős társadalmi tanácsadó testület. Ebben van képviselete az egészségügynek, a kultúrának, a sportnak, a tudománynak, a szociális szférának. A testület tagjait nem nevezhetem meg, de azt elmondhatom, hogy a saját területük ismert és elismert művelői. Beérkeznek hozzánk a kérelmek, ők javaslatot alakítanak ki, mire és mennyit adjunk. Ezt követően a titkárságvezetőm behozza hozzám, és bár a szabályzat szerint nekem módom lenne felülbírálni a javaslatokat, ezt sosem teszem. Ez a rendszer már a korábbi cégvezetés idején is így működött.

– Ezek szerint ez a testület tett javaslatot a tavaly decemberben frissen, a Magyar Nemzettel közös címre bejegyzett Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány 250 milliós támogatására is?

– Úgy van, ez így működik minden beadott kérelemre vonatkozóan.

– A marketingköltés viszont más lapra tartozik. Mint a társaságuktól kapott adatok alapján az Origo megírta, az idén körülbelül 1 milliárdot költenek köztéri hirdetésekre, ami a 2009-es összeg több mint háromszorosa. Nem örülne inkább magasabb osztaléknak az állami tulajdonos a mostani költségvetési helyzetben?

– Régi mondás, hogy a marketingköltés fele kidobott pénz, csak senki sem tudja, melyik fele. Amióta a jelenlegi szisztéma szerint költünk, azóta az árbevételünk és az eredményünk sokkal több, mint bármikor előtte. Eszerint az új költési struktúra hatékonyabb, mint a korábbi. Ráadásul, ha mi Budapesten villamos vagy autóbusz oldalán akarunk hirdetni, azt csak az Origo-cikkben felemlegetett Publimonton keresztül lehet megtenni, mert kizárólagos szerződése van a BKV-val. A reklámhatékonyságot természetesen mérjük, azt pedig tapasztalataink szerint támogatja az állam, hogy időnként felhívjuk a figyelmet a játékszenvedély veszélyeire.

– Egy másik terület, ahol megkérdőjelezték a társaság hatékony gazdálkodását, az évi 2,7 milliárdot felemésztő műsorkészítés.

– A Szerencsejáték Zrt. és a Hung-Ister Zrt. közötti műsorkészítési szerződés még 2009-ben jött létre, ez egy határozott idejű szerződés 2014 márciusáig. Ezt a szerződést még az elődeim kötötték, benne a stúdió bérlésével és az egyéb feltételekkel. A konstrukciót készen kaptuk. Biztos lenne lehetőség ebből kifarolni, csak annak olyanok az anyagi konzekvenciái, amelyeket nem szeretnénk felvállalni. De nem mondom, hogy a stúdióbérlet ára nem piaci. A műsorkészítési pályázati kiírást, majd annak nyertesét nem is a társaság, hanem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatósága hagyja jóvá. Azzal dolgoztatunk, aki ezt a pályázatot megnyerte.

– És amikor módosították a szerződést?

– Akkor is az eredeti szerződés alapján tudtunk mozogni, amikor 35-ről 50 percre megemeltük a műsoridőt, de ennek is volt előkalkulációja. Nézettségben elérjük a TV2 azonos műsorsávbeli nézettségét, az MTV-n a legnézettebb műsorok közé tartozik a Szerencseszombat.

– Tehát amikor a sajtó egy része úgy ítéli meg, hogy a társaság a hirdetései elhelyezése, valamint a műsorai legyártása során jobboldalhoz köthető cégeket részesít előnyben, akkor nem jól csoportosítja az információkat?

– Mi pályázatot hirdetünk, és a győztessel kötünk szerződést. Az én dolgom az, hogy ezt a céget úgy vezessem, hogy minél nagyobb árbevétel és eredmény legyen. Hogy ezt milyen médiumokkal érjük el? Adott esetben lehet, hogy a jobboldaliak többségben vannak. De nekünk ott kell hirdetnünk, ahol az ügyfél elérésének valószínűsége a legnagyobb. Egyébként a pályázaton kiválasztott médiavásárló cég tesz javaslatot, hogy hol hirdessünk. Amíg azt látjuk, hogy megvan ennek az eredménye árbevételben és adózás előtti eredményben, addig nincs miért kérdést feltenni feléjük.

– Jövőre is hasonlóan eredményes évre számítanak?

– Nehéz kérdést tesz fel, mert még nincs elfogadott üzleti tervünk. Azt szeretnénk, hogy ne a kiemelkedő 2011-es eredmény képezze a jövő évi tervünk alapját, mert ebben voltak olyan egyszeri tételek, például halmozódások, amelyek árbevétel-növelő hatást gyakoroltak. Nem biztos, hogy ilyenek lesznek jövőre is. Az idei, jó 15 százalékkal túlteljesített tervnél valamivel magasabbal szeretnénk elindulni, de nem tudjuk garantálni, hogy 2012-ben is elérjük a 180 milliárdos árbevételt és a csaknem 8 milliárdos adózás előtti eredményt.

– Az adóemeléseknek is szól az óvatosság?

– Természetesen. Nem azt látjuk, hogy a reálkereset dübörögne fölfelé. Tizenéves trendek igazolják, hogy a reálkeresetekkel együtt, ahhoz hasonló dinamikával mozog a mi árbevételünk. Vannak azért kitörési pontok, ilyen a Tippmix, a sorsjegy és jövőre remélhetőleg az online sportfogadás.

– Ez utóbbinak mekkora a beruházási igénye?

– A rendszer és az ötévi támogatás ára összesen 650 millió forint. Számításaink szerint ez 2,5 év alatt meg fog térülni. Alig néhány világcég tud ilyen rendszert szállítani, egy nyílt pályázatot követően a három legjobb ajánlatot tévő társaságot meghívtuk, s közjegyző előtt egy árlejtéses tárgyaláson az 1,25 milliárdos induló árat 650 millióra sikerült levinni, és végül a GTECH-G2 lett a befutó, a napokban írtuk alá a szerződést.

– A félkarú rablók térvesztése hozhat a társaság számára új keresletet?

– Más piac, de hozhat, mert ott van a Puttó, mint gyorsjáték, amely ugyancsak a nyerőgépek által nyújtott gyors nyerési esélyt kínálja. Számítunk arra, hogy ennek a népszerűsége nőni fog, mintha kezdene is emelkedni az árbevétele, de még korai lenne konzekvenciákat levonni. Megvizsgáljuk majd annak a lehetőségét is, hogy érdemes-e nekünk a videolottó-terminál felé orientálódni vagy sem. Az országban 25 ezer játékgép volt, ebből a legutóbbi hírek szerint 10 ezret már leadtak. Ez a kereslet biztos, hogy megvan valahol, és ennek csak a kisebbik részét lehet levezetni a Puttóval. Azért vannak kételyeim, mert nem biztos, hogy összefér egymással a videolottó-terminál üzemeltetése és a felelős játékszervezés.