Közel a duplájára nőtt a válság kitörése óta azoknak az ügyfeleknek az aránya, akik még a határidő után 30 nappal sem rendezik a távközlési számlájukat. A lapunk által megkérdezett kisebb távközlési társaságok arról számoltak be, hogy ma már átlagosan minden tízedik ügyfél van ilyen mértékű elmaradásban, miközben korábban 5 százalék körül mozgott az arányuk. És bár a telefon- vagy internetszámla pár ezer forintos összegét az előfizetők jelentős része a felszólítások hatására pár hónap alatt általában összekaparja valahogyan, a kinnlevőségek növekedése és a behajtás megnőtt költsége számottevően rontja a kisebb cégek amúgy sem rózsás likviditási helyzetét.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

A pár ezer ügyfelet kiszolgáló kis társaságokat ezen kívül az is sújtja, hogy jó részük devizahitelt vett fel, és a jócskán megerősödött svájci frank, illetve az euró mellett bevételének nagyobb részét kénytelen törlesztésre fordítani. Ha mindez nem lenne elég, a válság miatt az új ügyfelek szerzése is nehezebb lett, a marketing büdzsék növelésére általában nincs lehetőség. Megérett az idő a konszolidációra, vagyis arra, hogy a szereplők száma viszonylag rövid idő alatt radikálisan csökkenjen.

Az elsősorban ADSL internettel és vezetékes telefonnal kereskedő kisebb távközlési cégek az elmúlt években maguk alatt vágták a fát. Az ismert nagy szereplők mögötti második vonalban olyan sok vállalkozás létesült, hogy egymás között elaprózták a piacot. A hivatalos statisztika szerint ma körülbelül 400 vállalkozás van, amely szerepelteti tevékenységi körében a távközlést is. Ez óriási szám, de természetesen nem egyenlő azzal a céges körrel, amely ténylegesen szolgáltatónak tekinthető, mert rengeteg kisvállalkozás nem aktív ezen a téren, vagy annyira mikro méretű, hogy a piaci folyamatok szempontjából gyakorlatilag nem is létezik. <#zaras_figyelo#>

Ugyanakkor még a komolyabb szolgáltatók számát is 100 fölé teszik a piaci források, ez még mindig nagyon magas, üzleti megközelítésben: értelmetlenül sok. Ezek a kis cégek elsősorban ADSL internetszolgáltatásban utaznak, és az utóbbi években olyan árversenybe sodródtak bele, amelyben elmorzsolták a profitlehetőségeiket, a végén már 10 forintokkal kínáltak egymás alá a havidíjaikkal. Arra csak kevesen voltak képesek, hogy magasabb minőséggel különböztessék meg magukat, ehhez ugyanis befektetésekre lett volna szükség.

„Míg korábban körülbelül 5–10 ezer ADSL ügyfél elég lehetett ahhoz, hogy egy kisebb cég üzemi szinten minimális nyereséget érjen el, mára az arányok eltolódtak, csak 15–20 ezer előfizető tudja fedezni a fix költségeket” – mutat rá Takács Krisztián, a Business Telecom (BTel) Zrt. ügyvezetője. Márpedig ezt a méretgazdaságossági határt sokan képtelenek átlépni. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint Magyarországon 1,866 millió szélessávú internet előfizetés van, ezen belül 809 ezer ADSL előfizetés. (A szolgáltatók közötti megoszlást lásd a kördiagramon.)

A nagyobb piaci szereplőkhöz egyre gyakrabban csönget be egy-egy kis-közepes vállalkozó, eladásra ajánlva a társaságát. A valóságban természetesen nem cégek adásvételéről tárgyalnak a felek, hanem az ügyfélbázis átvételéről. Egy kisebb internetszolgáltató egyedüli értéke ugyanis az a néhány ezer ügyfél, amelyet sikerült megszereznie, a vevőknek általában semmi szükségük sincs a cégek megvételére. Amikor tehát arról érkeznek a hírek, hogy egy társaság ügyfeleit az adott időponttól egy másik szolgáltató veszi át, lényegében a beindult piaci konszolidációról van szó, annak ellenére, hogy az érintett cégek tulajdonosi szerkezetében nincs feltétlenül változás.

Korábban is akadt néhány jó példa erre a megoldásra, ilyen volt az is, amikor egy évvel ezelőtt egy ismertebb, nagyobb piaci szereplő, az Externet Nyrt. előfizetőinek kiszolgálását vette át a Magyar Telekom Nyrt. Azért érdemes ezt a példát mostanában is szem előtt tartani, mert az Externet a tranzakció előtt éppen azzal próbálkozott, hogy ne az eladói, hanem a felvásárlói oldalon legyen, vagyis több, még kisebb szolgáltatót (például Vivanet vagy TvNet) is bekebelezett, mégsem érte el a kellő méretet. Hasonló eset a közeljövőben még többször megismétlődhet. A távközlési piacon gyakorlatilag evidenciaként kezelik, hogy az Externet a Magyar Telekom felé felhalmozott adósságai fejében adta át az ügyfélbázisát (holott technikailag természetesen nem így történt).

A kisebb ADSL szolgáltatók ugyanis a két nagy telefonvonal-tulajdonos cégtől (a Magyar Telekomtól és az Inviteltől) bérelnek távközlési kapacitást, és azt adják el a saját márkanevük alatt. Így ha likviditási problémáik akadnak, akkor gyakran tartozásokat halmoznak fel a bérbeadójuk felé. Az persze nagykereskedőként tökéletesen látja azt, hogy az adott kis cég mennyiért vette tőle a szolgáltatást, mennyiért adta tovább, hány előfizetővel rendelkezik, és így jól meg tudja saccolni, hogy a szóban forgó ügyfélbázis üzleti értelemben mennyire értékes számára.

A nagy szereplők tehát adott esetben a kinnlevőségeik átkonvertálásával vehetnek részt a konszolidációban, rajtuk kívül pedig még pár kisebb hal kaphat étvágyat, és válhat gyorsan közepes méretű szereplővé. Decembertől például a BTel vette át (tartalmilag: vette meg) az EnterNet ügyfeleit, és Takács Krisztián nem titkolja, hogy hasonló tranzakciókkal szeretnének bővülni a közeljövőben.

Ugyanígy gondolkodik a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett  NordTelekom Nyrt. is. „Jelentős konszolidációs hullámra számítunk, és készülünk arra, hogy jó ajánlat esetén cégeket, előfizetői bázisokat vásároljunk fel” – mondja Gácsi Mihály elnök, aki úgy gondolja, rövid időn belül már csak néhány szereplő marad a távközlési piac második vonalában. A cég a napokban jelentette be, hogy 600 millió forintos kötvénykibocsátást indít, a forrást az akvizíciókra kívánja felhasználni. A BTel már túl van ezen a lépésen, úgy számol, hogy az EnterNet átvétele után még mintegy 2 milliárd forintos kötvénykibocsátási keretből gazdálkodhat.

Az említett kettőhöz hasonló társaságoknál a felvásárlások beindítása azért is ésszerű, mert ebben a közepes méretben a szolgáltatáshoz kapcsolódó fix költségek gyakorlatilag nem emelkednek, ha az ügyfélszám néhány ezer fővel növekszik, vagyis az átvett előfizetők kiszolgálásából származó profit szinte teljes mértékben megjelenhet a társaság nyereségében.