Távoli szervereken, azaz a számítási felhőben futó Google Appsre készül lecserélni 100 ezer alkalmazottjának irodai programcsomagját a General Motors – értesült a közelmúltban a The Wall Street Journal. A szerződést állítólag már meg is kötötték, de a keresőóriásnak még további elvárásokat kell teljesítenie ahhoz, hogy Google Docsban készüljenek az autópiac gyengélkedését szemléltető grafikonok.

Az új, vagy inkább újra felfedezett informatikai felhő modellt széles körben a webáruházáról ismert Amazon ismertette meg a világgal 2006-ban. Némi szünetet követően a megoldás az utóbbi egy-két évben hatalmas népszerűségre tett szert a vállalati informatikában. Az IT-piacnak immár körülbelül a tizedét adja (lásd a grafikont), s további dinamikus térhódítása várható. Miközben az IT szektor más területein messze nem ilyen jó a helyzet, például az informatikai kiszervezéseknél (outsourcing) egyenesen visszaesést prognosztizálnak a 2015-ig tartó időszakra.
A számítási felhő, vagy egyszerűbben felhő néven emlegetett ernyőfogalom alatt olyan informatikai szolgáltatási modelleket kell érteni (ezeket lásd külön is), ahol a vevő nem hardvert, szoftvert és kapcsolódó egyedi szolgáltatásokat vásárol. Mindezek helyett komplett IT szolgáltatást bérel távoli szerverekről, amelyeket jellemzően az értékesítő IT vállalat üzemeltet. Ennek a megoldásnak nagy előnye, hogy az igénybevétel arányában kell érte fizetni, tulajdonképpen „kilóra” vásárolhatunk akár egy számviteli vagy ügyfélkapcsolati rendszert is. (Ilyet veszünk igénybe magánemberként, ha webes e-mail szolgáltatót, webes képtárhelyet használunk.)

KIHASZNÁLATLAN SZERVEREK
A fenyegető recesszió kapcsán megérezhették a cégek, hogy az informatikai szolgáltatások jelenlegi rendszere igencsak merev: a megvásárolt hardverek tetemes összegű forrást kötnek le, és a szoftverek licencdíjai sincsenek mindig arányban a használattal. Ha évekre előre leszerződtek adott számú felhasználóra, és a válság miatt kevesebben vannak már a cégnél, akkor a nem használt hozzáférésekért is fizetni kell. A saját szerverek kihasználtsága pedig a legtöbb nagyvállalati környezetben 20 százalék körüli, az adattárolóké 40 százalékos.

A számítási felhőnek köszönhetően viszont nem kell tőkét lekötni, a nagyvállalatok óriási szerverparkjait hatékonyabban lehet üzemeltetni. A nyílt forráskódú szoftverek használata is további költségcsökkenést eredményez. A vevőnek mindegy is, milyen szerveren milyen szoftver fut: őt a szerződésben megállapított SLA (service level agreement – szolgáltatási szint megállapodás) mutatók teljesítése, magyarán a rendszer folyamatos működése érdekli. Ez a mutató jellemzően 99,99 százalékos vagy még inkább közelít a 100 százalékhoz, azaz hetente legfeljebb egyetlen percnyi szolgáltatás-kiesés megengedett.

A Pierre Audoin Consultants előrejelzései szerint az évi 30 százalékos növekedést felmutató piac a legnagyobb vállalatokat is arra sarkallta, hogy felhő alapú szolgáltatásokat indítsanak. Az IBM közel öt évvel ezelőtt nyitotta meg Blue Cloud hálózatát, és úgy várják, hogy 2015-ben 7 milliárd dolláros – hardverből, szoftverből és szolgáltatásokból eredő – forgalmat ér el majd ebben a szegmensben. Az informatikai piac nagyágyúinak egyike sem szeretne kimaradni az üzletből: az IBM-en kívül a Dell, a Fujitsu, a HP, a Microsoft és az Oracle is komplett felhő megoldásokkal rohanta le a költségcsökkentésre mostanság különösen fogékony vállalati piacokat világszerte.

ALKALMAZÁSBOLT CÉGEKNEK
A Fujitsu például pár hete jelentette be, hogy mostantól még inkább a felhő alapú szolgáltatásokra koncentrál. A japán cég talán az egyetlen nagy hardvergyártó, amely 2010-ben összefogott ugyan a Microsofttal felhő megoldások szállítására (Global Cloud Platform néven), de eddig a hazai piacán, Ausztrálián és az Egyesült Királyságon kívül nem nyújtott átfogó felhő üzleti szolgáltatásokat. Ezt a kis késlekedést most előnnyé próbálja változtatni. Elindítja a Fujitsu Business Solutions Store elnevezésű alkalmazásboltját, hasonlóan az okostelefonoknál megismert Google Android Markethez vagy az Apple AppStore-hoz. A jövőben a cégeknek elég lesz egyetlen helyről összeválogatni az összes szükséges üzleti szoftvert, nem kell a rendszerek drága és időigényes integrációjával bajlódni, s ahhoz tanácsadók sokaságát foglalkoztatni.

Réger József, a Fujtisu magyar származású, globális technológiai igazgatója úgy gondolja, hogy a kis- és középvállalatoknak lehet vonzó és hatékony az ilyen nyilvános felhő használata, míg a nagyvállalatok inkább a magánfelhőket fogják használni, dedikált, egyedileg finomhangolt szoftverekkel. A Fujitsu-boltban egyelőre néhány tucat alkalmazás érhető el, de a cég abban bízik, hogy sokan készítenek majd kapcsolódó alkalmazásokat, s ehhez informatikai és üzleti segítséget is nyújt. A fejlesztők pedig a szoftvereik használatával arányosan részesednek a bevételekből.

HÁZON BELÜL
A nyilvános felhőszolgáltatások mellett a magán felhők más piacot fednek le: ezek keretében a megrendelő dedikáltan megkapja a szervereket, a szolgáltatás az intézményen belül valósul meg. Ennek legfontosabb oka az adatbiztonságra való törekvés. A nyilvános felhőben ugyanis az adatok hollétéről csak annyit lehet tudni, hogy a szolgáltató valamelyik szerverén találhatók, de az adott eszköz akár másik országban vagy kontinensen is lehet. Igen különböző az adatbiztonság miatti aggodalom szintje az egyes országokban: a legkevésbé az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban zavarja ez a cégvezetőket, a leginkább pedig a németeket aggasztja ez a probléma – nekik ajánlják a valamivel drágább, de biztonságosabb magánfelhőt. Az ilyen megoldások ugyanis még mindig hatékonyabbak a hagyományos informatikai rendszereknél. Az IBM SmartCloud rendszerét is nagyvállalatok számára fejlesztették, ennek használatával e cégek hetek helyett percek alatt végezhetik el a szükséges programozásokat.

A szoftver és szolgáltatás fronton erős SAP is beszállt a felhő üzletbe. Legújabb szolgáltatása, a SAP HANA a vállalatirányítási rendszerek (ezekről lásd külön cikkünket is) adatelemzési sebességét növeli látványosan. A számítások nagy teljesítményű távoli szervereken futnak. Azaz, a felhő modell nagyságrendekkel meggyorsítja az üzleti folyamatok követhetőségét. A speciálisan a szoftverhez fejlesztett hardvereknek köszönhetően valós idejű analitikák készítése is lehetővé válik. Ehhez az IBM, a Dell és a HP mellett már a Fujitsu is szállít célhardvereket. Érdekes adalék, hogy Rolf Schwirz éppen az SAP-tól igazolt vezérigazgatónak a Fujitsu Technology Solutions élére.