Naponta ötször-hatszor végigsétálok a Várban, siralmas állapotban van, például ma is ledőlt egy fal – mesélte friss élményét a Figyelőnek Zumbok Ferenc, a Várbazár (vagy, ahogyan még hivatalosan nevezik, Várkert Bazár) felújításának felügyeletével megbízott miniszteri biztos. Zumboknak szívügye a Várnegyed, nem is rejti véka alá, hogy „szívem csücske, elfogult vagyok iránta”. Elkötelezettsége mellett a tapasztalata is számított, amikor megbízták az Ybl Miklós terve alapján készült Várbazár rehabilitációjával, ugyanis az első Orbán-kormány idején a Sándor-palota rekonstrukciójáért felelt. A Várbazár most azért került a figyelem középpontjába, mert a kormány októberben döntött a teljes megújításáról.

A Szépművészeti Múzeum átalakításának látványterve. Lekerült a napirendről.

HUSZONÖT ÉVES TERV
A világörökség részét képező épületegyüttest a World Monuments Fund műemlékvédő nemzetközi szakmai szervezet a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolta 1996-ban. Kormányzati forrásaink szerint egyebek között ez is oka volt annak, hogy a kormány 2011 elején lefújta a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítését, s az erre elkülönített 3,5 milliárd forintot átcsoportosította a Várbazár-projekt megvalósítására. A háttérben politikai lobbizás folyt, s a váltást Nagy Gábor Tamásnak, a Várkerület fideszes polgármesterének a sikereként tudják be informátoraink.

A beruházások újra rangsorolása következtében a Budapestre látogató turisták vélhetően nem láthatják majd a párizsi Louvre üveg piramisának mintájára a Szépművészeti bejárata elé álmodott üveg kockát, ez a terv ugyanis kútba esett. Lesz viszont mozgójárda a Várnegyedben, az úgynevezett vízhordó lépcső mellett, ez a Duna-parttól egészen a palotáig viszi majd fel a látogatókat. A miniszteri biztos szerint a 8,5 milliárdos fejlesztést teljes egészében uniós forrásból finanszírozzák, a közép-magyarországi és a regionális operatív programokból.

<#zaras_figyelo#> Attól sem kell tartani, hogy kifutunk az időből, s nem használhatjuk fel a pénzt, ugyanis a kivitelezésre 2014-ig van idő, s a tervek szerint a felújított Várbazárt 2014 március végén átadják. A 2012 őszén induló munkálatok során épül egy 130–140 gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázs, valamint egy 1600 négyzetméteres, földalatti kulturális rendezvénytér is. Az 1981-ben bezárt, legendás Ifjúsági Park területén éttermek működnek majd. A miniszteri biztos megjegyezte, hogy a Várbazár projekt csupán az első lépés a magyar történelem emblematikus helyszínének attraktív megújításában, ugyanis jövő év május 31-ig elkészül egy 25 évre szóló fejlesztési koncepció a Várnegyed teljes rendbetételére. Ettől azt reméli a kormány és a kerület vezetése is, hogy az impozáns külsővel Budapest tartósan felkerül a világ turisztikai térképére. (Meg nem erősített információk szerint a kormány újra fontolgatja, hogy a Parlamentből a Várba költözik, e tárgyban azonban a kabinet eddig hivatalosan nem nyilatkozott.)

KULTURÁLIS NEGYED
A Szépművészeti Múzeum sem vált mindazonáltal mostohagyerekké. A készülő beruházások közül a legnagyobb szabású az Andrássy-negyed, illetve annak szűkebb szelete, a Múzeum-negyed, amelyet egy hónapja a projekt felelőse, a Szépművészeti főigazgatója, Baán László tárt a nyilvánosság elé. (Baán kormánybiztosi rangban, a miniszterelnöknek közvetlenül alárendelve látja el feladatát, e munkájáért nem kap külön díjazást.) A napokban pedig Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár is megerősítette, amiről először a tavasszal beszélt, azaz, hogy a kisföldalatti vonala mentén, a Hősök terétől az Erzsébet térig húzódó városrészben Európa egyik legizgalmasabb kulturális negyedét szeretné a kormány létrehozni. Szerinte, ha a tárca megkapja az államtól azokat az ingatlanokat, amelyekben kialakíthatják a tervezett múzeumokat (például a volt MÁV-székházba költöztetnék a Néprajzi Múzeumot, a Kassák Múzeumot és a Vasarely Múzeumot), már „csak” az átalakításokra és költöztetésre kell pénzt találni.

Az Erzsébet téri Gödör mellett Szőcs megfogalmazása szerint állhatna egy lovas szobor. Úgy tudjuk, Andrássy Gyula hajdan megsemmisített szobrát készítenék el a művészek üvegből és acélhuzalokból, de mint az államtitkár megjegyezte, persze nem akar ötleteket adni a szobrászoknak. Az Andrássy út forgalmát némiképp csökkentenék, s omnibuszok járnának rajta. Az elképzeléseket 2012 június végéig teszik le a kormány asztalára, a tervpályázat kiírásának határideje 2013. szeptember 30.

Kormányzati számítások szerint csak a Múzeum-negyed 30–40 milliárd – egyes szakmai becslések alapján legalább 50 milliárd – forintba kerülne (az Andrássy-negyeddel együtt ennél tízmilliárdokkal többe), mely összegből egyelőre egy fillér nem áll rendelkezésre. Igaz, a nyílt nemzetközi tervpályázat, s a szakhatósági engedélyek beszerzése eltart 2014-ig, az új uniós pénzügyi tervezési ciklusban pedig a magyar kormány reményei szerint megkapjuk a szükséges forrást. Legalábbis, ahogyan Baán egy lapinterjúban fogalmazott, ezen dolgoznak. A Múzeum-negyed keretében a Szépművészeti szomszédságában, az 56-osok terén két ikonikus közgyűjteményi épületet alakítanának ki, hogy átpozícionálják Budapestet a világ kulturális és turisztikai térképén. A Várból kiköltöző Magyar Nemzeti Galéria anyaga a Szépművészeti gyűjteményével együtt a nemzetközi és a magyar festészetet mutatná be a XIX. századig. Egy új múzeumban a modern festészet szerepelne, s épülne egy fotográfiai múzeum is.

A projekt megvalósítása néhány hete papíron már elkezdődött, a kormány ugyanis elrendelte a Várban működő Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum egyesítését. Egyelőre csak az irányításuk kerül egy kézbe, de erről előzetesen nem értesítették a galéria igazgatóját, Csák Ferencet, akit még az előző kultuszminiszter, Hiller István nevezett ki. Ő a hírre december 31-i hatállyal lemondott posztjáról. Közleményében példa nélkülinek nevezte egy nemzeti gyűjtemény önállóságának pár hónap leforgása alatt levezénylendő megszüntetését. A művészettörténész szakma, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének (AICA) Magyar Tagozata, a Nemzeti Galéria vezetése és a CentrArt Egyesület is tiltakozott a két gyűjtemény összeolvasztása ellen, a döntést szakmaiatlannak tartják. Baán az egyesítést azzal indokolta, hogy 1957-ben szovjet mintára „operálták ki” a Szépművészetiből a galéria kiállítási anyagát.

Mint érvelt, a két intézmény összeolvadásával a magyar művészet végre nemzetközi kontextusba kerül. A szakmai vita forrásaink szerint tovább éleződik, s informátoraink attól tartanak, hogy ugyanazokon a botrányos stációkon megy majd végig a Múzeum-negyed megvalósítása, mint a Nemzeti Színházé az ezredfordulón. „Remélhetőleg nem újabb nemzeti gödör lesz a vége”– utalt egy névtelenséget kérő informátorunk arra, hogy ezúttal a forráshiány fojthatja meg a projektet. „Egy fillér nincs a beruházásra, s az sem biztos, hogy 2014-ben egyáltalán még beszélhetünk egységes Európai Unióról, s ha igen, az majd hajlandó lesz finanszírozni a projektet”– fogalmazott.

A megaberuházás nemzetközi figyelmet kapott, beszámolt róla a világ egyik legrangosabb múzeumi-művészeti lapja, a londoni The Art Newspaper. A brit szakmai lap rámutatott, hogy a kormány a legnagyobb a pénzügyi krízis közepén vág bele a nagyszabású tervbe. Arra a kérdésre, hogy forráshiány miatt nem bukik-e el, idézte Baán Lászlót: „Miniszterelnökünk különösen kedveli a nem konvencionális megoldásokat, mert meggyőződése, hogy csak az új megközelítések kínálhatnak kiutat a krízisből. Így tökéletesen beleillik a kormány logikájába, hogy az általános költségvetési megszorítások kellős közepén egy ilyen emblematikus jelentőségű kulturális megaprojektbe kezdjen.”

KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSBÓL
A legsimább útja vélhetően – az ugyancsak a miniszterelnök alá rendelten dolgozó – Fürjes Balázs kormánybiztos által menedzselt projekteknek lesz. Ennek költségeit a központi költségvetésből biztosítják. Lapunk kereste a kormánybiztost (aki az első Orbán-kormány idején ugyancsak kormánybiztosként a Budapest Sportcsarnok felépítéséért és Budapest olimpiai pályázatáért felelt), hogy megtudjuk, a válság nem sodorja-e el a költségvetési forrásokat, lapzártánkig azonban nem kaptunk választ. A Fürjes Balázs által felügyelt, összességében 33,5 milliárd forintból megvalósuló fejlesztések mindegyike elkészülhet 2014-ig. A második Orbán-kormány újra előveszi a Gödröt, s ami annakidején félkész maradt, azt befejezi. Az első Orbán-kormány távozása utáni torzóból, amely ennek ellenére kedvelt szórakozóhely a fiatalok körében, multifunkciós kulturális centrum lesz. Épül egy új, korszerű, 22 ezer férőhelyes FTC-stadion, ám előbb a skót tulajdonostól, Kevin McCabe-től visszavásárolja az állam a stadionjogokat. (Erről Kubatov Gábor, a Fidesz országos pártigazgatója, egyben az FTC elnöke már megkezdte a tárgyalásokat, a vételár üzleti titok.) Korábban Fürjes Balázs egy rádióinterjúban úgy fogalmazott, a projekt azért élvez prioritást, mert „a Fradi nemzeti kincs és a kulturális nemzeti örökségünk része, a klubcsapat elég sok érdemet szerzett nekünk a világban”. Szakmai elemzők és Fradi drukkerek internetes portálokon „hiszem, ha látom” stílusban kommentálták a tervet. Amiatt aggódtak, hogy a projekt telekspekulációt takar. Fürjes Balázs a sajtóban reagált az aggályokra. Szerinte az ingatlanspekulációs vád kifacsart gondolkodásra vall. A hatáskörök egyértelműek, kormánybiztosként az építésért felel, az állami ingatlanok felelős gazdálkodása pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez tartozik.