Nos, nyilván nem konvencionális kötet ez, még kevésbé szokásos tankönyv, amelynek kiadása az Aula Kiadó kizárólagos profiljába vág. Hiába is keresnénk a modelleket, a beszédes ábrákat, a kemény statisztikai elemzéseket – az adatok és a kordokumentumok inkább csak szemléltetésként szerepelnek, miközben alapos elemzést olvashatunk a GDP-ről és a gazdasági nyitottságról is.

A szerző személye és életpályája sok tekintetben megmagyarázza ezt az első pillanatban talán meglepő polifóniát. Práger László, a Károli Gáspár Református Egyetem intézetvezető professzora a mi korunkban is egyedülállóan változatos életpálya tapasztalatait összegzi e nagy ívű áttekintésében. E kötet bizonyára szól a felnövekvő nemzedéknek, akik számára az első szabad választás éppúgy történelem, mint a mohipusztai csatavesztés. De szól a sors- és kortársaknak is, akik sokszor mást véltek látni, mint a kulisszák mögött igen jól informált, bennfentességével azonban sosem kérkedő szerző.

Volt nagyvállalati vezető és diplomata, a közigazgatás egyik meghatározó vezetője a KGST leépülésekor és az uniós csatlakozás feltételeinek kimunkálása során egyaránt. Emellett rendszeres egyetemi oktató, akadémiai doktor és nem utolsósorban első rendű műgyűjtő. Ez a színes életpálya jelenik meg az összegző vissza- és előretekintés lapjain, ahol a zárt gazdaság – a globalizáción „innen” – a világgazdasági nyitás, valamint a NATO- és EU-csatlakozás után eljut a „globális gazdaságon túl” pontjára. Utóbbi akkor áll elő, amikor immár az EU részeként kell meghatározni a nemzeti gazdaságstratégia súlypontját és értékválasztását.

Práger László: a globális gazdaságon innen és túl, 344 oldal, Aula Kiadó 2008, ára: 4500 forint

Szerzőnket erőteljesen aggasztják a társadalom kettészakadásának jelei, és a gazdaságpolitika sokszor megfigyelhető sodródása és távlattalansága. Ő az erős nemzeti középosztály, a nemzeti vállalatok és az aktivista kormányzati szerepfelfogás keretében vázol fel egyfajta kiutat, ami a jelenleg szembetűnően kifulladó magyar modell számára új hajtóerőket mozgósíthatna. A kötet záró fejezetében külön is kiemeli a pusztán gazdasági szemléleten túlmutató, értéktételezett, s az emberi lét fenntarthatóságát és civilizáltságát biztosító mozzanatok jelentőségét.

S miközben örömmel üdvözöljük a nyílt beszédet, biztosak lehetünk abban is, hogy a kötet olvasói a szerző számos megállapításával vitába szállnak majd, hangsúlyait szubjektívnek találják, vagy sajátos értelmezéseit egyoldalúnak vélik. Mégsem kétséges, hogy e gondolatgazdag és vitára serkentő művet haszonnal forgathatják mind a gazdaságtörténet iránt érdeklődők, mind a gazdaságpolitikai kilábalás kérdésein munkálkodók.
CSABA LÁSZLÓ

• Visszaemlékezés: Nagy cseh a kiscsehségről

Václav Havel: Kérem, röviden! › 456 oldal › Ulpius-Ház, 2007 ›
Ára: 4000 forint

Václav Havel könyvét az ember kétségek között teszi le, hogy akkor most van-e általánosabb érvényű közép-európaiság, vagy csak a csehek, a lengyelek, az osztrákok, a magyarok. A 72 éves világhírű író gondolkodásmódja, az önreflexió permanens képessége, a saját környezetéről és a világról formált árnyalt és megértő ítélkezés mindenesetre alighanem csupán cseh talajon tudhatott mélyebb politikusi gyökeret ereszteni. Ahol is az emberek „sokáig haboznak, várnak a megfelelő pillanatra, ám az, amit aztán – ha lehet, komolyabb áldozatok nélkül – véghezvisznek, megéri az erőfeszítést”.
A könyv annak a húsz évnek (1986–2006) a gondolataival, naplótöredékeivel egészít ki egy terjedelmes, írásos interjút, amelyből a szerző tizenhárom évet Csehszlovákia, illetve Csehország köztársasági elnökeként töltött el. Természetes, hogy ez alatt az idő alatt az egykori bebörtönzött ellenzéki bálványt kikezdte a cseh média (amit az érintett – könyve tanúsága szerint – nem könnyen viselt), valamint a politikai ármánykodás. Azért sem az egyik, sem a másik nem jutott el arra a szintre, hogy megkérdőjelezze Havel történelmi szerepét, kikezdje ellenzéki múltját, netán azt, hogyan viselkedett a börtönévei alatt. Miként Havel sem ír semmi olyat legnagyobb ellenpólusáról, Václav Klausról, ami túllépne a politikusi és emberi ellenszenv határain. Ettől még Klaus legitim részese a modern cseh demokráciának.

A dolgok a cseh tradíciókban meg a Charta 77-ben gyökerezhetnek. Havel úgy emlékszik vissza az ottani katolikus-konzervatív és baloldali szereplők heves vitáira, hogy azok sosem váltottak ki ellenségeskedést (vesd össze: népiek és urbánusok a nyolcvanas évek Magyarországán). Meglehet, mindez csak néhány száz kilométerrel keletebbről nézve tűnik olyan idillinek, maga Havel haragosabb pillanataiban vehemensen ostorozza a nagy nemzeti nekibuzdulásokat követő fegyverletételeket és letargiát, a nemzetieskedő üvöltözésbe, és valamely kisebbség üldözésének csöndes tolerálásába torkolló „kiscsehséget”. S bár az író a régióból csupán az általa érezhetően nagyra becsült lengyel karakterrel foglalkozik behatóbban, mégis ezektől a részletektől válik a könyv közép-európai érvényűvé. Ki ne ismerne rá a „kiscsehségben” a „nagymagyarkodásra”?

De mit tudunk kezdeni azzal, a könyvben többször visszatérő naplóidézettel, hogy „a Lányból nekem küldött csukát M. vagy E. asszony süsse meg valami eredeti és feledhetetlen módon, különleges fűszerekkel, a parlamenti ötöknek”? Hol találunk idehaza ilyen házigazdát?
LAMBERT GÁBOR

• Emberarcú kapitalizmusCéges tanácsadókból nincs hiány. Jönnek és megmondják a tutit. Bonyolult problémákra egyszerű megoldást kínálnak. Mindent lecsupaszítanának és uniformizálnának, hogy a folyamatok kontrollálhatóbbak legyenek. Tudunk olyan világcégről, amely egy időben szinte minden felmerült vállalati problémára ugyanazt a tanácsot adta: le kell építeni, költségtakarékosabbá kell tenni a szervezetet. Mechanikusan, hatékonyan.

Charles Handy, ez az írországi születésű idős úriember – aki nemrégiben a Manager Könyvkiadó meghívására járt Magyarországon (Figyelő, 2008/21. szám), és tartott remek hangulatú előadást vezető hazai üzletemberek számára – szintén tanácsadó. Ám ő nem kínál könnyű megoldásokat. Nem vágja a képünkbe öt percben, hogy mitől lesz több a profit (előadása is másfél óráig tartott…), s azt sem mondja meg, hogyan legyünk boldogok. Viszont: gondolkodtat.

Egyik, most megjelent könyvét, az Üres esőkabátot, egy szobor ihlette. Egy bronzból készült üres esőkabát. Nincs benne senki (semmi). A plasztikus hasonlatokkal köteteiben gyakran élő társadalomfilozófus – magát nevezi így, jóllehet szervezetfejlesztési tanácsaiért és előadásaiért a piac borsos összegeket fizet – azt mondja, nem az a sorsunk, hogy nyersanyagok, erőforrások, ha tetszik, üres esőkabátok legyünk. Az élet és az üzlet értékeit holisztikusan kezelő Handy úgy véli, ha csak fogaskerekek vagyunk a gépezetben, akkor a gazdasági fejlődés ígéret lesz csupán.

A világ 50 legbefolyásosabb üzleti gondolkodójának körébe beválasztott, az amerikai Massachusetts Institute of Technologyn és a London School of Economicson is megfordult szakember az értékek teremtő erejében hisz. A pénz fétisére épített hatékonyság nem mindig hatásos. A kreativitás, a bizalom, a felelősségvállalás, vagy az együttműködés attitűdjei lehetnek azok a pillérek, amelyekre felépíthető az élhető kapitalizmus. Olyan céges és társadalmi kultúra, amelyben mindenki, de legalábbis a többség megtalálja a számítását. Mint az Éhező szellem című, a napokban a hazai könyvesboltokba került művében megjegyzi: az élet maraton, nem lóverseny. Egy lóversenyben csupán az első három befutó számít, a többiek a „futottak még” csoportot erősítik. Egy maratonban azonban mindenki nyertes, aki befejezi a távot.

Handy nem rendszerkritikus. Abban az értelemben semmiképpen sem, hogy távol áll tőle mindenféle hagymázas antikapitalizmus – annak nacionalista és szélsőbalos, antiglobalista, tőkeellenes változata egyaránt. Szerinte az ember természetes közege, a fejlődés elengedhetetlen feltétele a piacgazdaság és a verseny. Csak ismerni kell a határokat, mindenekelőtt a sajátjainkat, és tudni kell, hogy a pénz főleg eszköz, és nem cél. Az értelmes munka, a személyes szuverenitás, a kellő önzés vezethet el makroszinten egy jobb, értékelvű kapitalizmushoz.

Charles Handy: Éhező szellem › Manager Könyvkiadó, 2008 › 316 oldal › Ára: 4990 forint

Hogy mindez csak idealizmus, aminek nincs köze a mindennapi valósághoz? Biztos lesznek olyanok, akik a könyv elolvasása után ezt a következtetést szűrik le. Egyszer már történt kísérlet az „emberarcú” szocializmus megvalósítására. Nem sikerült. Van-e akkor esély az emberarcú kapitalizmusra?
A managementirodalomban egyre gyakrabban találkozni olyan elméletekkel, amelyek a vállalati demokráciát és a kapitalizmust nem tartják összeegyeztethetetlennek, sőt. Mind többen vélik úgy, hogy a szervezet „puha” jellemzői a „kemény” mutatókra is hatást gyakorolnak. Másképpen: a jól megválasztott értékek szerint működő szervezet hosszabb távon több profitot termel, mint a „vulgárkapitalista”, csak az azonnali haszonra figyelő vállalat. Magyarországon mostában kezdjük felismerni, hogy az úgynevezett szociokulturális tényezőknek, az értékeknek milyen óriási szerepük van – nem csak a vállalatok működésében, de az ország fejlődésében, versenyképességében is. Charles Handy könyvei sokat mondóak, itt és most.
MARTIN JÓZSEF PÉTER

• Nyári olvasmányok
  StrandfelszerelésGlobális felmelegedés idején a nyaralás nagy választás elé állít: barátságos, légkondicionált szobában vagy a szabadban, hőgutával küzdve töltsük a napot? Összeállításunk mindkettőhöz ad olvasmánytippeket.

Fejős Éva: Bangkok, tranzit › 312 oldal › Ulpius-ház, 2008 › Ára: 3000 forint

Forró nyári kaland
Ha az ember végső válságba kerül, oda az egészsége vagy a házassága, netán egy régi szerelmét nem tudja elfelejteni, csak egyet tehet: Bangkokba utazik. Legyen szó boldogtalan topmodellről, kiégett üzletemberről, vagy éppen romba dőlt magánéletű sztárorvosról. Ez az alapképlete Fejős Éva regényének (a szerző a Nők Lapja újságírója). Igényesen megírt lektűrrel van dolgunk, könnyű nyári olvasmány a könyv, a Thaiföldre készülőknek még utazás előtt is érdekes. A szerző nem ígér sokat, de azt teljesíti is. Nem lesz nehéz dolga a történet végén, az elvárt happy end kedvéért meggyógyítania az életunt gégerákos fiatalembert, hiszen már a kötet elején megsúgja: a kórt nem orvos, csak a „beteg” maga diagnosztizálta az internet alapján.
A hét figura közül az anorexiás, teljesítménykényszerben és óbudai panelban felnőtt, magyar származású topmodell ábrázolása több számmal hitelesebb a thai, angol, holland szereplőknél. A kötet nagy erőssége, hogy Fejős Éva valóban ismeri Bangkokot, így a hősei jó megállónál szállnak le a magasvasútról. Megelevenedik a város, és hiteles mindazon attrakciók ábrázolása is, amelyekkel a turisták a több ezer éves thai kultúra ismerete nélkül is jól elszórakozhatnak: utazás elefántháton, masszázs, kígyó-show, transzvesztita-műsor. A történet végére a szépek és gazdagok mind megtalálják azt, akit keresnek a fülledt nagyvárosban. Szerencsére a szerzőt jó ízlése visszatartja attól, hogy mindenki egymás nyakába boruljon − Jenny, a kis thai prostituált például könnyek nélkül kisétál az össznépi naplementéből, belenyugodva, hogy a gazdag külföldi pasi nem fogja őt feleségül venni.

Bábel-Szűcs Szilvia: Játszó tér › 114 oldal › Novum Verlag, 2008 › Ára: 2990 forint

Menet közben
Tisztán látni tulajdonképpen csak előre és utólag lehet. Menet közben nem látszanak a dolgok – emígyen morfondírozik Linda, miközben Budapestről Amerikába repül. A Játszó tér című, finom (ön)iróniával fűszerezett kisregény fiatal főszereplője élete nagy lehetőségének kapujában áll: találkozóra készül a New York-i producerrel, aki megfilmesítené első könyvét. A repülőút alkalmat ad a visszaemlékezésre. Szemünk előtt peregnek le a reménybeli írónő, a bulvársajtót is megjárt zsurnaliszta magántörténetei, amelyekben a főszerepet Ákos, az agysebész férj, és fiaik, a néha eltűnő nagyóvodás Zaza, valamint az éppen csak csúszdaérett Kópé játsszák. De hová tűnt Andy, a producer? Kalandra fel!

Kellner Dénes: Valaki téged keres › 184 oldal › Partvonal, 2008 › Ára: 2400 forint

Szívhorgász tippek
Miért nem érdemes A kis hercegből idézni bemutatkozó profilunkon a netes társkeresésnél? És miért nem jó jelszó az 123456? Mindkét kérdésre ugyanaz a válasz: mert ez már túl sok embernek jutott eszébe előttünk. Egyebek mellett ezeket is megtudhatjuk Kellner Dénes könyvéből, ami az internetes társkeresés fortélyaira oktatja az olvasót. Elárulja, miért nem jó nickname a jozsi_bp, segít a megfelelő fénykép kiválasztásában, a bemutatkozó levelek megfogalmazásában, s az első randin sem engedi el a kezünket. Az egyik hazai site-ot alapító szerző sok humorral osztja tanácsait, amelyekre több hónap próbálkozás után az olvasó is rájött volna, de érdemes megspórolni a csalódásokat. Hiszen tudjuk: kalandorok kíméljenek!

• Hűvös szobába

Étterem- és borkalauz 2008 › 280 oldal › Alexandra Kiadó, 2008 › Ára: 3000 forint

Hajszál a levesben
A világ legjobb foglalkozása étteremkritikusnak lenni – tartja a közvélekedés. Jókat eszik-iszik céges számlára, aztán még pénzt is kap a cikkért. Az Alexandra Kiadó Étterem- és borkalauzát olvasgatva azonban elkezdtem sajnálni szegény tesztelőket. Kiszáradt kacsamellek, mirelit hasábburgonyák, megmikrózott köretek, konzerv gyümölcsök, flakonos tejszínhab hegyein kellett átrágniuk magukat − még a nagy nevű, hagyományosan népszerű, vagy éppen most felkapott, trendi helyeken is. Ott is, ahol egy személy 10 ezer forintot simán otthagy egy vacsoráért. Szomorú képet fest a magyar gasztronómiáról a kötet; ugyan kihoz egy toplistát is, de az olvasottakból evidens lesz: még a legjobb sem elég jó. Nem véletlen, hogy a Michelin-csillagok messze elkerülték e tájat. A Wittman-fiúk szubjektív, irodalmi glosszáival szemben itt tárgyilagos, szárazon kopogó mondatok („kisebb kacsa fele, előre kisütve, mikróban felmelegítve”) fókuszálnak a tényekre. A tesztelők anonimek maradnak, miként a könyvet támogató szponzorok sem fedik fel kilétüket. Kapott hideget-meleget a kis kötet, vitatkozni leginkább mégis azzal lehetne: hogyan választották ki a tesztelt 150 éttermet, miért maradtak ki hírneves műintézmények.

A lehangoló eredmény dacára üdvözlendő próbálkozás a könyv, folytatásért, konkuráló étteremkalauzokért kiált. Segít szembenézni a gasztronómiai közállapotainkkal, ami a fejlődés feltétele. Ideje tiszta vizet önteni a gyömbéres jérceeszenciába.

Burget Lajos: Retró szótár › Tinta Könyvkiadó, 2008 › 352 oldal › Ára: 2490 forint

A tegnap szavai
Kiragadott részlet egy brigádnaplóból: „Hiába volt minden aknamunka, álbaloldali ármány, a békekölcsönt lejegyeztük. A C-bizalmasban is olvasni lehetett, hogy a Csepel motorkerékpárokat a deklasszált elemek immár dzsip helyett használják. Elvtársak, éberség! A feketevágások leleplezéséhez a gépállomás mögött nincs szükség gyorstalpalóra. Míg a huligánok az Ifiparkban jampecekkel járják a kacsatáncot, a legvidámabb barakk miniszoknyás, nejlonharisnyás nómenklatúrája nyereségrészesedésre hajt. Osztályellenségek ösztöndíjjal járhatnak pártfőiskolára, terjesztve a rock and rollt, és svájcisapkában szamizdattal fertőzve a tinédzsereket. Hol vannak ilyenkor az úttörőmozgalom ügynökei? Talán a VIT-en zakatolnak?” A fenti szövegben ábécérendben, szó szerinti vagy torzított formában, a Retró  szótár harminckét szócikke is megtalálható. Megfejtések a kötetben.
ZSUBORI ERVIN

Térey János: Asztalizene › 196 oldal › Magvető, 2008 › Ára: 2490 forint

Rosszkedvük tele
Lehűtő olvasmány Térey János drámája, az Asztalizene. Főhősei, korunk sikeres, fiatal figurái − a sztársebész, az ügyvéd, a belsőépítész, a design-díjjal kitüntetett vendéglős és a többiek − rosszkedvűen köröznek egymás körül. Hiába a marinált lazac az elegáns étteremben: valahogy nem érzik jól magukat a bőrükben. Mindenki mást szeret, de leginkább önmagát. Pedig jobb sorsra érdemesek a szereplők, tőlük várnánk az ország jobbra fordulását. Ők viszont felülről nézik a téli Királyhágó térről a várost a 2006-os katasztrofális augusztus és forró ősz után. „Ide nem hallatszik föl a lárma.” Az Aegon Művészeti Díjjal kitüntetett dráma sorai ízlelgetni valók, mint a füstöltlazac-darabok a zöldfűszeres krémlevesben. Ironikus, aforisztikus, idézgetést kívánó mondatok sorakoznak („Mindenki megvolt: mindenkinek”) egymás után. Térey régi drámai hagyományokat vesz elő a beazonosíthatóan friss (2007 februárjában játszódó) történethez. Egy helyen, egy időben nem történik semmi. A végén a szereplők csalódottan, egyedül lépnek ki a hófehér falú étteremből a hóesésbe. Rosszkedvük tele.

Az Ex Libris összeállítást Mártonffy Zsuzsa szerkesztette.