Egy turizmusban jártas, egykor szállodásként dolgozó menedzsert egy nyugat-európai nagyvárosba hívtak konferenciára. A vendéglátók kissé kapkodva intézték a szállást, így a megjelölt hotelben kiderült: rossz időpontot foglaltak neki, ott telt házat talált. Emberünk nem esett kétségbe, átsétált az utca túloldalára, ahol pár száz méter után éppen a konkurens szállóba botlott bele. A recepción 100 eurós szobaárat mondtak neki, ő azonban nem volt rest, előkapta okostelefonját, és egy netes foglalási rendszerben ellenőrizte az aznapi árfolyamot. Ott 77 euróért kínálták neki ugyanazt a szobát. Ezt rögtön szóvá is tette, hiszen ebből még legalább 15 százaléknyi közvetítői jutalékot is kifizet a hotel, ám a szálló alkalmazottja nem tehetett mást, kötötte a kezét a rugalmatlan szabály. A konferenciavendég ezért okostelefonján foglalt, majd a visszaigazoló elektronikus levelet az elképedt recepciós orra alá dugta.

NETRŐL JÖNNEK
Hasonló elképedés lett úrrá az elmúlt egy-két évben szinte az összes hazai szállodaüzemeltetőn. „Éveken át az előzetes foglalásokból akár már májusban előre lehetett sejteni, milyen lesz a nyári szezon. Most szinte mindenki az utolsó pillanatban dönt, a mi vendégeink kétharmada az interneten foglal, így nem merem megjósolni, mit hoznak a nyárból hátralévő hetek” – mondja Darvas Zoltán, aki a négycsillagos Siófoki Panoráma Hotelt és a velencei-tavi Nautis szállodát üzemelteti. A Magyar Hotel Monitor kutatást jegyző Xellum Kft. ügyvezetője, Puczkó László szerint a szezon kilátásai inkább kedvezőek. Ugyanakkor aláhúzza: nagy a bizonytalanság a piacon. Az általuk megkérdezett szállásadók mintegy harmada 5-10 százalékos bővülésre, míg 28 százalék ugyanekkora csökkenésre számít a következő hónapokban. Deák Imre, a Danubius Hotels Nyrt. vezérigazgatója szerint az egész szakma last minute üzemmódra kapcsolt. Példaként azt az extrém esetet említi, amikor a már buszon ülő turistacsoportnak keresett olcsóbb szállodaajánlatot az idegenvezető, menet közben versenyeztetve a szállókat.

„Átalakultak a nyaralási szokások. Az emberek szerdán vagy csütörtökön ránéznek az időjárás-előrejelzésre, és ha biztos a jó idő, akkor egy-két nappal vagy akár néhány órával az indulás előtt kattintanak egy szálláskereső oldalra” – erősíti meg Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. ügyvezető partnere is. Deák Imre szerint az egyéni utasforgalomban ma még egyharmados a neten foglalók aránya, ám a kisebb szobaszámú szállókban a vendégek kétharmada is az internetről eshet be.

Az előretervezhetőség visszaszorulása súlyos bizonytalanságot okoz az üzleti turizmusban is. Még a közepes, ötszáz fő körüli konferenciákat is sokszor csak 1-2 hónappal az esemény előtt kezdik szervezni, így a szállodások képtelenek előre gondolkodni, felkészülni. Még a nagy konferenciák szervezési ideje is lerövidült valamelyest.

E folyamatok ádáz árversennyel párosulnak. Főleg a fővárosban és a tavak mellett jellemző a vendéget bármi áron hozzáállás. „Ilyen alacsony árszint mellett a látogató gondolkodóba esik, hogy miért ilyen olcsó Magyarország, miközben a szállodák a túlélésért küzdve gyakorlatilag egymás elől lopják el a vendégeket” – vélekedik Deák Imre a kialakult helyzetről. Az árháborúra ráerősítenek a bónuszos-kuponos weblapok filléres akciói is. Ezekből hetente félszáz is akad, a nagy oldalak hírlevelei 2-3 millió emberhez jutnak el, és vannak olyan kuponoldalak, ahol a tucatnyi kedvezménylap ajánlatait gyűjtik csokorba. A két legnépszerűbb, a Bónusz Brigád és a Kupon Világ működése elmúlt szűk két éve alatt – iparági becslések szerint – 5 milliárd forint értékben adott el kedvezményes utazási lehetőségeket. Ennek jó része külföldi ajánlat, de így is összesen hozzávetőleg 50-70 ezer család jutott szuperkedvezményes pihenési lehetőséghez.

ROMBOLÓ ERŐK
Az önköltségi ár közelében vagy az alatt való értékesítés mindennapossá válása rombolja a piacot. Darvas Zoltán szerint a kedvezményoldalak többsége imázsromboló, és nemcsak a pimaszul alacsony ár, illetve a netes oldalaknak fizetett 30 százalék körüli jutalék miatt, hanem az elérhető vendégkör okán is. Az olcsó jeggyel érkezők egy részének viselkedése sok esetben nem tesz jót egy nívós szálló hírnevének. „Okos politikával jól kihasználható a kuponos modell, de sok szállodás még főszezonban is hozzányúl ehhez az eszközhöz, ami kész öngyilkosság” – véli a BDO szakértője. Hozzáteszi: „Ráadásul a kuponos értékesítés nem hatékony marketingeszköz a visszatérő vendégek, azaz törzsközönség építésére.” A kuponos vendég kevésbé lojális, tovább keresi a kedvező árú szállodákat, nem feltétlenül tér vissza, így dominanciájuk a pénzügyi fenntarthatóságot veszélyezteti. A jelentős kedvezménnyel adott csomagok esetében ugyanis felmerül, hogy az így szerzett bevétel a szállodák gazdálkodásában eléri-e vajon a fedezeti pontot.

A bajok és a szeszélyes időjárás ellenére az idei szezon első fele viszonylag erős volt, hasonló a tavalyihoz. A Danubius első félévi adatai például a külföldi vendégéjszakák 4 százalékos növekedését mutatják a múlt év első hat hónapjához képest. A cég vendégei-nek 80 százaléka külföldi. A belföldi vendégéjszakák viszont 7 százalékkal visszaestek; ennek az is az oka, hogy a Széchenyi pihenőkártya rendszere csak lassan fut fel, például azért, mert a dolgozók keretét hóról hóra töltik fel a cégek, nem pedig egyszerre kapják meg, mint korábban az üdülési csekkeket. A belföldi vendégeknél a csökkenő utazások oka lehet még a magas benzinár és az év eleji lakáshitel-végtörlesztés, ez sok családnál a nyaralás elmaradásához vezetett.


Hiányok
Budapest öt évre szóló turisztikai stratégiájának alapvetését tette közzé az önkormányzati alapítású Budapesti Turisztikai Desztináció Menedzsment Nonprofit Kft. (amely egyébként nemrég beolvadt a Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft.-be). Az anyagot a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége ízekre szedte. Fő kritikája az volt, hogy a Magyar Turizmus (MT) Zrt.-vel való együttműködéséről nincs is szó benne. Pedig az MT az egyedüli állami cég, amelynek jelentős, 2012-ben 6,5 milliárd forintos költségvetése van, amelyet elvben 700 millióval növelhet a kerületek által beszedett idegenforgalmi adó. Az anyagban emellett inkább csak egyes projektekről (a Várbazár felújítása, nagy konferencia-központ égető hiányának felvetése) esik szó, a szezonalitás csökkentésére több konkrét javaslatot hiányolt a szakma.

Erre például jó kezdeményezés a Budapesti Karácsonyi Vásár népszerűsítése, ám a sikeresnek mondott 2011-es esemény ellenére Budapesten a szállók átlagos foglaltsága 49,7 százalékos volt, szemben Bécs 70,9, illetve Prága 59 százalékos adatával. Ráadásul az egy kiadható szobára jutó nettó árbevétel Budapesten 29,5, Bécsben azonban 72,6, míg Prágában 42 euró volt.

Budapest turizmusstratégiája mostohán kezeli az eseményturizmus kérdését is, pedig ez a desztinációmenedzsment egyik alapeleme. A szállodaszövetség szerint az attrakciófejlesztésben lényeges előrelépés nem történt az elmúlt években.


Téli invázióHetedik éve rendezik meg a fővárosi szállodák és a Magyar Turizmus Zrt. a Budapest Winter Invitation nevű közös kampányt. Ez tavaly 79 ezer vendégéjszakát hozott a fővárosnak március végéig, kedvezményes szállásajánlatokkal, illetve ingyenes gyógyfürdőbelépőkkel csalogatva a vendégeket. Idén szeptember elején indul az egymillió eurós marketingakció, amely a fő nyugat-európai küldő országokban, illetve az Expedia.com és a Hotels.com oldalon is fut majd. A Lukács fürdő, a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Szépművészeti Múzeum is csatlakozik a programhoz. A szállodáknak is némi pénzbe kerül a program, például egy négycsillagos, 100-200 szobás hotelnek félmillió forintba, ez azonban bőven megtérülhet.