Rázzuk fel a szervezetet, frissítsük a szakembergárdát, adjunk vonzó karrierpályát a Mol-csoportban dolgozó külföldi kollégáknak is! – így foglalta össze Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója a Figyelőnek az olajipari birodalom átalakításának legfőbb céljait.

„A Mol ma már bőven nem csak magyar cég, sokkal inkább nemzetközi, hiszen árbevételének és dolgozóinak kétharmada nem hazai, és ennek meg kell jelennie az eddig döntően magyar vezetésű cégcsoport vállalatvezetési struktúrájában is” – magyarázza Hernádi Zsolt. Nem kis felelősségről van szó, hiszen három országban, Magyarország mellett Szlovákiában és Horvátországban is a Mol-csoport érdekeltsége, a Mol, a Slovnaft, illetve az INA a legnagyobb cég. Ha nem is feltétlenül létszámban, de tényleges termelési értékben biztosan. Eddig a csoportszintű vezetés mégis 98 százalékban magyar menedzserekből állt, alapvetően ez változik most meg. Emellett a szervezetben egyértelműen elkülönülnek majd a helyi és a csoportszintű feladatok. Hiszen úgy nem lehet a tehetséges szlovák vagy horvát munkatársaknak karrierpályát adni, ha a Mol magyar vezetése teljesen egybeesik a csoportéval, és egy szlovák vagy horvát vezető legfeljebb a helyi cégnél juthat magasra.

Amikor szervezetátalakításról van szó, talán mindig az a kérdés merül fel elsőként, hogy létszám-racionalizálásnak ad-e keretet a felső vezetés, vagy új pozíciókkal éppen hogy bővül az összlétszám. A mai elképzelések szerint lesznek új állások, új kompetenciákkal, de az egész átszervezés összességében mégsem okoz létszámbővülést, mert a feladatok és a felelősségek vándorlását a munkaerőé is leképezi majd. Vagyis a legfőbb cél nem a költségcsökkentés, hanem az, hogy tisztább legyen a struktúra és a mozgatás, erősödjön a motiváció, véletlenül se kényelmesedjen el a szervezet.

A KÖZPONTI AGY
Hogyan néz ki a jövőben a felső vezetés? Az első szint, Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató és Molnár József vezérigazgató, valamint a második szint, a héttagú executive board – avagy ügyvezető testület – nem változik, azonban alattuk létrejön egy várhatóan 500 fős headquarter (HQ), vagyis egy központi vállalatirányítási szervezet. Az arányok hasonlók lesznek, mint a multinacionális cégek nemzetközi példáiban, vagyis az összesen 31 ezer fős Mol-csoport budapesti központjában a munkavállalók mintegy 1-2 százaléka dolgozik majd.

Felmerülhet a kérdés: vajon a két felső operatív irányítási szintre nem férne-e rá a nemzetközibbé tétel? Hernádi Zsolt szerint az executive boardban már van egy szlovák szakember – a magyar nemzetiségű Világi Oszkár –, és a magyar tagok is huzamosabb ideig dolgoztak külföldön, de tény, hogy a legfelső vezetésbe nem pályázatok alapján hívnak embereket, itt már nagyon fontos a kipróbált, biztos lojalitás. Az elnök-vezérigazgató szerint erős operatív feladatai vannak továbbá az igazgatóságnak is, amely a társaság legfőbb ügyvezető szerve, és ahol a magyarok mellett cseh, szlovák, angol és ománi igazgató is helyet kapott (a névsorokat lásd külön).

Milyen lesz az új központ, milyen elvárások mentén választják ki a munkavállalókat? A Mol az elmúlt tíz évben nagyon gyors ütemű organikus és felvásárlásokkal végrehajtott növekedést valósított meg, amelynek során mindig voltak kisebb szervezetátalakítások. Ezzel együtt mindig téma maradt a felső vezetők körében, hogy mi lenne a leghatékonyabb szervezet, hogyan lehetne még jobban motiválni a sok munkavállalót. Ahogy ugyanis nőtt a leányvállalatok száma, és egyre komplexebb lett az üzleti tevékenység, úgy jelentett olykor – a társaság saját bevallása szerint is – versenyhátrányt a munkafolyamatok nem kellő hatékonysága, a döntéshozatali folyamat lassúsága.
Hernádi Zsolt szerint nagyon fontos mindenkinek megértenie, hogy a Mol nem pusztán vagy nem elsősorban a régióban versenyez, hanem az iparág legjobbjaihoz kell mérnie magát. Hiszen ő is ugyanazokkal a kihívásokkal küzd, mint minden európai kőolajcég, vagyis a feldolgozás és kereskedelem (downstream) iránt csökken a piaci kereslet és emiatt, illetve a magas olajárak következményeként alacsony a jövedelmezőség. Ez még akkor is igaz, ha a csoport pozsonyi és százhalombattai finomítói a legfelső 5 százalékba tartoznak Európában hatékonyság szempontjából. A kutatás-termelés (upstream) eközben egyre jövedelmezőbbé válik, ám a válság, illetve a szokásos geopolitikai kockázatok miatt itt is bizonytalan a külső környezet. A Mol esetében a szíriai polgárháború és az európai fiskális kockázatok is adnak némi extrát az általános iparági helyzethez.

A fejlődés során úgy alakult, hogy a nemzetközi csoport vezetését, kompetenciáinak ellátását alapvetően a Mol Nyrt. magyar vezetői vitték, a csoportszintű és a magyarországi menedzsmentfeladatok és pozíciók átfedték egymást. Az átszervezés talán legfontosabb célja most a csoportirányítás nemzetközivé tétele. A HQ lesz a cégcsoport új nemzetközi irányító szerve, amely vezeti, irányítja és felügyeli az összes csoportszintű tevékenységet, de elsősorban a stratégiai döntéshozatalra és ellenőrzésre összpontosít. Ezzel párhuzamosan a helyi vállalatok felhatalmazást kapnak, hogy erősebb döntéshozatali jogokkal irányítsák saját területeiket.

AZ ÚJ STRUKTÚRA
A csoporton belül négy flagship, magyarul zászlóshajó vállalat lesz: a horvát INA, az olasz IES, a magyar Mol és a szlovák Slovnaft (a kialakítandó szervezetről lásd az ábrát a következő oldalon). Érdekesség, hogy itthon három Mol-vezérigazgató is lesz, hiszen a csoport élén marad Hernádi és Molnár, és érkezik egy ma még nem ismert magyarországi vezérigazgató. Aki valamennyire is követte a Mol elmúlt évtizedét, a szlovák és a horvát olajóriásról, illetve azok integrálásának zökkenőiről biztosan sokat hallott, magyarázatra talán a kevésbé ismert IES szorul. Ez a 100 százalékban downstream cég a százhalombattaitól és a pozsonyitól elmaradó hatékonyságú mantovai finomítót és mintegy száz olasz töltőállomást birtokol. Hernádi Zsolt szerint mérete miatt lesz önálló zászlóshajó, de a másik hárommal ellentétben hozzá nem tartoznak majd más országok, hanem önálló lesz. A négy zászlóshajó mellett külön csoportban lesznek a Magyarországon és Horvátországon kívüli kutatás-termelési portfóliók. A Mol itt új, lapos szervezeti struktúrát alakít ki, az eddigi területi alapú szervezeti felosztást (Eurázsia, Közel-Kelet, Afrika, Kaszpi-tenger térsége) tisztán a funkcionális szerepek szerinti struktúra váltja fel. Azt hallottuk, hogy a jövőben ezeknek is lehet egy külön nemzetközi központja, talán nem is Budapesten. Végül közvetlenül a központ alá tartoznak a fontos, de mégsem alaptevékenységet jelentő portfólióvállalatok.

Forrásaink szerint a változás elsődleges előnye, hogy tisztábbak lesznek a belső viszonyok, világosabbakká válnak a struktúrák. Hiszen a magyar szakmai vezető eddig úgy érezte, ő a vezetője a csoportban az egész területnek, és ezt a cég is nagyjából így kezelte.

NYERTESEK ÉS VESZTESEK
Hernádi Zsolt szerint a letisztult viszonyokkal azonos fontosságú, ha nem fontosabb, hogy a szervezetet fel kell rázni. „A Molhoz sok új ember érkezik minden évben, az egyetemi végzősök legjobbjai, évente csoportszinten összesen 300-an. Ugyanakkor, amikor elkezdtem vezetni a céget, gyakorlatilag nem volt fluktuáció, elmenni innen senki nem akart. Márpedig ez sem jó, valamekkora egészséges cserélődésre szükség van” – mondja Hernádi.

Az elnök-vezérigazgató szerint a technológiai iparágban mindig kell mozgás, új emberek, új megközelítések. Hiszen ami tíz éve még nem volt kitermelhető, az ma már az; másfél évtizede a cseppfolyós gáz (LNG) nem tűnt versenyképesnek, ma már az. De ugyanígy változik a kereskedelem is, új csatornák, új technológiák jelennek meg, néha ezért tágra kell nyitni az ajtókat, mert az újabb és újabb gondolkodást nem lehet csak belülről hozni.

A Mol régóta készült a nagy átalakításra, de sokáig nem verte nagydobra, hogy ne bizonytalanodjon el minden munkavállaló. Hiszen egy ekkora változás óhatatlanul bizonytalanságot szül, mindenki elkezdi keresni a helyét, azon mereng, hogy mi lesz vele, ki lesz a főnöke. Sokáig azonban nem lehetett titkolózni, a Mol-csoport immár elindította történetének legnagyobb, nemzetközi toborzó kampányát. A program egyenlő lehetőséget ad mindenkinek, külsősöknek és belsősöknek, de a csoportszinten újrafogalmazott és megváltozott pozíciók jelentős részét szinte mindenhol csak pályázat útján lehet elnyerni. Olyan posztok is vannak, ahol biztosan kívülről jön majd a vezető.

Arra ugyanakkor nincsenek pontos előírások, hány új, illetve régi szakember töltse be az első körben meghirdetett 80 állást, de magasak a nemzetközi elvárások; az angol nyelv ismerete, illetve a multikulturális gondolkodás kötelező. A kampány már elindult, július 24-től augusztus 5-ig kilenc országban fut. Online felületeken, gyakran látogatott hírportálok gazdasági rovataiban, valamint álláskeresési oldalakon jelenik meg. Emellett nagy nemzetközi hírportálokon – Financial Times, The Economist, Bloomberg – is futnak a hirdetések. A Randstad nevű cég végzi a jelentkezések előszűrését, és közreműködik a belső toborzásban is.
Hogy végül kik tekinthetők majd nyertesnek és vesztesnek, arról még korai beszélni. Hiszen senki sem veszíti el feltétlenül az állását, de azért azt mindenki jobban szereti, ha nem hirdetik meg a pozícióját. Ráadásul a 80 állás csak a kezdet, utána folytatódik a toborzás a piramisban lefelé, hiszen a 80 vezető meghirdeti maga alatt is a szakértői állásokat. Ahogy az elnök-vezérigazgató is a felrázás fontosságát emeli ki, mások is úgy fogalmaztak számunkra, hogy egy jól működő multinacionális cégben semmi sem állandó, csak a változás, vagyis szinte öncél egy ilyen projektben, hogy senki ne kényelmesedjen el. „Érdemes időnként egy kicsit megbolygatni a szervezetet” – hallottuk többfelől is.

Az sem titok, hogy a bolygatás már meg is kezdődött, az utóbbi időszakban fontos emberek távoztak a Moltól, a HR, az informatika, a kommunikáció és az upstream területén is volt távozás. Hernádi Zsolt nem titkolja, hogy ennek a mozgásnak már köze volt a projekthez. „Eddig 100-110 órát dolgoztunk azon, hogy megnéztük, ki mire képes, óhatatlanul személyekről is beszéltünk. Voltak változtatások, volt, aki már maga is ment volna, rengeteg új arc van a cégnél, de ez az egyik kulcsa a dinamizmusnak” – fogalmaz az első számú vezető. A Mol vezetésének nem titkolt célja, hogy az új nemzetközi csoportvezetés révén jobb legyen a vállalaton belül a különböző népek közötti együttműködés, erősebb a vállalati lojalitás. „Mindenkinek változnia kell, aki pár évet dolgozik Budapesten, többet fog tudni rólunk. Ám az is cél, hogy ne csak azok változzanak meg, akik idejönnek, hanem azok is, akik itt dolgoznak. Meg kell ismernünk mások gondolkodását, problémáit, a történelmüket, a rossz sztereotípiákat akkor lehet kiirtani, ha van tudásunk” – mondja erről Hernádi Zsolt.

A HORVÁTOK MEGNYERÉSE
Kérdés lehet, hogy nem lesz-e túl gyors a változás. Ha csupa új emberrel indul a központ, lesz-e egyáltalán hova beilleszkedni? Tudja-e majd bárki, hogy hol van a szekrénykulcs, vagy a legfelsőbb vezetőknek kell majd operatívan irányítani a nemzetközi vezetők integrálását? „A Mol egy tankhajó, a tehetetlenség még sokáig viszi a gépet. A napi működésben nem lesz változás, de megkezdtük a hajó elfordítását. Igen, először majd senki nem találja a szekrénykulcsot, vagy azt, hogy hova kell bedugni a laptopot, de az nem lehet gond, hogy nekünk ezzel is lesz dolgunk. Ha egy felső vezető kevesebb mint 40 százalékot foglalkozik humánkérdésekkel, nem jó vezető. Én nem tudok olajat finomítani, nem tudom, hová kell lefúrni. A legfőbb feladatom, hogy a legjobb embereket vegyem fel, akik ezeket tudják” – mondja erre az elnök-vezérigazgató.

A Mol-csoport új szervezeti felállásának kitűzött dátuma október 1., január 1-jétől pedig már betöltött posztokkal, élesben is elindulhat az új csoportszintű vezetés. A projektet közgyűlésnek nem kell jóváhagynia, a jogi entitások nem változnak, ahogyan egyelőre nem lesz költözés sem, az Október 23. utcai cégközpontban dolgoznak majd a csoportszintű vezetők.

Egy nyitott kérdés azért még maradt: a horvát államot mint az INA társtulajdonosát is meg kívánja nyerni a Mol, hogy ez egy jobb irányítási modell. Mivel a változás nem az INA, hanem kifejezetten a Mol irányításáról szól, nem feltétel a horvát kormány hozzájárulása. Ugyanakkor a szinergiák maximális kihasználásához a horvátokra is szükség van, de az az ő döntésük, hogy miben, mennyire vesznek részt.



Villáminterjú Hernádi Zsolttal
– Mi a csoportszintű vezetés átalakításának a legfontosabb következménye, a nemzetközibbé tétel vagy a generációváltás?
– Nem a generációváltás, hanem a frissítés, ami nem a koron múlik. A Mol 300 topvezetőjének átlagéletkora amúgy 40,5 év, vagyis nagyon fiatal a vállalat, én már emelem az átlagot. A külföldiek befogadása viszont valóban fontos. Minden szervezet összezár, mindenki csak akkor szereti a versenyt, ha mások játsszák, őt meg hagyják békén. Mi most kikényszerítjük a versenyt. Ma a csoportszintű irányításban mindössze 2 százaléknyi nem magyar vesz részt, ez nagyon kevés.

– A 80 most meghirdetett állásból hányra szeretne külföldi vezetőt?
– Emberekről beszélünk, és ilyenkor nem illik tervszámokat mondani, de ha a közeljövőben egyharmaduk külföldi lesz, akár kívülről, akár belülről, akkor már mosolyra görbül majd a szám. Magyarországnak mindig a nyitottság volt az ereje, akkor lesz a Mol is jó cég, akkor lesz a menedzsment valóban nemzetközi, amikor már nem dobja ki a külföldieket.

– Könnyen átállnak majd a kultúraváltásra, például az angol nyelvre?
– Már 2004 óta angol a cég hivatalos nyelve, így születnek a fontosabb előterjesztések, és így tartjuk az értekezleteket. De igazán akkor lesz angol a nyelv, amikor már a büfében is természetes lesz az idegen szó. Ahol csak egyetlen külföldi is jelen van, ott én a legnagyobb udvariatlanságnak tartom, ha magyarul beszélünk, mert a külföldi kolléga ilyenkor joggal érzi kirekesztve magát. Ha a központban egyre több lesz a külföldi, akkor ez már nem is lesz kérdés.

– Saját ötlet a Glocal projekt, vagy szakértő tanácsadók találták ki?
– Sokszor alkalmazunk tanácsadókat, sőt, néha a világ legdrágább tanácsadói dolgoznak nálunk. Az ember tekintete olykor elhomályosul, amikor meglátja a számláikat, de sokszor így teremtünk értéket. Ebben a projektben azonban eddig gyakorlatilag nem használtunk tanácsadókat. Korábban voltak közös ötletbörzék, ellenőrzéseken átfuttattuk a gondolatainkat, de ez a mi munkánk volt. A részleteknél azonban több segítséget is igénybe veszünk, például a belső kommunikációban, illetve bizonyos jogi kérdésekben is lesz külső partnerünk.


– Átmenetileg biztos, az emberek mozgatása mindig költség, hiszen ott a család, a gyerekek iskolája, a költöztetés, ám azt hinni, hogy a vezetők kiválasztása pusztán árkérdés, a legnagyobb vezetői butaság lenne. Nem az átlagra lövünk, ha pedig valaki jó, arra áldozni kell.


Elvetett NEO
■ A Mol-csoportnak 2007-ben már volt egy hasonló projektterve, a NEO (New European Oil). Akkor olyannyira komoly volt az eltökéltség, hogy a nemzetközi cégeknél a Mol elnevezés és a logó is NEO-ra változott volna. Az új név azt fejezte volna ki, hogy a növekedési lehetőségek a Mol számára otthonos új Európában (vagyis a kelet-közép-európai térségben) nagyobbak, mert még alacsonyabb a motorizáció. Végül pontosan nem lehet tudni, hogy az átszervezés és átnevezés költségei tűntek nagynak, vagy a Molnak a felvásárlási támadások miatt máshol kellettek az energiái, de a tervből nem lett semmi.


Az átszervezés céljai
■ 
Egyértelműbb, tisztább feladatok és felelősségek
■ 
Gyorsabb és átláthatóbb, sokszor helyi szintű döntéshozatal
■ 
A csoportszintű vezetők a stratégiára és a növekedésre összpontosíthatnak
■ 
A dupla pozíciók, a megosztott felelősségek és a magyarországi fókusz megszűnik
■ 
Új karrierlehetőségek minden munkavállaló számára, egyúttal a szervezet nemzetközibbé válása
■ 
A megújuló humánerőforrás-politika nagyobb csoporton belüli mozgást tesz lehetővé, a toborzás széles körű szakembergárdából történik majd



A Mol jelenlegi felső vezetéseÜgyvezető testület (executive board)
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató
Molnár József vezérigazgató
Áldott Zoltán, az INA igazgatóságának elnöke
Fasimon Sándor kutatás-termelési ügyvezető igazgató
Horváth Ferenc downstream ügyvezető igazgató
Simola József pénzügyi vezérigazgató-helyettes
Világi Oszkár Slovnaft-vezérigazgató

Az igazgatóság tagjai
Hernádi Zsolt
Csányi Sándor
Mulham Al-Jarf
Dobák Miklós
Horváth Gábor
Járai Zsigmond
Molnár József
Parragh László
Iain Paterson
Martin Roman
Világi Oszkár