Közeli ismerősömet a napokban visszérrel műtötték. Azt válaszolta a paraszolvenciát firtató kérdésemre: „Betegtársam tízezret adott a sebésznek, én sem adhattam kevesebbet.” Úgy tűnik, a suttogó propaganda évtizedek óta dívik. Ám ismerősöm egészségügyi dolgozó; ez csak abból a szempontból érdekes, hogy még néhány éve is íratlan szabály volt: kollégáktól nem igénylik a borítékot az orvosok. E tekintetben úgy tűnik, egyre többen rúgják föl a szokásjogot.

Sokan úgy gondolják, hogy a hálapénzt a rossz fizetések hívták életre. Így gondolja ezt Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke is. Ezért is indította el tavalyi akcióját a szövetség a 200 ezer nettó kezdő orvosi fizetésért és a 300 ezer kezdő szakorvosi bérért, s kilátásba helyezték: béremelés híján orvosok ezrei élesítik be ügyvédi letétbe helyezett felmondásukat. Ellenben azt vállalták, hogy a bérek tisztességes emelésével együtt lemondanak a hálapénzről.

Nem tagadja Papp Magor, hogy nagy a rés a 200 és a 300 ezer forintos nettó bér s az idei, augusztustól, januárig visszamenőleg járó bérkiegészítés között. Ezt firtató kérdésünkre azonban azt mondta: „Tény, hogy a fiatalok csak 50 százalékot, a 350 ezer bruttót keresők pedig átlagosan 30 százalékot kapnak, mégis elégedettek vagyunk. A mostani 40 ezer forintos többletpénz ugyanis egy 80-100 ezer forintot kereső kezdő orvos életében sokat jelent.” A szövetség egyébként a hálapénz eltörlését akkor tenné kötelezővé, ha az egészségügyi fizetések elérnék a nemzetgazdasági bérek átlagának a háromszorosát. Ez az arány jellemző a fejlett nyugati országok többségében is. Ettől azonban még távol állunk, hiszen a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 700 forint volt január és május között, az egészségügyi és szociális ellátásban alkalmazottaké pedig mindössze 147 100 (KSH, 2012. július).

Papp Magor úgy kalkulál: „Ha jövőre és a következő években is 30-50 milliárdot fordítanak az orvosok és szakdolgozók béremelésére, annak biztosan itthon tartó ereje lesz, sőt megindulhat a külföldön dolgozók visszaáramlása.” Persze akik már találtak maguknak jól fizető állásokat, biztosan el is mennek, de valószínűleg pár év múlva hazajönnek – teszi hozzá.

Az idei 30,5 milliárd forintnyi bérkiegészítést jó indulásnak tartja Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház főigazgatója, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke is, hiszen a 130 ezer dolgozó közül 86 ezernek lesz több a pénze. Ígéret van arra, hogy mihelyt mód lesz rá, a többiek, köztük a háziorvosok is kapnak. „2002 óta ez az első jelentős jövedelememelés az ágazatban” – ismeri el a kormány igyekezetét. Azonban úgy véli, hogy az egészségügyi dolgozók elvándorlása nem csak pénzkérdés. Sokan a munkakörülmények, a szakmai előbbre jutás miatt választják a Lajtán túli gyógyítást. Kórházában összességében nincs orvoshiány, bár – csakúgy, mint más intézményekben – kevés a patológus, a röntgenorvos, a kardiológus, a radiológus szakorvos. Ám ezen segíthet a júliustól megkezdett struktúraváltás, ennek következtében nemcsak az orvostechnikai és -technológiai, de az emberi erőforrások is koncentrálódnak. A térségi ellátórendszerek kiépülésével, az előre eltervezett betegutak bevezetésével költséghatékonyabb, takarékosabb lesz a gyógyítórendszer, a párhuzamosságok megszűnésével felszabaduló források pedig ugyancsak javíthatnak a béreken.

„A hazai kórházak közel egyhavi működési költségével azonos mértékű a mostani bérkiegészítés, ami akkor lendít igazán az ágazaton, ha januártól beépül az alapbérbe, s ha folytatódik a szisztematikus bérfelzárkóztatás” – állítja Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Ez fontos, hiszen hiába emelték 2002-ben 50 százalékkal az ágazatban dolgozók bérét, mivel nem volt folytatása, az évek során elértéktelenedett. Így került mára az egészségügyiek bére a nemzetgazdasági ágazatok utolsó helyeire.

A béremelés ellenére sem hisz azonban a paraszolvencia megszűnésében Rácz Jenő, hiszen a jól kereső országokban is virágzik a hálaadás, s minél keletebbre megyünk Európában, ez arányaiban annál nagyobb. Így azután, amíg Svájcban vagy Dániában a lakosság 0,3, illetve 0,4 százaléka ajándékozta meg a doktort családtagja ellátása után, Oroszországban 20,7, Ukrajnában 30, a szomszédos Romániában 28,4 százalék. Az előre kikövetelt hálapénz továbbra is bűncselekmény, így az tilos. Ám szerinte a teljes tiltással kriminalizálnák a hálapénzrendszert, ezért tartja jó fogódzónak a munka törvénykönyvének megengedő módosítását: az új regula szerint hálapénzt és egyéb juttatást nem fogadhat el harmadik személytől egyetlen munkavállaló sem foglalkoztatója tudta nélkül.

Az intézményvezetők dönthetnek úgy, hogy a hálapénz utólagos elfogadását engedélyezik. „Ha például egy várandós asszony szülészorvost választ magának, akinek munkaidőn kívül, a szabadidejében bármikor készenlétben kell lennie a vállalt szülés levezetése miatt, megengedhető a tisztázott feltételek mellett adott paraszolvencia” – magyarázza Rácz Jenő. Kórházában háromoldalú szerződésbe foglalják a várandós nő, a szülész és a kórház jogait és kötelezettségeit, hogy az orvos – munkaidőn túl is – legálisan tartózkodhasson a kórházban. Ez munkajogi és az esetleges kártérítési szempontból is fontos. Rácz szerint a szakmának kellene meghatározni a páciensek extra igényei alapján történő beavatkozások díjtételeit, amelyeket számla ellenében fizetnének. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy miért és mennyit fizet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az intézményeknek.

Július elsejétől bekerült a miskolci kórház munkarendjébe is a harmadik féltől kapott juttatás szabályozása. „Ha nem engedélyeznénk, úgy büntetendő cselekedetnek számítana még egy csomag kávé elfogadása is” – mondta Csiba Gábor. A kórház vezetői amúgy két éve kezdeményezték, hogy a teammunkában végzett gyógyító beavatkozásért adott hálapénzt a beteg a kórháznak fizesse be, és azt legálisan, a belső érdekeltségi viszonyok mentén osszák szét. Ám a kezdeményezés nem volt népszerű; ebben közrejátszhatott, hogy a hálapénz döntő részéből az orvosok alig 10 százaléka részesül.

Lépcsőzetes béremelés
Augusztustól a 350 ezer forintnál kevesebbet kereső orvosok bruttó 65 820 forint béremelésre számíthatnak, a 350 ezer forint feletti keresettel rendelkezők minden 10 ezer forintos sávban 5000 forinttal kevesebbet kapnak. A 450 ezer forintnál több bruttó jövedelműek béremelése egységesen 10 ezer forint. A szakdolgozóknál a legnagyobb emelés 25 115, a legkisebb 1000 forint. A 86 ezer egészségügyi dolgozó közül 67 978, a betegellátásban közvetlenül részt vevő szakdolgozó kapott a pénzből, a szociális területen alkalmazottak most kimaradtak. A visszamenőleges béremelést a jogosultak egy összegben kapják meg az augusztusi bérükkel.

Orvosdonor ország
Kalapot emel a jelenlegi kormány előtt Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke, mert belefogott abba, amit eddig egyetlen politikai erő sem mert megtenni. „Más kérdés azonban, hogy nem készültek hatástanulmányok a szerkezetváltás humánerőforrásra gyakorolt következményeire” – teszi hozzá. Így alig kezdődött el a kórház-átalakítás, máris több orvos jelezte a szövetségnek: ha 60 kilométerrel odébb kell dolgoznia, inkább választja a 600, de a 2000 kilométeres távolságot is a jobb fizetések és munkakörülmények miatt. A munkaközvetítők vállalják a nyelvoktatást is az orvoshiánnyal küszködő Anglia, Németország, Ausztria, Ausztrália, Olaszország és a skandináv országok igényei szerint. „A napokban jelent meg az Egészségügyi Világszervezet jelentése, amely rámutat: Magyarország döntő mértékben járul hozzá az orvosdonációhoz. Valóban veszélybe kerülhet a hazai betegellátás, hiszen az évi ezres nagyságrendű orvoselvándorlást nem pótolja a 800 friss diplomás fiatal, már csak azért sem, mert többségük ugyancsak a migrációt választja. Mára csak Románia és Bulgária orvosai keresnek rosszabbul a magyaroknál, nem spórolható meg az egészségügyi ágazat konszolidációja” – állítja Bélteczki János.