Ez a legnagyobb uniós hálózat, amely a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) szolgálja ki – mondta Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke, a vállalkozáspolitikáért és iparért felelős biztos azon a konferencián, amelyet az Enterprise Europe Network létrehozása alkalmából tartottak Brüsszelben. Verheugen nem győzte hangsúlyozni, milyen fontosak a kkv-k az uniónak. A legsúlyosabb érv minden bizonnyal az, hogy az álláshelyek szaporodását kizárólag a kkv-któl lehet remélni.

A stabilitás záloga

A nemzetközi cégek ugyanis inkább az unió határain kívül hajtanak végre beruházásokat, míg azokon belül leépítenek. A magánszférában a foglalkoztatottak túlnyomó többsége kkv-nál dolgozik, vagyis olyan vállalkozásnál, amelynek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, foglalkoztatottjainak száma pedig a 250-et. Az unióbeli vállalkozások 99 százaléka ilyen, összesen mintegy 24 millióan vannak, s több mint 100 millió munkahelyet tartanak fenn.

Az Európai Bizottság alelnöke úgy vélte, a mostani hitelválság is jól mutatja, hogy a kkv-k a stabilitás zálogai, ezek ugyanis általában nem fektetik pénzüket komplex pénzügyi termékekbe, és ott maradnak, ahol megalapították őket. További előnyük, hogy közel állnak fogyasztóikhoz, ügyfeleikhez, és ezért rugalmasabbak. Természetüknél fogva felelősséget vállalnak a társadalomért, hiszen általában családi vállalkozások, s így eleve megvan bennük az, amit a nagy cégeknek mesterségesen kell kifejleszteniük.

Sajátos gondok

Mindezek miatt a kkv-k támogatása különlegesen jól megtérülő beruházás. Erre egyébként szükség is van, mert a kkv-k több nehézséggel küzdenek, s ezek közül csak az egyik a finanszírozás.

Emellett szükség van az innováció támogatására is, például úgy, hogy az unió segít a megfelelő tanúsítványok megszerzésében. Minél kisebb egy vállalkozás, arányaiban annál nagyobb rajta az adminisztratív teher. Ebből a szempontból érdemes tekintetbe venni, hogy a vállalatok felének egyáltalán nincs alkalmazottja. A kkv-knak problémát jelent az utódlás és a partnerkeresés is, utóbbi különösen külföldön.

Mindezekben igyekszik segíteni az Enterprise Europe Network, amely 320 millió euróból gazdálkodhat, s további 40 millió euró jut a brüsszeli központra. 544 szervezet tartozik hozzá, ebből 475 a 27 uniós tagállamban, a többi Törökországban, a volt jugoszláv tagköztársaságokban, Norvégiában, Izlandon, Örményországban, Izraelben és Svájcban. Magyarországon az ITD Hungary, az Innostart-központ és a regionális vállalkozásfejlesztési központok tartoznak a hálózatba (lásd külön).

Uniós felelősség

Az Európai Bizottság júniusra szeretné tető alá hozni a kisvállalkozói törvényt (Small Business Act) is. Miközben a kkv-politika legnagyobb részben a nemzeti kormányok feladata a szubszidiaritás elvéből következően (azaz: minden problémát a lehető legalacsonyabb szinten kell megoldani), az unió sem akar kitérni a rá háruló felelősség alól. Ezért a kisvállalkozói törvényben olyan cégjogi szabályozást készít elő, amely leegyszerűsített jogi környezetet teremt a kkv-k számára.
A szabványokkal kapcsolatos eljárásokat is jobban a kkv-k igényeihez igazítják, például úgy, hogy bizonyos szabványok költségét leszorítják. Jobb hozzáférést szeretnének teremteni a kkv-knak a közbeszerzésekhez is – egyebek mellett a nagyobb átláthatóság megteremtésével.