Sokak számára jelent kellemetlen élményt a ruhák próbálgatása az áruházak kabinjaiban. Enélkül viszont nem lehetett senki sem biztos a pontos méretben, és ezért sem tudott igazán elterjedni az online rendelés a ruhaboltoknál. Az amerikai Unique Solutions rádiófrekvenciákkal működő rendszerét Dél-Koreában fejlesztették tovább, és a repülőtéri biztonsági szkennerekhez hasonlóan működő kabint hoztak létre. Ez az emberi test 200 ezer pontját tapogatja le tíz másodperc alatt. Ezután elkészíti térbeli modellünket. Erről aztán kétszáz adatot továbbítanak a gyártóknak. Ott vagy kikeresik az elérhető méretek közül a leginkább megfelelőt, vagy valóban testre szabott ruhákat készíthetnek. Már 70 amerikai bevásárlóközpontban érhető el a Me-Ality nevű rendszer, és egyre több divatcég csatlakozik a szolgáltatáshoz.

Magyar elektromos autó kerekes székeseknek
Komoly nehézséget okoz a mozgáskorlátozottaknak, hogy az autók vezetőülésében helyet foglaljanak. A Kenguru a világon az első olyan autó, amelyet arra terveztek, hogy vezetője átszállás nélkül, a járműbe begördülve tudja irányítani azt. Az autó egyetlen ajtaját távirányítóval lehet kinyitni, és el lehet foglalni az egyetlen fős utaskabint. A Smart méretű jármű akkumulátorokkal együtt is csak 550 kg, végsebessége 45 km/h, és egyetlen feltöltéssel 110 km-t tud megtenni 2 kW-os motorjával. A kis autót a magyar Rehab Zrt. fejlesztette ki, a gyártást egy texasi cég, a kerekes székben élő Stacy Zoern által alapított Community Cars vállalta fel. A tengerentúlon fél éven belül 25 ezer dollárért lesz megvásárolható az autó.

3D a műtőben
A világon elsőként a rotterdami Reinier de Graaf Groep kórház alkalmaz térbeli modellezést csípőbetegségek kezeléséhez. A Delfti Műszaki Egyetemen spin-off cége, a Clinical Graphics által kifejlesztett rendszer a CT-felvételek segítségével egy modellt készít, amelyen az ortopédusok megkereshetik a fájdalom pontos okát. A program a statikus képekből egy mozgatható modellt készít, így olyan részleteket is észrevehetnek az orvosok, amelyek a 2D-s képeken nem látszottak. Ha például a forgó alakjának deformálódása okoz fájdalmat és mozgási nehézséget, a program a szükséges műtéti beavatkozást is segít kiválasztani és megtervezni. Az animációnak köszönhetően a páciensek is könnyebben megérthetik, mi a probléma oka. Ez azért különösen fontos, mert a világ felnőtt lakosságának 6,5 százaléka küszködik csípőbetegséggel és -fájdalmakkal.

Miniprojektor
Nemcsak kicsi, hanem hatékony is az Észak-karolinai Állami Egyetem és az ImagineOptix start-up közös fejlesztésében készült kivetítő. A manapság elterjedt eszközöknél a folyékony kristályokat erősen megvilágítják. A fényforrások, mint például a LED-ek, nem polarizált fényt bocsátanak ki, így meg kell szűrni azt. E folyamat során jelentősen csökken a fényerősség, a polarizálatlan fény fele elveszik és hővé alakul. A kivetítők energiaszükségletének nagy része ezért a szűrők hűtésére megy el. Az új fejlesztésnek köszönhetően csak a polarizálatlan fény 10 százaléka veszik el, így kisebb teljesítményű fényforrás is elegendő, és ötödére csökken a hűtés energiaigénye is. Az eszköz működése során egy lencsesor rácspontokra fókuszálja a fényt, majd egy rács szűri tovább a nyalábokat, szétbontva ellentétes polarizáltságú párokra, majd a folyékony kristályokon áthaladva kapják meg a kép létrehozásához szükséges információt. Végül a nyalábokat lencsék egyesítik ismét. A kutatók szerint így belátható közelségbe került a mobiltelefonba épített jó képminőségű kivetítő.

Okos lakat
Az okostelefonokról ismert kódos zárolás inspirálta a Master Lock Speed dial nevű lakatját. A legújabb zárjukon hiába keresnénk a kulcslyukat, csak négy gombot találunk. Ezt a nyilak előre beállított kombinációjának lenyomásával nyithatjuk ki. Ez egy kézzel is kezelhető, és az egyes nyilak betűket is jelölnek, így elég egy szót megjegyezni, és minden karakterhez a megfelelő nyilat megnyomni. Öt évig működik a 25 dolláros lakat egyetlen elemmel, és szerencsére jelzi, amikor fogyni kezd az energia. Az elfelejtett kód helyett az interneten tudunk újat igényelni.

Tartósabb napelemek
A megújuló energiaforrások elterjedését a hagyományosoknál még mindig magasabb áruk hátráltatja leginkább. A legtöbben a napelemek esetében a hatékonyság növelésével próbálják a költségeket csökkenteni. Pedig van más út is: a Fraunhofer Institut amerikai kutatóhelyén, Cambridge-ben azon dolgoznak, hogy minél tovább működhessenek a napelemek. Arra jutottak, hogy az áramot előállító hajszálvékony szilíciumlapkát az eddig használt etilén-vinil-acetát helyett szilikonnal lehet helyettesíteni. A parányi és törékeny napelemalkatrészeket ez jobban védi a hő- és mechanikai hatásoktól, ezt klímakamrában végzett kísérletekkel is igazolták. Ennek alapján évekkel is nőhet a napelemek üzemideje, és ez kifizetődőbbé teszi a befektetéseket.

Ultrahanggal a rák ellen
Manapság a tumorokkal háromféleképpen veszik fel a küzdelmet az orvosok: vagy műtéti úton távolítják el, vagy gyógyszerterápiát alkalmaznak, vagy sugárterápiát. Az egyes betegségek esetében ezek különböző kombinációi lehetnek hatékonyak, kiválasztásuk is összetett feladat. Kanadai kutatók most még egy eljárást adnának az orvosok kezébe: a hallhatónál magasabb frekvenciájú hanggal tulajdonképpen szétrobbantanák a rákos sejteket. Módszerük során parányi gázbuborékokat juttatnak a véráramba, amelyek a tumorsejtekbe bekötődnek, majd az ultrahang hatására ezek növekedni kezdenek és szétrobbannak. A torontói kutatók szeretnék, ha módszerüket a sugárterápiával együtt alkalmaznák, megsokszorozva a hatékonyságot és csökkentve a sugárdózist. Állatkísérleteiknél így már tízszer több beteg sejtet tudtak elpusztítani egy kezelés során, mint ha csak a sugárterápiát használták volna.