HAMARABB ESZMÉLNEK
A pályakezdőkre egyre jellemzőbb a tudatos karrierépítés - tapasztalta Greguss Csaba, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Grafton Kft. ügyfélkapcsolati vezetője. A külföldön végzett szemesztereket például egyre tudatosabban keresik a
diákok, és ez valóban előny is az elhelyezkedésnél. „Nagy az érdeklődés külföldön a friss diplomás magyar orvosok, mérnökök, informatikusok iránt, sok fiatal szeretne azonnal más országban kezdeni, és ezt építi fel külföldi ösztöndíjakkal, ahova utána már könnyebben tud visszamenni." A tanácsadó szerint pár éve még gyakoribb jelenség volt, hogy 2-3 diplomával, nulla tapasztalattal, harmincévesen kezdtek ismerkedni a munkaerőpiaccal az ifjak. Ez ma kevésbé jellemző. Hamarabb eszmélnek a diákok, bár nagy részük még mindig nem öt, hanem 7-10 év alatt, kényelmesen végzi el az egyetemet, és nehezebben indul el a pályán.
„Míg a korábbi években a frissen végzettek vagy diploma előtt állók jöttek az állásbörzére, addig az utóbbi néhány rendezvényen egyre magasabb arányban jelentek meg az alsóbb évesek" - erősíti meg Mikó Hajnalka, a Műegyetem Karrier Irodájának tanácsadója. A diákok egyre korábban kezdenek el foglalkozni karrierjük építésével: szakmai gyakorlatokra, Erasmus-ösztöndíjra jelentkeznek, különböző szakmai programokon vesznek részt.
ÉRETLENEK
Hova fordulhatnak a fiatalok tanácsért? A helyi pályaválasztási tanácsadó szolgálatok elsősorban az általános és középiskolás, kisebb részben a felsőoktatásban részt vevő korosztálynak nyújtanak segítséget, ez a helyben lakóknak vagy tanulóknak ingyenes.
A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetbe évente körülbelül 3000 diák jelentkezik be, ezek felével foglalkoznak. Az általános iskolásokat a továbbtanulással kapcsolatos dilemmák hozzák ide, a középfokú tanulmányok elején pedig jellemzően azok jönnek, akik nem megfelelő intézményt kezdtek el, vagy a fakultáció kiválasztásához kérnek segítséget. De a középiskolások nagy része 17-18 éves, és egyetemválasztáshoz van szüksége tanácsra. A szakszolgálat először felméri a jelentkező személyiségét, képességét, pályaorientációját. Pszichológus segítségével fogalmazhatja meg céljait, a képzésekkel, munkaerő-piaci lehetőségekkel foglalkozó munkatárs pedig abban segít, hogy a diák megtudja, ehhez milyen megélhetés társul, milyen iskolát érdemes választani. „A többség pályaválasztási éretlenségben szenved, objektív információhiányuk van. Nincs rálátásuk, milyen szakmákból választhatnak, nem tudják, az egyes képzésekkel milyen munkához és megélhetéshez juthatnak. Az önismeret terén is hiányaik vannak, bizonytalanok a képességeik szintjében, és az iskolai jegyeik sem jók" - sorolja Gebauer Ferenc, az intézmény pszichológusa. Egy kisebb csoport viszont tudatos, jó eredményekkel rendelkezik, és szeretne biztos döntést hozni. Az önismeret hiányát jól mutatja, hogy az intézet 2008-as felmérése szerint a náluk megjelenő fiatalok 85 százaléka kívánt a felsőoktatásban tovább tanulni, míg készségeik alapján 33 százalékról állapították meg, hogy ott helyt is tudnak állni.
Ebben a szülők befolyása is benne lehet, akik erősen hatnak a gyermekek pályaválasztási döntéseire, és sok esetben nem is helytálló a nézetük a munkaerőpiacról. Míg pár éve a szülők közgazdász- vagy jogászpályán tudták biztos helyen cseme-
téiket, most a természettudományt tartják a nyerőnek. „Főleg az alacsony végzettségű szülőknek az a hiedelme, hogy egy diploma mindent megold" - számol be a pszichológus.
A tömeges főiskolai, egyetemi jelentkezésekben az is tetten érhető, hogy a legtöbb 18 éves még nem szeretne felnőni, és a továbbtanulással akaratlanul is prolongálják a gyerekkort. Ezzel együtt az OKJ-s szakképzések népszerűsége is növekszik, azaz sokan belátták már, hogy a diploma sem mindenható. „Arra is felhívjuk a figyelmet, ha valakinek kockázatos elkezdenie azt a képzést, ahova felvették" - jegyzi meg Gebauer Ferenc. A szolgálat internetes interaktív pályaorientációs programot is létrehozott Kom-Passz néven, amely tartalmazza az érettségi előtt állóknak a legfontosabb tudnivalókat.
BIZONYTALAN DIPLOMÁSOK
A tanácskérők kis része végzős főiskolás, ők nem a képességeikben bizonytalanok, inkább tudatosan szeretnék megtervezni a karrierjüket, milyen mesterszakot válasszanak, milyen lehetőségeik vannak. A pszichológus tapasztalata szerint a humán területen tanulók bizonytalanok, sokan érkeznek bölcsészdiplomával, akik nem tudják, merre lépjenek tovább.
Aki már bent van a felsőoktatásban, az fordulhat a helyi karrierirodához, a legtöbb intézményben működik ilyen, és általában ingyen nyújtanak segítséget. A Műegyetem Karrier Irodája évente kétszer állásbörzét szervez, ahol 10-12 ezer látogató találkozik a kiállító cégekkel. Előtte és közben is az iroda munkatársai segítségével a diákok karrier-tanácsadáson, tréningeken, próbainterjún, próba AC-n (Assessment Center, kiválasztási központ), önéletrajz-tanácsadáson vehetnek részt. A hallgatók év közben is kérhetik ezeket a szolgáltatásokat.
Emellett a diákok fordulhatnak karrier-tanácsadással foglalkozó cégekhez, szakemberekhez, ezek már fizetős szolgáltatások. Érdemes jóban lenni a korábbi felsőbb évfolyamosokkal, a már elhelyezkedettek igen hasznos betekintést adnak a munkás mindennapokba. Az utolsó tanévben pedig már lehet bejelentkezni pályakezdőknek szóló vagy gyakornoki állásokra, az interjúkon minden kérdésére választ kap a fiatal. Több cég tart nyílt napot, ahol szintén okosodhatnak az érdeklődők.
A PORTÁSFÜLKÉBŐL FELFELÉ
Ha a fiatalnak megvan az elképzelése, érdemes már a tanulmányok alatt beépülni az álommunkahelyre. Építsen ki kapcsolatokat a céggel, keressen ott dolgozó ismerősöket, pályázzon meg akár a tanulás mellett egy részmunkaidős állást. Menjen el a vállalat szakmai rendezvényeire, jelentkezzen gyakornoki programra, állásbörzén cserkéssze be az áhított munkaadót. De jó ötlet TDK-dolgozatot, szakdolgozatot írni a cég idevágó gyakorlatából, vagy náluk keresni külső konzulenst a diplomamunkához. Legalább valaki már ismerni fog a cégtől! Bármilyen belépési pont jó lehet, nem szégyen recepciósként kezdeni a diákévek alatt, és diplomaszerzés után feljebb lépni a képzettséget igénylő pozícióba.
Van-e értelme több diplomát szerezni? A tanácsadó szerint csak akkor, ha az első után munkába áll a fiatal, és a mellett kezd a munkakörhöz kapcsolódó továbbképzésbe vagy másoddiplomába. Például egy közgazdász gazdasági joggal, egy mérnök üzleti ismeretekkel növelheti versenyerejét. „Ugyanazon a szakon BSc és MSc diplomát megszerezni nem érdemes" - hangzik Greguss Csaba meglepő tanácsa. Indoklása szerint ugyanis nem ad hozzá sokat a munkaadók szemében. A cégek még mindig nincsenek tisztában az alap- és a mesterképzés közti különbséggel. Karrierszempontból jobban mutat, ha a főiskolai diploma után, 21-22 évesen belép a munkaerőpiacra az ifjonc, és 25 éves korára pár év munkatapasztalat birtokában dönti el, merre szeretne továbblépni.
ÖTÖSÖK HELYETT MUNKA
Bár vannak multik, amelyek indexmásolatot is bekérnek a jelentkezéskor, jellemzően nem a tanulmányi eredmény a meghatározó. Mivel javíthatja a fiatal az egyetemi évek alatt majdani munkaerő-piaci pozícióját?
Szakmai tapasztalat
■ Ha a főiskolán, egyetemen van kötelező szakmai gyakorlat, azt érdemes komolyan venni, vonzó céget választani és mindent beleadni. Ha itt bizonyítani tud a diák, akkor az egy első munkahellyel egyenértékű, s akár később vissza is hívhatják oda állásba. Akinek van lehetősége leendő szakterületén értelmes munkát végezni, mindenképpen használja ki. Nézzünk körül a famíliában: a családi könyvelőirodába bedolgozni egy leendő könyvelőnek jó referencia.
Külföldi tapasztalat
■ A nemzetközi cégek értékelik, ha a jelentkező már tanúságot tett arról, hogy képes más kultúrákból való társakkal együtt dolgozni, kommunikálni. Idekapcsolódóan a nyelvtudás mindinkább alapfeltétel: 2-3 nyelv tárgyalóképes ismerete az elvárás. Az angol kötelező, a német is igen elterjedt Magyarországon, e mellé a tanácsadó szerint az északi nyelveket érdemes választani, de hosszú távon az olyan egzotikus nyelvek tudása, mint a kínai vagy az orosz is megtérülhet. A szomszédos országok nyelveire már ma is igény van a munkaerőpiacon.
Aktív egyetemi évek
■ Az álláskeresésben előny lehet minden olyan tapasztalat, ami határozott érdeklődésről, elkötelezettségről, csapatmunkáról tesz bizonyságot, s főleg, hogy a
fiatal mást is csinált már életében az előadóteremben való ücsörgésen kívül. Épp ezért minden, a kötelező tanulmányi aktivitáson felüli tevékenységet érdemes beírni a CV-be. Jól mutat, ha az egyetemista diákszervezetben volt tag, netán a hallgatói önkormányzatban jeleskedett vagy iskolaújságot szerkesztett. A tanulmányi versenyeken elért helyezés mutatja a téma iránti elkötelezettséget. A cégek által szervezett szimulációs vagy esettanulmányokra épülő versenyekre is érdemes odafigyelni, ezek ráadásul jó lehetőséget kínálnak bekerülni a szponzoráló vállalathoz. Az önkéntes munka, civilszervezetben végzett tevékenység akkor lehet előny, ha az megegyezik a vállalat értékrendjével, ez esetben érdemes referenciát kérni az ottani vezetőtől. „Érdekes módon a saját vállalkozás indítása a diákévek alatt nem feltétlenül segít közvetlenül az elhelyezkedésben" - tapasztalta Greguss Csaba. Sőt a legnagyobb cégeknél akár összeférhetetlenségi vizsgálatot is indíthatnak, hogy egy vállalkozásban tulajdonosként akár egy egyéni vállalkozói státussal is összeegyeztethető-e a megcélzott állás, nem óhajt-e versenytitkokat ellesni az ifjú titán.
Diákmunka
■ Ha egyéb szakmai tapasztalatot nem tud felmutatni a pályakezdő, a diákmunkát is feltüntetheti az életrajzában. Egy-két hónap nyári pénzkereset nem számít, de ha egy-két évet eltöltött valahol, azalatt már beleláthatott a vállalatba.
Sportolás
■ A sportolás nem az elért eredmények, hanem a személyiségjegyek miatt lehet fontos, mint csapatjáték, kitartás, alkalmazkodás.