FEHÉREN-FEKETÉN
Hasonló meglepetések nem ritkák a diákhitelt felvevők körében. Egy fórumbejegyzésben például egy másik hallgató sokak okulására a következőkre hívja fel a figyelmet: „Én is felvettem diákhitelt, pedig volt munkám, csak éppen nem volt annyi a fizum, hogy a havi megélhetés mellett ki tudjam fizetni a tandíjat is, és azért még jusson egyéb kiadásokra is. Azonban sokan abba nem gondolnak bele, hogy a törlesztőrészletek - ha kezdetben csak a jogszabályban megadott minimális részletet fizetjük - kisebbek, mint amennyit kamatozik a hitel! Ezért van az, hogy sokaknak már duplaannyi a tartozásuk, mint amennyit felvettek, pedig már régóta fizetik. Ezért kellene sokkal nagyobb törlesztőrészletet vállalni, mint amennyi a minimum, hogy minél kevesebb tőke kamatozzon. Tudom, hogy egy pályakezdő nehezen tudja kinyögni a magasabb részleteket, de a vég nélküli eladósodás ellen csak ez a megoldás."
A szakemberek szerint a döbbent hallgatók száma addig nem csökken, amíg rá nem jönnek, hogy minden releváns információ fehéren-feketén megtalálható a világhálón, illetve a hitelt folyósító intézménynél. „Nem is értem. Az internet korában élünk, ráadásul egyetemistákról, főiskolásokról van szó, a jövő értelmiségéről. Ha ők nem tájékozódnak, akkor mit várhatunk másoktól?" - kommentálta a felszínre kerülő buktatók feletti sirámokat egy szakértő.
A tapasztalatlanok száma mindemellett vélhetően csekély maradt, hiszen a Diákhitel Központ Zrt. adatai szerint a konstrukció 2001-es bevezetése óta eltelt időszak hitelfelvevőinek harmada már visszafizette a teljes összeget, a nemfizetési arány a 3 százalékot sem érte el. Az elmúlt tíz évben egyébként összesen 229 milliárd forintnyi hitelt folyósított a társaság, az eladósodottság átlagos mértéke 2,5-3 millió forint volt, az átlagos visszafizetési idő pedig 10-15 év.
TÍZ FÉLÉV
Tájékozódni persze mindig, mindenkinek célszerű, annál is inkább, mert az idei gólyák számára már a Diákhitel 2.0 nevű hitelkonstrukció is elérhető lesz. A korábbi, szabadon felhasználható megoldással szemben az új verzió célhoz kötött: csakis a képzési díjra fordítható. Kamata az állami támogatásnak köszönhetően 2, a szabad felhasználásúnak pedig változó, jelenleg 8 százalék. A diákhitelnél nincs a banki kölcsönökhöz hasonló jövedelem-, fedezetvizsgálat, gyakorlatilag szinte minden felsőoktatásba vágyónak elérhető.
A hagyományos diákhitel maximális összege jelenleg költségtérítéses félévre 250 ezer forint, államilag támogatott képzésnél 200 ezer, és alapesetben legfeljebb 10 félévig folyósítható. Ez alapján úgy tűnhet, hogy kamatokkal együtt összesen valamivel több mint 2-2,5 millió forint adósságot gyűjthet össze az, aki maximálisan kihasználja a hitellehetőségeket. Ám a helyzetet bonyolítja, hogy a hagyományos hitel mellé föl lehet venni a tandíj kiegyenlítésére a Diákhitel 2.0-t is. Így a képzési költség mértékétől függően további több millió forintos hitelhez juthat a diák.
Imre Zita, a Diákhitel Központ marketing- és kommunikációs igazgatója felhívja a figyelmet: aki tanulmányai kezdetén mindkétféle diákhitelt felveszi, az összesen 10 félévig jogosult a kettőre együtt. Ha viszont például az első évben csak a Diákhitel 2.0-t igényli, s két félév eltelte után dönt úgy, hogy felveszi a szabad felhasználású hitelterméket is, akkor utóbbit már csak 8 félévig igényelheti.
Diákszámlák
De mit tegyen a hallgató, ha a diákhitelezést nem érzi megfelelőnek, elegendőnek, s helyette vagy mellette piaci alapon finanszírozná a tanulmányait? „Valójában nincs alternatívája a diákhitelnek" - szögezi le Gergely Péter. A BankRáció.hu hitelszakértője szerint ez nem csoda, hiszen miért akarna bármelyik bank egy olyan tanulónak hitelezni, aki lehet, hogy be sem fejezi az iskolát. A lemorzsolódási arány ugyanis meglehetősen magas: az utolsó éves hallgatóknak csupán fele jelentkezik a záróvizsgára, ez az adat nappali és levelező tagozaton is hasonló - olvasható Kállai Gabriella Hallgatók a felsőoktatásban című tanulmányában. A záróvizsgán megjelentek mintegy 80 százaléka tesz eleget a követelményeknek, és jut diplomához.
„Ráadásul a felsőfokú tanulmányok befejezése sem jelent garanciát a stabil fizetést biztosító munkahelyre, illetve utóbbi sem biztos, hogy elegendő jövedelmet tud nyújtani a törlesztésre. Ezért sem kínálnak a bankok tanulmányi kölcsönöket" - fejti ki Gergely Péter. Elvben persze fölvehető lenne a tanulmányok finanszírozására szabad felhasználású piaci hitel, de a személyi kölcsön, a hitelkártya meglehetősen drága mulatság volna. A szabad felhasználású jelzáloghitel lehetne még a legolcsóbb, de az is 11 százalék feletti THM-en fut, nem beszélve arról, hogy a felvételéhez ingatlan és fix jövedelem is szükséges. „A bankok a »8 órás« jövedelmet szeretik, bankszámlára, a próbaidő lejártával lehetőleg tehermentes ingatlanfedezettel. Márpedig ilyen feltételeknek egy hallgató szülői segítség nélkül aligha tud megfelelni" - állapítja meg a szakértő.
Ha a felsőfokú tanulmányok hitelezésében a bankok nem is aktívak, annál inkább szeretnék azt, hogy a hallgatók bankszámlájukat náluk vezessék. (Az e kör számára kínált termékekről lásd a kapcsolódó táblázatot.) A hitelszakértő szerint a diákoknak kínált bankszámlák általában 0 forintos vezetési díjúak, s nincsenek olyan szigorú feltételek, mint más, 0 forintos számláknál. A bankokat ugyanis ebben az esetben nem az aktuálisan elérhető haszon motiválja, sokkal inkább a későbbiekben aktív korúvá vált ügyféllel fönntartható kapcsolat reménye.