Hivatalosan mondjam? Szűk sávban mozognak az árfolyamok, kivárnak a befektetők. Ténylegesen mi a helyzet? Egyszerűen meghalt a piac. Egy sokat látott részvénypiaci bróker jellemezte a fenti szavakkal a budapesti parkett helyzetét a múlt héten, hozzátéve: csak reménykedni tud, hogy valami nem várt esemény kimozdítja a holtpontról a piacot.

Kissé meglepő mindezt hallani, ha abból indulunk ki, hogy a tőzsde forgalma nem csökkent drasztikusan az elmúlt hetekben. Van azonban két, a korábbiakhoz képest alapvetően eltérő körülmény. Egyrészt nemzetközi összevetésben csúnyán alulteljesítő lett az elmúlt hónapokban a pesti piac, másrészt hirtelen eltűntek azok a sztorik, amelyek lelkesíteni tudták a befektetőket. Tavaly szinte nem volt olyan nap, hogy ne mozdult volna el értékelhető mértékben egyik-másik részvény, amelyekben valamilyen hír, várakozás, vagy pletyka nyomán láttak fantáziát a befektetők. Az utóbbi hetekben azonban jó néhány korábbi sztárpapír is jócskán visszaesett, majd több napon át nagyítóval kellett keresni olyan részvényt, mely 1-2 százaléknál nagyobb elmozdulást produkált.

GYENGE SÁVBAN. Vannak olyan szakértők, akik szerint nincs is sok értelme az alulteljesítés vizsgálatának, mivel a magyar piac olyan kicsi, hogy a Mol és az OTP hirtelen árváltozásai nagymértékben el tudják mozdítani a BUX-ot. Ezzel együtt igaz, hogy ha a Morgan Stanley Capital International által dollárban számolt országindexeket nézzük, a magyar piac mutatója a harmadik leggyengébben szereplő lett az elmúlt három hónapban az összes feltörekvő piac között. Márpedig ezt a mutatót nemcsak sokan nézik, de a világ alapkezelői körében a legelterjedtebb viszonyszámnak (benchmark) számít. Sajnos vitathatatlan, hogy amióta az OTP elgyengült, az egész magyar parkett csak szenved.

Tény, hogy a pénzügyi részvények a már-már globálisnak nevezhető jelzálogpiaci válság kitörése óta minden kontinensen rosszul muzsikálnak, de önmagában ez még nem magyarázza a bankpapír gyengélkedését. Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír Zrt. elemzője felhívja a figyelmet arra, hogy az OTP konkurensei - a Raiffeisen, vagy az Erste Bank - jobban teljesítenek, s ebben inkább csak akkor lehet változás, ha az OTP gyorsjelentése kitűnő lesz. Ma ugyanis a piac szkeptikus a bankvezetés terveinek teljesíthetőségét illetően. Mivel azonban a vezető magyar pénzintézet árfolyama követi leginkább a nemzetközi piacok mozgását, az elképzelhető, hogy ha visszatér a bika a világ tőzsdéire, a papír újra elérheti a 10 ezer forintos szintet.

Egyre többen látnak fantáziát a Magyar Telekom részvényeiben (lásd cikkünket a 80. oldalon), s a Richterrel kapcsolatban is optimistábbá váltak a szakértők az elmúlt hónapokban. Mindez azonban egyelőre az árfolyamokban nem mutatkozott meg egyértelműen. Különösen bizonytalan a Mol helyzete. Miután az OMV vezérigazgatója is elismerte, hogy másodszori kísérletük sem járt eredménnyel a cég megszerzésére, s a lex Mol kellő védettséget biztosít a társaság számára, egyelőre kérdéses, mi lehet a felhajtóerő az árfolyam számára. Az elemzők persze azt is megjegyzik, hogy a részvény alulról is behatárolt, veszíteni sem nagyon lehet vele.

ELKEDVETLENÍTVE. Érdekes, hogy a lex Molt nem csak az olajcéggel kapcsolatosan emlegették az elmúlt hetekben. Több szakértő összefüggésbe hozta a Rába esésével is, noha a győri társaság semmiképp nem minősül stratégiai jelentőségű vállalatnak (a cégről elemzésünk a 64-65. oldalon). Viszont az érvelés szerint önmagában az, hogy az állam belenyúlhat a piaci folyamatokba, s megmondhatja, melyik céget nem lehet felvásárolni, azt sugallja, hogy Magyarországon a politika befektetőellenes. Ez pedig általánosságban is elveheti az invesztorok kedvét a magyar papíroktól, leginkább persze attól a részvénytől, amelyet felvásárlási célpontként tartanak számon.

Azt, hogy a Rába pár nap alatt 2800 forintról 2000 alá tudott esni, több szakértő kényszerlikvidálásokkal is magyarázta. Ma ugyanis a befektetők a határidős részvénypiacot használva könnyen kiépíthetnek tőkeáttétes pozíciókat, vagyis meglevő pénzük többszörösével tudnak egy-egy trendet megjátszani. A nyitott kötésállományról szóló adatok azonban ellentmondanak e teóriának: a határidős részvénypiacon a zuhanással párhuzamosan nem csökkent a befektetők által fenntartott pozíciók száma, sőt, még növekedett is. Persze lehettek, akiket a zuhanás zárásra kényszerített, de nem annyian, hogy ez érdemben befolyásolta volna a trendet. Úgy tűnik, a helyzet egyszerűbb: túl magasra vitte az árfolyamot a spekuláció, amit a cég nagytulajdonosai is eladásra használtak ki. Kuti Ákos szerint a Rába fundamentálisan még 2000 forint körül sem nevezhető túl vonzónak, Szegner Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. portfóliókezelője viszont optimistább: szerinte az eladási hullámnak vége, az árfolyam visszakúszhat 2300-2400 forintig. Arra azonban, hogy a korábban megmászott csúcsig eljusson a papír, az Equilor szakértője sem számít, az ugyanis szerinte is „túlmutatna a fundamentumokon”.

Szegner Balázs megemlíti, hogy noha több közepes cég visszaesése egyszerre következett be, mégis érdemes az okokat külön elemezni. Nem jellemző, hogy az egyikben elszenvedett veszteségeket a másik eladásával próbálták volna kompenzálni a befektetők. A Pannonplasttal kapcsolatban Kuti Ákos és Szegner Balázs is egyetért abban, hogy a piac egyszerűen „túllihegte” a cég új stratégiájának bejelentését, s a klasszikus tőzsdei menetrend szerint pletykára, várakozásra vettek a befektetők, a hírre pedig eladtak. Ezzel együtt a Pannonplast még mindig közel kétszeresén áll tavaly év végi szintjének, s a közeljövőben is várható, hogy pozitív híreket adagol magáról a társaság. Ezért, noha fundamentálisan szinte értékelhetetlen a cég, a kedvező jövőkép újra és újra meglódíthatja az árfolyamot.

A piac igazi fundamentum nélküli, de szép jövővel kecsegtető papírja, a Genesis is számottevően visszaesett az elmúlt hetekben; egyre inkább úgy tűnik, hogy a befektetők most már konkrétumokat akarnak látni a napenergia-biznisz beindulásáról. A korábbi hetek, illetve hónapok sztárjai közül visszaesett a Fotex és a Synergon is, s a múlt héten valóban annak jelei látszottak, hogy a korábban oly lelkes befektetők elpártolnak korábbi kedvenceiktől.

ÚJ HÍREK KELLENEK. Meddig tarthat mindez? Tény, hogy a közepes cégekkel az elmúlt években tekintélyes profitra lehetett szert tenni, mára azonban szinte az összes ilyen papír elérkezett azon szintre, amiben minden jó hír tükröződik. Kuti Ákos szavaival: az eddigi sztorik kifújtak. Lehet, hogy vége annak az időszaknak, amikor csak venni kellett, majd várni és a profitot számolni. Mostantól új hírek, impulzusok kellenek ahhoz, hogy ezek a részvények tovább emelkedhessenek. Lehet, hogy vége a közepes cégek általános ralijának (a BÉT közepes és kis kapitalizációjú részvényeinek teljesítményét a Bumix index szemlélteti), egyre inkább elválhat egymástól az egyes cégek árfolyampályája. Lehet még fantázia az Állami Nyomdában, a Fotexben és a TVK-ban is, de hogy melyik lesz a jobb, azt már valószínűleg nem a várakozások, hanem a konkrét céghírek, eredmények határozzák meg.

Szegner Balázs a Fotexet illetően kevésbé optimista, mint korábban. A két éve még a legelső Fotex-elemzést készítő szakértő szerint az ingatlansztori továbbra is vonzó a papírban, de a cég átláthatóságának javulása megállt, márpedig ez kockázati tényező. A szakember derűlátóbb a Synergonnal és a TVK-val kapcsolatban, emellett a kicsik közül felhívja a figyelmet a Forrás-részvényre is.