Új dallamok az online zeneiparban

A szakértők által forradalmi változásként értékelt folyamatot, amelynek lényege, hogy másolásvédelem (DRM) nélküli állományokat is értékesítenek az online zeneboltokban, az iTunest üzemeltető Apple indította el áprilisi bejelentésével. A világ legnagyobb internetes zeneáruházában májustól lehet kapni ilyen típusú zeneszámokat is. Azóta a világ vezető webáruháza, az Amazon is úgy döntött, hogy új netes boltjában csak másolásvédelem nélküli állományokat árusít. Mindkét online áruházban az EMI anyagaira építik a kezdeményezést, illetve az Amazon kisebb lemezcégek kínálatát is elérhetővé teszi DRM nélkül.

Nagy durranás
Az EMI és az Apple áprilisi bejelentése mérföldkőnek bizonyulhat a jövőben az egyelőre az iTunes által uralt internetes zeneüzletben. Az Apple saját digitális másolásvédelmi megoldása miatt eddig csak a cég által gyártott iPod zenelejátszókon – amelyekből április elején adták el a százmilliomodik darabot – lehetett meghallgatni a világ legnagyobb webes zeneboltjából letöltött számokat, azonban a védelem feloldásával más gyártók készülékein is futtathatók lesznek ezek az állományok.

Az Amazon – túlzott szerénységgel nem vádolható – közleményében nemes egyszerűséggel úgy fogalmazott, hogy a webboltban vásárolt és letöltött zeneszámok gyakorlatilag minden típusú digitális lejátszón meghallgathatók lesznek. Kis szépséghibája a társaság bejelentésének, hogy sem a szolgáltatás elindításának időpontjára, sem az egyes zeneszámok, illetve albumok árára vonatkozóan nem közöltek pontos információt, csak annyit, hogy az idén már lehet vásárolni internetes üzletükben.

A másolásvédelem nélküli online zenekánaánt tehát egyelőre csak az iTunes jelenti, és nemzetközi szinten az Amazontól eltekintve nem hallani újabb jelentkezőről. Persze abban egy pillanatig se kételkedjünk, hogy lesznek követők, és nem csak külföldön, hiszen már a hazai webes zeneáruházak is vizsgálják a lehetőséget.
<#zaras_mm#>
Hazai dallamok

Szerzői jogokat védene az Európai Parlament

Kötelező érvényű közösségi jogszabályban határozná meg az online zenei piacon a szerzői jogok határokon átnyúló kezelését az Európai Parlament jogi bizottsága által márciusban elfogadott jelentés. A zeneszerzők jogainak kezelésében jelenleg az egyes országok úgynevezett közös jogkezelő szervezetei nemzeti monopóliumot élveznek. A szerzők jogait ugyanis hazájukban csak a saját országuk jogkezelő szervezete képviselheti, míg más tagállamokban a különböző nemzeti jogkezelők kölcsönös egyezménye biztosítja a képviseletet. A digitális zenei piac fejlődése miatt a nagyobb lemezkiadó társaságok azt sürgetik, hogy az unió szüntesse meg a nemzeti jogkezelők monopóliumát. A brüsszeli javaslat értelmében egy páneurópai copyright licenc jönne létre, illetve a jogtulajdonosok (a szerzők és a kiadók) szabadon megválaszthatnák az unión belül az ilyen képviseletet. Emellett a páneurópai licenc megszerzése lehetséges lenne bármely tagállamban található jogkezelő szervezettől. A korlátozások nélküli piacnyitás ugyanakkor azzal a veszéllyel is jár, hogy az online zenei piac feletti ellenőrzés néhány nagy kiadó és a nagyobb országok szervezeteinek kezében összpontosul.

Tudta-e?

A tavaly decemberben indult, jelenleg már több mint tízezer regisztrált felhasználóval rendelkező Songo regionális expanzióra készül. Lengyel-, Csehországban, Szlovákiában és Romániában is megjelenne a magyar webes zeneáruház.
A T-Online-nál is a tervek között szerepel, hogy az Origo portálon keresztül elérhető üzletükben is értékesítsenek másolásvédelem nélküli állományokat – mondta el érdeklődésünkre Tóthmátyás Tibor, a társaság portáligazgatója. Ezzel kapcsolatban már megkezdték a tárgyalásokat a kiadókkal, azonban az év vége előtt nem várható, hogy ilyen jellegű szolgáltatás induljon Magyarországon. Vizsgálják a DRM nélküli zeneszámok megjelenítésének lehetőségét a Songo online zeneboltnál is – közölte Horváth Szabolcs, a szolgáltatást üzemeltető, az Econet Nyrt. tulajdonában lévő eMusic Kft. ügyvezető igazgatója. Jelenleg az üzleti modellt tanulmányozzák, hogy megéri-e egyáltalán egy ilyen lehetőség bevezetése. A másolásvédelem nélküli repertoár megjelenése ugyanis számottevő többletköltséggel jár, mivel a kiadók újból leszállítják a teljes állományt, s ezért természetesen fizetni kell, ráadásul a tárhelyigény is duplájára nő. Az értékesítésben pedig kockázatot jelenthet, hogy a megnövekedett költségek miatt drágulnak a zeneszámok a végfelhasználók számára is. Az iTunes esetében például jobb minőségben ugyan, de 1,29 dollárért juthatnak hozzá a másolásvédelem nélküli zenei fájlokhoz az amerikai vevők, míg a hagyományosak 0,99 dollárba kerülnek.

Igaz ugyanakkor, hogy a DRM nélküli anyagok kínálatával többszörösére emelkedik a kompatibilis zenei lejátszók száma, elég csak arra gondolni, hogy az utóbbi években forgalomba kerülő mobiltelefonok általában már képesek az mp3 formátumú fájlok lejátszására – tette hozzá Horváth Szabolcs.

Áthangolás

A nagy lemezkiadók úgy tűnik, egyre inkább belátják, hogy a zenepiacon a jövő az interneten keresztüli értékesítésé. Miközben az online forgalmazás évről évre rendkívül gyorsan nőtt, a hagyományos hordozók (bakelitlemezek, kazetták, CD-k, DVD-k) forgalma folyamatosan csökken. Míg 2005 végén még csak 5,5 százalékos volt az online csatorna részesedése a teljes zenepiacból, addig tavaly már a 31,8 milliárd dolláros globális piac 11 százalékát adta a netes értékesítés a lemezkiadók nemzetközi szervezete, az IFPI adatai szerint.

A világ legnagyobb zenepiacának számító Egyesült Államokban tavaly 586 millió zeneszámot töltöttek le a webes zeneboltokból, ez 60 százalékos növekedést jelent 2005-höz képest. Még látványosabb volt a növekedés a teljes albumok esetében, amelyekből a múlt évben 28 milliót vásároltak meg az amerikai felhasználók az IFPI adatai szerint, több mint kétszer annyit, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a hagyományos zenehordozók közül az eladott CD-k száma közel 13 százalékkal, 615 millióra csökkent 2006-ban az előző évhez viszonyítva. Az amerikai zeneipar bevétele 6,2 százalékkal, 11,5 milliárd dollárra esett vissza annak ellenére, hogy a felfutó, a teljes piacból tavaly már 17 százalékos részt kihasító online értékesítés javított a helyzeten.

Hasonló tendenciák figyelhetők meg az IFPI jelentése szerint a világ valamennyi jelentős zenei piacán, így Nagy-Britanniában, Japánban, Németországban. Japánban például az online zeneértékesítés tavaly 172 százalékkal nőtt 2005-höz viszonyítva, elérve az 580 millió dolláros szintet. Az ázsiai szigetország teljes zenepiaca ugyanakkor csak egy százalékkal bővült, 5,27 milliárd dollárra. Még rosszabb a helyzet Nagy-Britanniában, ahol hétszázalékos volt a zeneipar visszaesése a múlt évben 2005-höz viszonyítva, a 3,2 milliárd dolláros forgalom hat százalékát adta az online csatorna, tavaly április és december között 2,2 millió albumot töltöttek le a netes áruházakból a brit felhasználók.

Nem meglepő, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a dollármilliárdokat fialó online zeneforgalmazás iránt, és globális szinten olyan cégek szálltak be az internetes zeneüzletbe, mint a Yahoo!, a Microsoft vagy éppen a világ vezető lemezkiadója, a Universal, amely klasszikus és dzsesszzenét kínál januárban indított internetes áruházában. Nincsenek ugyanakkor könnyű helyzetben a webes zeneértékesítésbe kezdő vállalatok, hiszen az ágazatban szinte egyeduralkodónak számít az iTunes; az eddig már több mint kétmilliárd zeneszámot értékesítő áruház részesedését 80 százalék körülire becsülik.