Amikor 2006 nyarán New Yorkban, a leomlott ikertornyok helyén elkészült az első új toronyház, a 7 World Trade Center elnevezésű, az ingatlanfejlesztők büszkén kürtölték világgá, hogy az épület New York City első „zöldirodaháza”. A minősítést az Amerikai Zöld Épületek Tanácsa (U.S Green Building Council) adja, és az értékelésnél többek között figyelembe veszik az épület energia- és víztakarékosságát, hogy mennyire használja ki a természetes fény adta lehetőségeket, milyen a helyiségek levegőminősége, illetve mennyi közösségi zöldterülettel gazdagította a city betondzsungelét.

Logikusan azt gondolnánk, hogy az energiatakarékosság, az üzemeltetési költségek leszorítása itthon is egyre inkább előtérbe kerül a cégek, különösen az új irodaházakba költöző vállalkozások esetében. Ehhez képest ökológiai szemlélettel átitatott, energiatakarékosság szempontjából igazán korszerű épület még az újonnan épült irodaházak körében is rendkívül ritka. Az egyik fehér holló a Raiffeisen Bank 2006 végén átadott, Késmárk utcai Back Office Building épülete. Ez valószínűleg ma a „legzöldebb” magyarországi, budapesti irodaház. De nézzük, mi is kell ahhoz, hogy egy irodaházat ma ökológiai-ökonómiai értelemben korszerűnek nevezzünk!

Zöldirodaházak. A minősítést az Amerikai Zöld Épületek Tanácsa adja.

MEGÚJULÓ FORRÁSBÓL. Természetesen megújuló energiaforrások hasznosítása nélkül nem igazán beszélhetünk zöldépületről. „Legyen szó családi házról, irodaépületről vagy akár egy egész városrészről, törekedni kell a megújuló energiaforrások hasznosítására, és ezen belül is az úgynevezett potenciális forrásokra, azaz azokra, amelyek közvetlen környezetünk részei, amelyek az épületünket körülölelik” - szögezi le rögtön a FigyelőTrend kérdésére Molnár „Jimmy” Imre, az említett épület energetikai és épülettechnikai koncepciótervezője, az energiatakarékos rendszerek szaktanácsadásával foglalkozó Klimol Kft. ügyvezetője.

Potenciális hőenergia-forrás lehet a Nap, a levegő, valamint a talaj. Magyarország adottságait tekintve leggazdaságosabban a talajból vonható el hő. Geológiai tény, hogy a jó hőszigetelő üledékkel kitöltött Kárpát-medence alatt a földkéreg tíz kilométerrel vékonyabb az európai átlagnál, azaz a forró magma itt ennyivel közelebb van a felszínhez. Míg a világon átlagosan a Föld belseje felé haladva ezer méterenként 33 fokkal nő a hőmérséklet, Magyarországon ez az érték 45 fok!

A föld alatt rejlő értékes hőenergia hasznosításának legelterjedtebb módja a hőszivattyúk alkalmazása. Nyugat-Európában a hetvenes évek két nagy olajválságával kezdődött alkalmazásuk, Svédországban, Spanyolországban, Németországban vagy Svájcban ma már több tízezer üzemel belőlük, de elterjedt a technológia az Egyesült Államokban és Kanadában is. A berendezés egyrészt hasznosíthatja a talajhőt - másfél méter mélyen már az időjárástól független, állandó hőmérséklet uralkodik -, másrészt a langyos és ugyancsak közel állandó hőmérsékletű talajvizet.

„Fontos, hogy ne ellenzős szemlélettel gondolkozzunk, ne akarjuk kizárólagosan vagy öncélúan a megújuló energiaforrásokat alkalmazni, hanem a megújuló és nem megújuló energiaforrások optimális elegyét keressük - tanácsolja a szakember. - Ezzel a szemlélettel érhetjük el a megújuló energiaforrások növekvő tendenciájú, széles körű hasznosítását.”

A hőszivattyúval kapcsolatban is gyakran elhangzó ellenérv például, hogy alkalmazása esetén nem beszélhetünk kizárólag megújuló energiaforrásról, hiszen meghajtásához fosszilis forrásból származó elektromos vagy más energiára van szükség, ha csak ezt az energiát is nem megújuló energia segítségével állítjuk elő. (Ez egyelőre ritka.) Tény azonban, hogy azonos mennyiségű fosszilis energia felhasználása esetén a hőszivattyú 3-8-szor több hasznos energiát tud leadni, mint bármely más hőtermelő technika.

HŐSUGÁRZÁS. Az sem mindegy, hogy a megtermelt hő milyen módon jut a helyiségekbe. Könnyen belátható, hogy nagy felületen sugárzó hővel gazdaságosabb egy helyiséget felfűteni, mint radiátorokkal. A sugárzó hő miatt már a radiátorfűtésnél néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékletet is komfortosnak érezzük, így a kisebb hőfok által szintén elérhető megtakarítás.

A sugárzó fűtőelemeket a mennyezetbe, a padlóba vagy oldalfalakba építik. „Mennyezeti fűtés esetén ráadásul a hősugarak elérik a nem fűtött határoló felületeket, falakat, padlót is, amelyek felmelegedve visszasugározzák a hőt, azaz közvetett fűtés is érvényesül” - magyarázza Molnár „Jimmy” Imre. Ez a hatás különösen a külső fal és üveg belső felületénél előnyös.

A helyiség hűtése is működhet ugyanezen az elven. Ilyenkor a csőkígyóban hideg víz kering, amely az általa hűtött helyiséghatároló felületeken keresztül elvonja a helyiség hőjét. Nagy előnye a hagyományos klímakonvektoros eljárásokkal, az úgynevezett fan-coil rendszerekkel szemben, hogy a levegő alig mozog, nincs huzatérzésünk, nem áramlik ránk hidegzuhany-szerűen a hűtött levegő. Jóval kisebb a zajhatás, a karbantartási igény pedig közel nulla.

A talajhő azonban nemcsak fűtésnél-hűtésnél, hanem a szellőzőrendszerek működtetésében is alkalmazható. A friss levegő beszívható például egy úgynevezett talajhőnyerő alagúton át: így a levegő, mielőtt a szellőzőbe kerül, télen felmelegszik, nyáron pedig lehűl.

A szakember szerint fűtő-hűtő hőszivattyúval, a talajhő hasznosításával, az épületből távozó hő visszanyerésével, illetve a felületi hűtő-fűtő technikák alkalmazásával akár 60 százalék energia-megtakarítás is elérhető a hagyományos rendszerekhez képest. Sőt további, akár 35-40 százaléknyi villamos energia megspórolható a természetes fény adta lehetőségek maximális kihasználása révén is - ennek tudatos alkalmazása mégis kevés újonnan épült irodaháznál fedezhető fel.

A LEGZÖLDEBB. A Zoboki Gábor-Demeter Nóra építész által jegyzett Késmárk utcai Raiffeisen-épület esetében a befektető támogatta az alapkoncepcióban javasoltak közül fent felsorolt megoldások megvalósítását. Az épület hőenergia-ellátását teljes egészében hőszivattyúra bízták. Talajhővel fűtik és hűtik a helyiségeket, valamint így oldják meg a szellőzést és a melegvíz-ellátást. Az épületnek nincs is gázcsatlakozása, abszolút robbanásbiztos.

Messzemenően megvalósult a felületi hűtés-fűtés is. A szintek közötti termoaktivált betonfödémben hűtő-fűtő csövek futnak, így a födém felfelé mint padlófűtés, illetve -hűtés, lefelé pedig mint mennyezeti fűtés és hűtés, hőt ad le, illetve von el. Hasznosítják a talajvizet: egyrészt ezzel öntözik a kertet, másrészt ezzel öblítik a külön hálózati rendszerre kötött WC-ket.

Mint látvány is megkapó az épület délnyugati oldalán található kettős klímahomlokzat, amelyet nevezhetnénk bioklíma-homlokzatnak is. A kettős homlokzat keretében ugyanis egy üvegházat hoztak létre: az egymástól közel egy méterre lévő üvegfalak közé növényeket telepítettek 70 méter hosszan, mind a négy emeletre. A fénnyel egyébként is átöblített épületben a növényfal növeli a komfortérzetet, erősíti a dolgozók külvilággal való kapcsolatát.

A fenti megoldásokkal az irodaház energiaszámlája és üzemeltetési költsége kétségkívül kisebb, mint a hagyományos eljárásokkal. Sőt, Molnár „Jimmy” Imre szerint, amennyiben integrált tervezés folyik, azaz az épülettechnikusok (hagyományosan épületgépészek) kezdetektől részt vesznek a tervezésben, és nem csak az engedélyeztetéskor vonják be őket, akkor ma már a bekerülési költségeik szintén versenyképesek a hagyományos megoldásokkal. Már csak a nyitottság hiányzik a nem hagyományos konstrukciók és technológiák befogadására.