A víz arzénmentesítése ezért minden közműszolgáltató számára fontos feladat, és erre meg is vannak a jól bevált módszerek. Ezeket azonban, mivel a szűrők drágák, és üzemeltetésükhöz villamos energia is kell, csak a fejlettebb országokban alkalmazhatják. Az amerikai Rice University vegyészei azonban most olyan arzéntalanító módszert fejlesztettek ki, amelyet akár a legszegényebb vidékeken is használhatnak.

A kutatók a nanoméretű vas-oxid - azaz a rozsda - mágneses viselkedését tanulmányozták, amikor felfedezték az apró részecskék arzénvonzó képességét. Kiderült, hogy a vízben elosztatott lebegő rozsdapor már kis erősségű mágneses tér hatására is rendkívül gyorsan leülepszik. Ennek oka, hogy a mágneses mező eddig ismeretlen, alighanem csak ebben a mérettartományban jelentkező mágneses láncreakciót idéz elő, aminek következtében a nanorozsda szemcsék egymáshoz tapadnak, és végül kiválnak a vízből. Újabb meglepetésként érte a kutatókat, hogy mindezen folyamat közben a víz arzéntartalmát is megkötik.

A mindössze a megfelelő méretűre porított rozsdát, valamint hordozható vasmágneseket igénylő víztisztító módszer jól jöhet majd például Bangladesben, ahol az ivóvíz 95 százaléka túl sok arzént tartalmaz, és ahol ennek fogyasztása súlyos népegészségügyi problémát okoz. Ebben az országban jelenleg az arzénos víz felelős a halálozások csaknem egytizedéért. Az eljárás használatát azonban mág Magyarországon is megfontolhatják, hiszen a jelenlegi magyar ivóvízszabvány erre vonatkozó előírása kevésbé szigorú, mint az Európai Unióé, s ezt a különbséget 2009-ig rendezni kell - így egyre több helyen lesz szükség arzénmentesítésre nálunk is.