Nemcsak a kiállítások helye változott meg az elmúlt években, hanem a szervezésük módszere is. Különösen a rendszerváltás körüli időkben kezdtek egyre többen ezzel a tevékenységgel foglalkozni, minden különösebb ellenőrzés nélkül. Nagyon sok - finoman fogalmazva - alkalmatlan vállalkozó jelent meg a színen, akik csak a meggazdagodásra törekedtek, s jelentősen rontották a szakma jó hírét. Azóta ugyan jó néhányan tönkrementek közülük, az általuk becsapott vevők bizalmát azonban a tisztességes szervezőknek nehéz visszaszerezniük.

A szakma tisztulását segítette, hogy a kiállításszervezés mint üzlet csak hosszabb távon térül meg, s ezért a gyors jövedelemszerzésben csalódottak jó része önszántából elhagyta a területet. Ezen üzletágba ugyanis előbb jelentős összeget és energiát kell befektetni ahhoz, hogy hasznot hozzon, s gyakran még ez sem elegendő a bukás elkerüléséhez. Nagy Károly, a Hungexpo Rt. üzletpolitikai és marketing-igazgatója ezzel kapcsolatban a Figyelőnek elmondta: a kiállításszervezés sajátossága, hogy más gazdasági tevékenységeknél jobban épül a bizalomra. S a bizalmat csak hosszú távon lehet megszerezni. Itt ugyanis gyakorlatilag az ígéretek eladásáról van szó, s ami a nehezebb: az ígéreteket be is kell váltani.

A szakember a hazai viszonyokat a nyugatiakkal összevetve elmondta: a nagy osztrák és német vásárok non-profit jelleggel működnek. Az ottani szervezők számára nem a jövedelemszerzés, hanem a magas színvonalú kiállítás a lényeg. Ugyanakkor nem elhanyagolható az a másodlagos haszon, amely a régiók és a vásárvárosok gazdasági helyzetét erősíti. Másodlagos bevételek képződnek ugyanis a kiállítás révén a szállodákban, a vendéglátásban és a közlekedésben is.

A kiállítók számára pedig akkor jó üzlet egy vásáron megjelenni, ha annak gazdasági eredménye is van. Nagy Károly véleménye szerint az egyre inkább információs jellegűvé váló kiállítások elsődleges sikermutatója az, hogy az ott létrejött kapcsolatok hány százalékából születik konkrét üzlet. Ez azonban szinte soha nem mérhető le azonnal, jóllehet a kontaktusok, a szakvásáron megforduló szaklátogatók számából már lehet óvatosan következtetni a rendezvény eredményességére. Előfordulhat például, hogy egy szakvásár látogatóinak száma ugyan nem emelkedett az előző évhez képest, mégis sikeresebb lehet a megjelenés a kiállító szemszögéből, mert például több döntéshozó és döntést befolyásoló szakember látogatott el a rendezvényre.

Nagy Károly úgy látja: a szervezők és a kiállítók szempontjából is az átfogó, mindenre kiterjedő szervezés a siker és az eredményesség záloga. Fontos az is, hogy a kiállító cégek céltudatosan válasszanak a sokféle prezentációs lehetőség között, s nem utolsósorban az, hogy jó termékkel, szolgáltatással jelenjenek meg a nyilvánosság előtt. E tekintetben jelentős fejlődés tapasztalható hazánkban, hiszen a kiállításokra elvitt magyar termékek zöme sikeres és elfogadott. Igaz, ebből a szempontból feltétlenül különbségeket kell tenni: más kategóriába sorolandó ugyanis a magyar termék egy hazai kiállításon, a nyugati rendezvényeken és a környező országok piacain. Nagy Károly szerint a magyar termékek - bármennyire is sokat fejlődtek az utóbbi években - ma még igazából csak a környező országokban tudnak piacot szerezni és versenyképesek maradni.