Steven Jobs az Apple éves megarendezvényén. Látja a jövőt. Akár rockkoncert is lehetett volna, úgy lüktetett a hangulat a San Franciscó-i Moscone csarnokban. Tizenévesektől az idősödő hippikig ezrek sereglettek össze, hogy meghallgassák Steven P. Jobsnak, az Apple Computer vezérigazgatójának éves értékelő beszédét a Mac helyzetéről. A kivetítőn egyszer csak feltűnt az Apple híres 1984 című reklámja, amelyet Ridley Scott - többek között a Szárnyas fejvadász és a Gladiátor rendezője - az az évi amerikaifoci-döntőre, a Super Bowlra készített. Ám a most levetített változat mégsem teljesen azonos a régivel. A kalapácsos nő ugyanúgy szétcsap az orwelli alakok között, és ugyanúgy darabokra zúzza a Nagy Testvért, mint egykor - csakhogy ezúttal visel valamit a csípőjén, ami annak idején nem volt ott: egy iPod digitális zenelejátszót, az Apple legújabb sikertermékét.

Formátumháború   Kőkemény harc dúl az Apple, a Microsoft, a RealNetworks és a Sony között a letöltésüzlet ellenőrzéséért. A cél: szabvány-ként elfogadtatni a zenék és filmek letöltésének és tárolásá-nak az adott cég által szoftverbe álmodott verzióját.

Minden egyes dal, amit valaki az internetről meg-vásárol, két alapvető szoft-verbe csomagolva érkezik meg hozzá: az egyik a másolásvédelmet biztosítja a kalózok ellen, a másik pedig a tömörítést végzi, hogy a letöltés gyorsan megtörténhessen. E kettő kombinációja a formátum. Az Apple formátuma a FairPlay másolásvédőt és az úgynevezett AAC tömörítő szoftvert egyesíti magában, de ott van a Microsoft WMA szoftverkombinációja is - amelyet a Wal-Mart áruházlánc, a Napster és a Musicmatch használ -, továbbá a Sony és a Real-Networks saját verziója. Ahhoz, hogy egy adott formátumban kódolt zene lejátszható legyen, rendelkezni kell egy olyan eszközzel, amelyre feltelepítették az adott speciális audio-lejátszó szoftvert, a négy cég formátu-mának különbözősége ugyanis fölöttébb megnehezíti az egyes online zeneáruházakban vásárolt dalok összekeverését, felvitelét egyetlen hordozóra. Az iPod például nem képes lejátszani a Wal-Mart hálózatában vásárolt dalokat, miként a Dell DJ vagy a Samsung Napster digitális lejátszói sem tudnak mit kezdeni az Apple iTunes zeneboltjaiban kapható számokkal.

Létezik ugyan megoldás, de rendkívül bonyolult, és még csak nem is ad tökéletes minőséget. A letöltött dalt át kell konvertálni MP3 formátumba, azt ugyanis szinte minden komputer és egyéb digitális eszköz ismeri. Első lépéseként az online letöltött számot CD-re kell írni, majd vissza kell tölteni a számítógép-re, ahol úgynevezett WAV file-ba kell feloldani a tömörítést, végül vissza kell tömöríteni MP3-ba. A hangminőség persze romlik, az MP3 ugyanis nem képes az új tömörítő szoftverek színvonalára. Sokan máris lemondóan, mint mindig, a Microsoft végső győzelmét jósolják, de ennek most nem feltétlenül kell így lennie. A Microsoft ugyanis még a nagy lemezcégekben is félelmet ébreszt: attól tartanak, hogy a szoftveróriás uszályába kerülnek. Ezért egyelőre egy sor különböző technológiai céggel működnek együtt. A RealNetworks a legyengébb játékos a mezőny-ben, a Sony esélyei pedig ma megjósolhatatlanok, mivel a társaság kissé megkésve szállt be a letöltés-versenybe. A szakértők többsége úgy véli, a csata a Microsoft és az Apple között dől el.  

Az üzenet világos. Ahogyan a húsz esztendeje megszületett Macintosh forradalmasította a számítógépipart, az Apple most úgy újít óriásit a zeneüzlet világában. Teszi ezt döntően egy kártyapakli nagyságú készülékkel, az iPoddal, amely méretét meghazudtoló módon tízezer zeneszám digitális tárolására képes, ekként a legradikálisabb változás a zenehallgatásban azóta, hogy a Sony 1979-ben megalkotta a Walkmant.

Ott van továbbá az Apple online zeneboltja, az iTunes. Ezt az után hozták létre, hogy Jobsnak a világon elsőként sikerült rávennie az összes nagy lemezkiadó céget: tegyék legálisan hozzáférhetővé kínálatukat egy webhelyen. Tavaly április óta 30 millió számot töltöttek le az iTunes-ról - a trend idővel a kompaktlemez halálához vezethet. "Jobs tényleg az az ember, akinek megvannak a víziói, és aki képes megváltoztatni iparági szegmenseket" - mondja Jimmy Iovine, a Universal Music Grouphoz tartozó Interscope Geffen A&M Recordings elnöke.

RENDTEREMTÉS. Ma a szórakoztatás, a számítás-technika és a kommunikáció világában a tartalom egyre inkább digitális formát ölt. Ezzel párhuzamosan az internet és a vezeték nélküli hálózatok korábban elképzelhetetlen sebességgel szállítják a biteket. Hozzávéve ehhez az egyre nagyobb teljesítményű lemezmeghajtókat, félvezetőket és nagy felbontású kijelzőket, nyilvánvalóvá válik, hogy a technológia révén új korszak kezdődik a szórakoztatásban. Az elkövetkező években alapvetően megváltozik az, ahogyan zenét hallgatunk, fényképeket és filmeket nézünk, sőt még az is, ahogyan könyveket olvasunk. Márpedig jelenleg senkinek nincs nagyobb esélye rendet teremteni a káoszban - aztán profitálni a rendből -, mint Jobsnak. A számítástechnika, a zene és - a tulajdonában lévő Pixar komputeranimációs stúdió révén - a filmek világában egyaránt érdekelt, azaz a piac egészét illetően képben van. Ráadásul jó az ázsiója a fogyasztóknál, hiszen az eredeti Mac, a színes iMac, valamint az iPod mind sikertermék, és az Apple a világ egyik legismertebb márkaneve. Előbb-utóbb pedig jöhet az online filmértékesítés: e téren logikus megoldás lehet egy, az iTuneshoz hasonló "iMovie" webhelyet létesíteni, hiszen a filmelőzeteseket bemutató webhelyek közül már ma is az Apple-é a legnépszerűbb.

MÉG ELSZÚRHATJA. Kérdés persze, hogy Jobs nem szúrja-e megint el a dolgot. Az elektronikai óriásvállalatok seregnyi terméket fejlesztenek egyszerre, ezért elviselik, ha egyik vagy másik kudarcnak bizonyul. Jobs azonban egy kézben akar tartani mindent, aminek az a következménye, hogy az Apple-nél csupán néhány új projekt futhat egy időben. "Az Apple problémája az, hogy a fogyasztói elektronikai ipar mércéi szerint túl apró. Ahhoz persze túl nagy, hogy olyan exkluzív szereplő legyen, mint a Bang & Olufsen, viszont a Sony vagy a Samsung mellett eltörpül, ami elég kényelmetlen helyzet" - véli Paul Saffo, az Institute for the Future kutatási igazgatója.

Jobs növekedési terve hosszú ideig azt célozta, hogy minden évben 1 százalékponttal fokozzák részesedésüket a PC-piacon. Most viszont, mint az iPod megmutatta, kínálkozik jobb út is: az új piacok meghódítása. A Merrill Lynch prognózisa szerint a szeptemberig tartó 2003/2004-es üzleti évben az Apple árbevétele 23 százalékkal, 7,6 milliárd dollárra emelkedik, és a növekedés felét a zeneüzlet fogja kitermelni: az iPod-eladásokból származó bevétel közel a háromszorosára, 931 millió dollárra nő, az iTunes értékesítése pedig 220 millió dollárral a tízszerese lesz a tavalyinak.


Ezúttal sikerül?  iPod: ami bejött
KORAI INNOVÁCIÓ. Elegáns design-jával és nagy kapacitású leme-zével az iPod piacvezető lett. Az eladásokat fellen-dítette, hogy Jobs a vezető lemeztársaságokat bevonva létrehozta az iTunes online zenetárat, ahonnan darabonként 99 centért lehet számokat letölteni.
NYITÁS A WINDOWS FELÉ. 2002-ben kijött egy olyan iPod, amelyre a Windowszal futó PC-kről is át lehet másolni zenét, tavaly óta pedig iTunes is hozzáférhető ilyen gépekkel. Az Apple-nek korábban soha nem volt a Windowszal szinkronizált terméke.
PARTNERSÉG. Az év elején kötött megállapodás értelmében a Hewlett-Packard viszontela-dóként forgalmazza az iPodot. Ezzel az Apple szövetsé-gesévé tette hatalmas marke-ting- és disztribúciós bázissal rendelkező potenciális riválisát. 


Mac: ami nem jött be
ELSZIGETELŐDÉS. Az Apple nem volt hajlandó licencelni az operációs rendszert, így magára maradt a Microsoft, az Intel, az IBM, a Dell és mások alkotta egységfronttal szemben.
MAGAS ÁRAK. Miután nem volt kivel megosztania kutatás-fejlesztési és a marketingköltsé-geket, a számítógépek szükség-képpen drágák maradtak, s csak egy szűk felhasználói kör tartott ki mellettük.
NEM VOLT ZSEBGÉP. Tíz évvel ezelőtt az Apple még úttörő volt a kéziszámí-tógépek terén a Newton nevű PDA-val. De miután Jobs újra vezér-igazgató lett, a cég 1998-ban leállt e technológiával, s így elszalasz-totta az esélyt, hogy a piac erős szereplője legyen.  A kockázat nem kicsi. Úgy húsz évvel ezelőtt az Apple az élre tört a PC-üzletben, ám míg más vállalatok csak hardvert gyártottak, és a Microsoft szoftverét használták, az Apple úgy döntött, hogy a Macnek saját operációs rendszere lesz, ráadásul ezt nem is adta ki licencbe más cégeknek, meggátolva annak szélesebb körű elterjedését. Így egymaga volt kénytelen állni a fejlesztés és marketing költségeit, miáltal egyre veszített piaci részesedéséből.

Jobs ezúttal taktikát váltott, igaz, csak részben. Az iPodra az egykori főellenség, a Microsoft Windowsával futó gépekről is át lehet pakolni számokat - ha azokra rátelepítik a szükséges Apple-védjegyes szoftvereket -, és ugyanígy az iTunesról is lehet zenét letölteni a windowsos PC-kre. Ezenkívül megállapodás született az Apple és a Hewlett-Packard között arról, hogy az utóbbi HP márkanéven forgalmazza az iPodot. A stratégia eddig fényesen bevált. A Windowsra hangolt iPod 2002 közepén jött ki, és az IDC piackutató cég statisztikája szerint az Apple 2003-ban - az erős konkurencia dacára - 24-ről 25 százalékra növelte részesedését a hordozható zenelejátszók piacán. A tavalyi utolsó negyedévben 730 ezer iPod talált gazdára. Januárban pedig forgalomba került az eredeti termék olcsóbb változata, a 249 dolláros iPod Mini.

NEM KELL LOPNI. Jobs a siker hatására vágott bele, hogy rávegye a lemeztársaságokat: tegyék lehetővé a legális zeneletöltést. A Napster miatt a cégeknek kevés bizodalmuk volt az internetben, ám Jobs azzal érvelt, hogy a fogyasztók 80 százaléka hajlandó fizetni a letöltésért, amennyiben a technológia kellően egyszerű, az ár pedig elfogadható. Elsőként Roger Amest, a Warner Music Group elnökét sikerült meggyőznie, aki aztán segített bevonni a projektbe a rivális társaságokat. Már az iTunes tavaly áprilisi debütálása utáni első héten egymilliót töltöttek le a darabonként 99 centbe kerülő számokból. "Megmutattuk, hogy van kiút a zűrzavarból, van törvényes alternatíva, amely jobb, mint az online zenelopás" - jelenti ki Jobs.

Az Apple-nek ezúttal akár lehet is esélye arra, hogy megőrizze élpozícióját a zeneüzletben. A HP-megállapodás nyomán évi 9 millió számítógépre kerül rá az iTunes szoftver, amihez hozzájön még a HP marketingereje is. Emellett az America Online az iTunest választotta exkluzív zeneboltjául 26 millió előfizetője számára. Jobs már csak ezért sem hisz azoknak, akik szerint az Apple vezető helye veszélybe kerülhet. "Ez már-már sértés. Azt sugallják vele, mintha mi csak belebotlottunk volna ebbe az üzletbe" - mondja erre a felvetésre, hozzátéve, hogy az amerikai piacon a Mac részesedése a fénykorban 16 százalék volt, jóval kevesebb, mint amennyit az iPod elért, az iTunes 70 százalékával pedig szinte össze sem mérhető.

Jobs tizenkét éve az Apple bukott vezérigazgatója volt, a technológiai ipar enfant terrible-je, kevés reménnyel arra, hogy még valami emlékezeteset alkosson. Ma a zene világának megújítójaként ünneplik őt, és további lehetőségek sora áll nyitva előtte. Már csak az a kérdés, ezúttal lesz-e happy end.