Fajsúlyos érveket sorakoztat fel a szabad munkavállalás korlátozása ellen és azok felülvizsgálatának megfontolását ajánlja a régi EU-tagállamokat az a jelentés, amelyet szerdán fogadott el az átmeneti időszak első két évéről az Európai Bizottság.
2+3+2
A csatlakozási szerződés szerint az EU tizenötök hét évet kaptak munkaerőpiacuk teljes megnyitásáig. Az első két év után felül kell vizsgálják addigi politikájukat, és újra döntést kell hozniuk a munkavállalók szabad áramlásának megengedéséről, részleges vagy teljes korlátozásáról. Jövőre azonban még nem kell megindokolniuk döntésüket, a szerződés szerint a tagállamoknak vita nélkül el kell fogadniuk a határozatot.
A nagy érdeklődéssel várt bizottsági jelentés megállapítja, hogy a bővítés óta az új tagállamokból a munkaerő áramlása a régi tagországokba egyszerűen nem ért el olyan mértéket, ami érzékelhető hatást gyakorolt volna az Európai Unió munkaerő piacára általában.
Nincs értelme a korlátozásnak
A jelentés egyenesen arra a következtetésre jut, hogy nincs közvetlen összefüggés a munkaerő-áramlás és az elmúlt két évben alkalmazott átmeneti intézkedés között, aminek lehetőségével élve a 15 régi EU-tagállamból 12 fenntartotta a korlátozásokat az új tagállamok munkavállalóival szemben - adta hírül a BruxInfo. Nagy-Britanniába és Svédországba ugyanis körülbelül annyi, ha nem kevesebb munkavállaló érkezett a nyolc közép- és kelet-európai országból, mint azokba az államokba, amelyek éltek az átmeneti időszak lehetőségével. A munkaerő vándorlását a Bizottság szerint a kereslet-kínálattal összefüggő tényezők befolyásolják. „Az átmeneti időszakok csak késleltetni fogják a régi tagállamokban a munkaerőpiac alkalmazkodását" – szögezi le az elemző dokumentum.
A Bizottság a tagállamoktól az Eurostat közvetítésével megszerzett, elismerten nem mindig összevethető statisztikai adatok elemzése után arra a következtetésre jutott, hogy az EU-15-ök területén lakó új tagországbeli állampolgárok százalékos aránya a bővítés előtt és utána is stabil szinten maradt, csupán Nagy-Britanniában, és még inkább Ausztriában és Írországban emelkedett a számuk. De utóbbi két országban is az új tagországokból érkezett munkavállalók maximum az ottani munkaképes korú lakosság 2 százalékát teszik ki. A jelentés aláhúzza, hogy a harmadik országokból származó migráció sokkal fontosabb jelenség, mint az EU-n belüli munkaerőmozgás.
Nő a feketemunka
Brüsszel arra is figyelmeztet, hogy a korlátozások miatt nagyobb lehet a késztetés a feketemunkára. A jelentés világossá teszi, hogy a munkaerőpiac megnyitása éppen a feketemunka és a különböző munkaerő-piaci szabálytalanságok ellen hat, valószínűsítve azt, hogy a nyitást választó országokban sok, még a bővítést megelőzően érkezett keleti munkavállaló legalizálta státuszát, hozzájárulva ezzel a munkaerőpiac gondjainak enyhítéséhez.
A Bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy a tíz új tagállamból a régiekbe érkezett munkavállalók körében hasonló, ha nem magasabb a foglalkoztatási ráta, mint a fogadó országok munkavállalói között. „Ez azt bizonyítja, hogy a tíz új tagország állampolgárai minden országban kedvezően járulnak hozzá a munkaerőpiac teljesítményéhez, a fenntartható gazdasági növekedéshez és az államháztartás egyensúlyához" – hangsúlyozza a dokumentum.
Pozitív gazdasági hatások
A jelentés arra is emlékeztet, hogy majdnem mind a 8 közép- és kelet-európai országban jelentős mértékben csökkent a munkanélküliség, ami azt sugallja, hogy nincs a kiáramlás irányába ható nyomás, ráadásul a megsokszorozódott strukturális támogatások is kezdik éreztetni hatásukat.
A Bizottság a munkaerő-vándorlás egyes szektorokra gyakorolt hatását is megvizsgálta és arra a következtetésre jutott, hogy a keleti munkavállalók megjelenése nem változtatta meg az EU-15-ök nemzeti munkaerejének ágazati összetételét. A tíz országból érkezett munkavállalók egyetlen ágazatban sem túrták ki a helyi munkaerőt, ami a Bizottság szerint azt bizonyítja, hogy a keleti munkaerő kiegészítő szerepet játszik. A statisztikák alapján megállapítható, hogy az új tagállamok munkavállalói egyedül az építőiparban (16 százalék) vannak jobban reprezentálva, mint a fogadó országok munkavállalói. Az idegenforgalomban, a vendéglátásban és az egészségügyben is viszonylag nagyobb a koncentrációjuk. „A tények azt mutatják, hogy az új tagállamokból a régiekbe irányuló munkavállalói célú migráció bizonyos területeken a munkaerőhiány csökkentése révén pozitív hatást gyakorolhat a munkaerő piacokra. Új állások jöhetnek létre például az építőiparban és a házi szolgáltatásokban, valamint a vendéglátásban, amelyeket nem lehet betölteni a fogadó országok munkavállalóival" – állapítja meg a jelentés.
Csak ajánlások
Az Európai Bizottság végezetül több ajánlást is tesz a tagállamoknak. Felkéri a tagországokat, hogy nemzeti szinten megbízható adatokat gyűjtsenek a munkaerő áramlásról és azt időben a Bizottság rendelkezésére bocsássák. Brüsszel célja, hogy a kormányok minden évben jelentést készítsenek a munkaerő áramlásáról. A Bizottság az egymással való konzultálásra is sürgeti a tagállamokat, mielőtt azok meghoznák végleges döntésüket az új tagállamok munkavállalóival szemben május elseje után alkalmazandó eljárásról. Arra is sürgeti a tagállamokat, hogy ne csak a statisztikai tényeket vegyék figyelembe a hivatalos notifikáció elküldésekor, hanem „egy általános pozitív üzenetet küldjenek polgáraiknak az EU-n belüli szabad mozgás perspektíváit illetően".