A francia miniszterelnök ugyanis arra ösztökélte az olaszokat, hogy vegyék igénybe az EU pénzügyi mentőcsomagját. A németek nyilván további megszorításokat látnának szívesen. Egyébként meg Róma majd eldönti maga, hogy mit óhajt cselekedni, nincs szükség arra, hogy olasz-francia egységfront jöjjön létre Berlinnel szemben - gondolhatta a német diplomata.
Mario Monti olasz miniszterelnök egy lapinterjúban annak veszélyéről beszélt, hogy az EU pszichológiailag megtörik. A válság egymás ellen fordítja a tagországokat, s immár az unió szétesésével fenyeget - figyelmeztetett Monti. Angela Merkel német kancellárt eddig csak a görög tüntetéseken és a sajtóban ábrázolták Hitlerként. A múlt héten azonban a Berlusconi család tulajdonában álló Il Giornale című napilap Negyedik birodalom címmel hozta vezető anyagként a kancellár asszony egy náci karlendítésre emlékeztető mozdulatáról készült fotóját.

A politikusok civakodnak, az adósságválság pedig magától nem oldódik meg. Pontosabban megoldódik, de ennek hosszú évekig elhúzódó gazdasági pangás, munkanélküliség és recesszió lenne az ára.
Leírni az adósságot? Volt már rá példa a múltban, a 30-as években Hoover elnök elengedte az első világháborús jóvátételt az európai országoknak. A közelmúltban is előfordult hasonló, a harmadik világbeli országok adósságának nagy részét törölték a nyugati hatalmak. Olyan azonban nem nagyon történt még meg békeidőben, hogy fejlett, a világgazdaság szempontjából is mérvadó országok adósodjanak el nyakig. Görögország csődbe mehet, ezzel már mindenki számol, de Spanyol- vagy Olaszország nem, hiszen ennek tovagyűrűző hatásai felmérhetetlenek lennének. Jelenleg a pakliban nemcsak egy Fekete Péter van, hanem minimum három. Ha az adósságokat vagy azok egy részét elengedik, borítékolható, hogy az eurózóna tagállamainak adófizetői állják majd a számlát. Az Európai Központi Bank (EKB), a különböző mentőcsomagok pénzügyi alapjai, valamint a Nemzetközi Valutaalap mögött is az adófizetők befizetései állnak. Ha a bankok, biztosítók, nyugdíjalapok szenvednek el veszteségeket az adósságválságon, az ő mérlegüket is ki kell tisztítani, s ennek forrása sem lehet más, mint az adóbevétel.

A görögöknél tavasszal már végrehajtottak egy koordinált adósságelengedést. Akkor a magánhitelezők, a bankok követeléseinek jókora része vált nem teljesítővé. Nem megerősített hírek szerint a következő csomagba az EKB, a tagállamok központi bankjai, valamint a közvetlenül a görögöknek hitelező államok kerülnek be.

A szó klasszikus értelmében vett megoldás nincs az adósságválságra. Vitatkozni csak arról érdemes, hogy ki viseljen többet és ki kevesebbet az adósságtömeg leépítéséből. Az európai nagypolitika szereplői a szavak szintjén általában kiállnak az eurózóna egysége mellett. Azzal azonban továbbra is adósak, hogy milyen, hosszú távon is működőképes rendszerben lehetne menedzselni az adósságtömeget..