Munkanélküliség vár a pályakezdő diplomásokra! Efféle hangzatos címekkel kommentálták a médiumok a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2011 című június végi kiadványának azon megállapítását, hogy a diplomás fiatalok foglalkoztatási rátája az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent. Ez valóban igaz, azonban a szülők továbbra is jól teszik, ha rábeszélik csemetéiket a továbbtanulásra. A felsőfokú végzettségűek ugyanis a magyar munkaerőpiac legszerencsésebb helyzetű csoportjának számítanak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének tanulmánya hangsúlyozza: a diplomások túlnyomó része hosszabb-rövidebb idő alatt ugyan, de kap munkát.

A 20-24 éves diplomások körében a munkanélküliség csaknem 20 százalék. A néhány évvel idősebbeknél azonban már radikálisan nő a foglalkoztatási mutató. Ennek hátterében az áll, hogy az ötéves képzésekből többnyire 23-24 éves korukban bukkannak elő a diákok, akik pár hónap álláskeresés után már a 25-29 éves korcsoportba tartoznak.

A fiatalabb korosztály magasabb állástalansági rátáját a 21 évesen a munkaerőpiacra kerülő főiskolások dobják meg. Az abszolút nyertesek az egyetemet végzettek. Körükben a legmagasabb a foglalkoztatottság. Bár a diplomás munkanélküliség valóban növekszik, 1998 óta még sosem lépte túl az 5 százalékot. A középfokú végzettségűeknél ez az arány ennek a duplája. A diplomásokhoz képest minden más képzettségi csoportban sokkal gyorsabban nőtt az elmúlt években az állástalansági ráta.

A GVI évente megszervezett vállalati adatfelvétele szerint a legnagyobb igény továbbra is mérnökökre van, míg a turisztikai, pénzügyi, logisztikai munkatársakra csökkent a kereslet. A legnagyobb presztízsű intézmények a budapesti Szabadság híd két oldalán találhatók. Műszaki területen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, gazdasági téren pedig a Budapesti Corvinus Egyetem növeli leginkább az ott végzők elhelyezkedési esélyeit.
A diplomások aránya folyamatosan növekszik, a KSH adatai szerint az elmúlt két évtizedben átlagosan 1,7-szer annyian szereztek felsőfokú végzettséget, mint 1970 és 1990 között, miközben az ország lélekszáma csökkent. A munkaerőpiac azonban felszívja a kiművelt emberfőket: tanulmányok szerint a munkahelyek egyre nagyobb arányban igényelnek magasabb végzettséget.

Aki 15-17 évet az iskolapadban tölt, ennyi ideig tart eljutni a diplomáig, az nemcsak stabil állásra, de magasabb keresetre is számíthat. Az OECD adatai szerint hazánkban a diplomások mintegy kétszer annyit visznek haza, mint a középfokú végzettségűek. Ez az arány nemzetközi viszonylatban is magas.