A 2000-es évek elején még szalagra forgatták a filmeket, és kópiákról vetítették őket; ma mobiltelefonon nézik, laptopra töltik le, és a multiplexekbe is byte-ok formájában érkeznek. 2013 végére a mozik világszerte végleg búcsút mondanak a filmszalagnak. Idehaza is mindössze 29 moziterem maradt, amely kizárólag celluloidszalagos vetítőgépet működtet.
KÖLTSÉGES MŰFAJ
Az Egyesült Államok GDP-jének 4 százalékát teszi ki a szórakoztatóipar. De a kasszasikert nem adják ingyen: egy blockbuster - vagyis egy nagy nyereséget hozó film - büdzséje 100 millió dollárnál kezdődik. Egypercnyi speciális effektusa átlagosan 2 millió dollárba kerül, a promóciós kampányra gyakran 50 milliót költenek csak az amerikai piacon, 150 millió dollárt pedig globálisan.
„Magyarországon akár több tízmillió forint is elmehet egy amerikai film médiakampányára, ehhez ugyanekkora értékű médiaszponzori felületet igyekszünk összehozni. Listaáron ezek a megjelenések 100-120 milliót is érhetnek" - mondja Farkas Sándor, a Disney-filmeket forgalmazó Fórum Hungary Filmforgalmazó Kft. ügyvezetője. Az európai alkotások népszerűsítésére 1,5 milliónál többet nem fordítanak a piaci szereplők, a jegyek 90 százalékát úgyis minden évben amerikai filmekre váltják a magyar nézők. A bemutatás anyagköltségei - 5-25 kópia, szinkron, plakátok - 2,5-6 millió forintot emésztenek fel, de szinkronizálással elérhetik a 8 milliót is. Ez már csak 25 kópia felett éri meg, ám 3D-s filmet feliratozni még drágább, mint szinkronizálni.
2004-ig állandó profitforrást jelentett a DVD-kiadás. Ha egy stúdió nem volt biztos benne, hogy tervezett szuperprodukciója eléggé piacképes-e a mozikban, még mindig nyugodt szívvel elindíthatta a forgatást, tudván, a DVD-eladások bőven visszahozzák a költségeket. A nagy filmkatalógusú vállalatok, mint az MGM vagy a Warner, évente félmilliárd dollárra is szert tehettek filmkönyvtáruk DVD-n való értékesítésével. A szárnyalás elmúltával, még 2006-ban is bevételük harmadát szerezték ezen az ágon, ám azóta jelentős a visszaesés (lásd a grafikont).
Amerikában egy mozikban sikeres film már csak 20-30 millió dollárra tud szert tenni a DVD-eladásokból. Idehaza az illegális letöltés miatt a DVD-piac gyakorlatilag ki is múlt. A fénykorban 20 ezer példány számított sikernek, ma 2-3 ezernél többet már nem lehet eladni. A válság hamarabb köszöntött rá a filmvilágra, mint a világgazdaság egészére. Több patinás hollywoodi vállalat, mint az MGM és a Blockbuster, csődvédelem alatt rendezte át adósságait, a Creative Artists Agencynek és a Steven Spielberg nevével fémjelzett DreamWorks Picturesnek új befektető után kellett néznie, míg a Lions Gate fúzióba menekült. Sokan éppúgy eladósodtak a nagy hitelfelvételtől, mint az amerikai háztartások: az MGM 2005-ös tulajdonosváltása hitelre történt, a vételárból eredő 4 milliárd dolláros terheket azonban a stúdió nem tudta kigazdálkodni és ledolgozni. A JPMorgan 500 millió dolláros mentőövet dobott a stúdiónak, ebből egy kisebb filmcsomag gyártását is finanszírozzák.
FELADOTT AMBÍCIÓK
A Miramax egykori urai, a Weinstein fivérek - ők jegyezték egyebek mellett a Szerelmes Shakespeare és Az angol beteg című filmet - kénytelenek voltak lemondani vállalatbirodalom-építő ambícióikról, hiába vásároltak korábban internetes vállalkozásokat és divatcégeket is. Egykori sikerszériájuknak nyoma sincs, 2005-ben alapított új cégük filmjeinek negyede nem keresett többet egymillió dollárnál az amerikai mozikban. Pedig 2014-ig 500 millió dolláros hitelt kell visszafizetniük.
A sztárokkal kötött bevételi részesedési ügyletek is nagyban aláásták a filmek nyereségességét. Egy nagy mozisikernél akár 70-100 millió dollár is üti az A kategóriás sztárok markát. A hírek szerint a Viacom/Paramount és Tom Cruise szétválását is a színész 20 százalékos bevételi részesedése körüli nézeteltérés okozta. Az ilyen jellegű megállapodások rendszerint titkosak, de a Disney vezetői kikotyogták: 2006-ban 554 millió dollárt fizetett ki ilyen címen a stúdió!
Nem hivatalos kalkuláció szerint Hollywoodban évente 3 milliárdot zsebelnek be ily módon a kivételezett filmkészítők - a stúdiók profitjának rovására. Utóbbi 2006-ban összesen 6,9 milliárd dollárt tett ki. A mérleg azóta is a pozitív tartományban maradt, legalábbis, ha beleszámítjuk a stúdiók televíziós és merchandising - a filmekhez kapcsolódó termékek értékesítésével foglalkozó - leányvállalatainak teljesítményét is. A plusz azonban olvad (lásd a táblázatot).
A kis képernyőre gyártott tartalmak, azaz a tévészériák és -filmek nemzetközi eladásaiból 2010-ben 4 milliárd dollárt söpörtek be a nagy stúdiók. Érthető hát, hogy újabban a nagy költségvetésű mozifilmekhez hasonlóan a tévésorozatok is egyidejűleg debütálnak globálisan, hogy a letöltési láz ne rontson a nézettségen, és ne egye meg a tévés reklámbevételeket. Így indult például a News Corp. Touch szériája.
ZSUGORODÓ MOZIPIAC
A filmszínházak bevételei a világ jelentős részén csak az inflációval megegyező mértékben emelkednek, vagyis a közönség köre nem bővül. Sőt a 25 évnél fiatalabb amerikaiak 21 százalékkal kevesebben mennek moziba, a 25-39 év közöttiek körében 24 százalék az elmaradók aránya - állítja Bill Mechanic, a Fox stúdió egykori vezére. Tizenhat éve nem volt olyan alacsony az amerikai mozik látogatottsága, mint tavaly (a bevételeket lásd a 14. oldalon). Amerikában 2010-ben hetente mintegy 26 millió mozijegyet váltottak, miközben 1948-ban ez a szám még 90 milliót tett ki.
Hollywood egy ideig a térhatású filmeket látta a mozizás megmentőjének, mivel ezekre drágább jegyeket lehet eladni - a 3D-mozik jegyeinek részesedése a nagy filmek bevételéből eleinte 60 százalék volt, újabban azonban már csak 45 körül mozog.
A 2010-es iparági elemzés, a Theatrical Market Statistics Report szerint az amerikai lakosságnak mindössze 11 százaléka jár rendszeresen moziba. Ők vásárolják meg a jegyek 50 százalékát. A magyar lakosságnak is hasonló része alkotja a törzsközönséget. A többieket kizárólag szuperprodukciókkal lehet becsalogatni a nézőtérre. A hazai top 10-ben kizárólag franchise-ok, vagyis sikerfilmek újabb részei, illetve ismert alkotások filmes változatai szerepelnek (lásd a listát).
2004 óta Magyarországon is lassan, de biztosan csökken a moziforgalmazásba kerülő alkotások száma (lásd a táblázatot a 14. oldalon). A Budapest Film 8000 nézőt is sikernek könyvel el egy európai filmnél, egyes forgalmazók azonban már nem nyúlnak olyan rétegfilmekhez, amelyeknél csak 5000-es nézőszámra lehet számítani.
Tavaly ezért váltott forgalmazót Az élet fája, a Brad Pitt főszereplésével készült, Cannes-ban Arany Pálma-díjat nyert művészfilm - a Fórum Hungary passzolta. Az SPI International és a Corner Film vette át, s végül több mint 13 ezer nézőt vonzott. Az Alkonyat-széria vonzerején kívül a sorozat sztárja, Robert Pattinson is snassz: új filmjei, a Cosmopolis és a Pesten forgatott Bel Ami egyaránt 3-4000-es nézőszámnál tartanak. Egyébként ez utóbbi is a Fórumtól került egy riválishoz.
Jegybevétel tekintetében Csehországhoz vagyunk hasonlóak a régióban - ám ott a hazai filmek is felkerülnek a toplistákra, mert egy közepes kvalitású alkotás rutinosan 300 ezres nézőszámot hoz. Idehaza 2001 óta tömegesen zárnak be a mozik, évente átlagosan 10-70 termet vonnak ki a piacról (lásd a grafikont).
HAZAI NÉLKÜL
A Magyar Mozgókép Közalapítvány összeomlása miatt másfél évig gyakorlatilag kényszerszünetet tartott a hazai filmipar. „A magyar filmalkotások kiesése érezteti hatását a piacon" - mondja Jung Zsuzsanna, az évente hagyományosan 5-8 magyar filmet prezentáló - a moziüzemeltetésben aktív Budapest Film Zrt. kisebbségi tulajdonában lévő - Budapest Film Kft. ügyvezetője.
Az éves hazai filmtermés eddig rendre 20 fölött volt, ám Andrew G. Vajna, a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos nemrég azt nyilatkozta, 18 mozifilmnél többet nem érdemes gyártania egy ilyen kis országnak.
Mégsem csupán az itthoni portéka elvonásáról van szó: a mozipiac visszaesése évtizedes tendencia. Az ezredfordulón - Vajna számítása szerint - még 12-15 milliárd forintot is képesek voltak megtermelni a hazai filmszínházak, a múlt évben csak 11,5 milliárdot. A fővárosban tavaly a mozik nézőszáma 13,4, a jegybevétel 10,7 százalékkal csökkent 2010-hez képest. Apró vigasz, hogy idén májusig az országos jegybevétel nem maradt el a tavalyi azonos időszakétól.
A jegybevételen átlagosan 60-40 százalékos arányban osztozik a moziüzemeltető és a forgalmazó. Utóbbiak üzletvitelét tovább nehezíti, hogy a filmeket ma már mindenütt lábon adják el nekik. A 70-es években Dino De Laurentiis által kitalált pre-sale filmfinanszírozási módszer lényege, hogy a forgalmazóktól beszedett előlegekből, úgynevezett minimumgaranciákból rakják össze a producerek a költségvetést és forgatják le a filmet. Vajna Rambo 2-je egyébként mérföldkő lett ebből a szempontból: 40-50 millió dollárnyi jogdíjat szedett össze előre, de csak 30 millió volt a büdzséje. Mielőtt megkezdődött a forgatás, már nyereséges volt.
LASSULÓ MEGTÉRÜLÉS
„Amikor elmegyünk a cannes-i filmvásárra, gyakran egy szinopszis alapján vagyunk kénytelenek vásárolni. Az már külön öröm, ha a forgatókönyv is létezik. Az esetek többségében olyan jellegű lesz a film, amilyet felvázoltak, de megesik, hogy mégsem tudják megkapni azt a sztárt, akit ígértek. Ezekből az előre kifizetett jogdíjakból legjobb esetben is csak másfél-két év múlva tudunk elkezdeni bevételt termelni" - mondja Jung Zsuzsanna. Azt nem hajlandó elárulni, mennyit fizet a művészmozis mezőnyben slágernek számító Woody Allen- és Pedro Almodóvar-opuszokért.
A német tulajdonos, az A Company Consulting szerzeményei teszik ki a Budapest Film Kft. éves filmkínálatának felét. „Ha nem állna mögöttünk egy regionálisan jogokat vásárló német vállalat, nem lenne hozzáférésünk a drágább filmekhez" - teszi hozzá az ügyvezető. Milyen összegekről van szó? „A skála 1000 dollártól 250 ezerig terjedhet, vagy akár feljebb is" - állítja Farkas Sándor.
A filmletöltések szorításában még mindig a moziforgalmazás maradt az amerikai stúdiók fő nyereségforrása, csak éppen 10 évre tolódott ki az az intervallum, mialatt egy film nemzetközileg kitermeli Hollywood számára a gyártási és marketingköltségeit - állapította meg a The New York Times. A magyar piacon ennél is több év szükséges, mire a film visszahozza a jogdíját, az anyag- és reklámköltségeket.
„A forgalmazók általában 15-20 évre szerzik meg a filmek jogait. Arányaiban véve 10 amerikai alkotásból véleményem szerint körülbelül 9 fordul profitba hosszú távon" - mondja Farkas Sándor. A hazai piacon hét éve megtelepedett Fórum nem a Disney-től beszerzett filmjeinek 40-50 százaléka még úton van a nyereségesség felé, a Budapest Filmnél is hasonló a helyzet. A megtérülés jellemzően legkorábban három évvel a mozibemutatót követően realizálódik, amikor a mozicsatornák után a nem előfizetős tévék számára is értékesíthető a film.
KALÓZKÁROK
A digitális kalózkodás miatt évente 58 milliárd dollárnyi bevételtől esik el a szórakoztatóipar - állítja a nagy stúdiókat tömörítő Motion Picture Association of America (MPAA). A szoftverkalózkodás hazai kárait az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) 2008-ban 20 milliárd forintra tette, ez adókkal és járulékokkal együtt 40 milliárdot jelent. Az áprilisban lekapcsolt Dark-Angel torrentportálra például 50 ezren regisztráltak.
Számos országban - például Nagy-Britanniában és Spanyolországban - jogszabályokat léptettek életbe az illegális filmletöltés ellen. Franciaországban 2010 októbere óta törvény jogosítja fel az internetszolgáltatókat arra, hogy e-mailben figyelmeztessék azokat, akikről a nagy adatforgalom miatt kalózkodást gyanítanak.
Magyarország egyébként méretes fekete pontot szerzett magának tavaly Hollywoodban, amikor a Másnaposok 2.
a világon elsőként egy magyar szinkronos vetítés kamerás verziójával került fel a világhálóra. A stúdiók egy része azóta is érvényben lévő premiercsúsztatással szankcionálta a magyar piacot.
Nálunk megfelelő törvényi szabályozás híján amúgy is dupla teher a filmletöltés a jogtulajdonosok számára. Főként akkor buknak le a kalózok, ha más bűncselekmény miatt házkutatást tartanak a hatóságok. „A NAV értesít minket, és kötelességünk eljárni az ügyben, de a jogi költségeink magasabbak, mint a kirótt 5-10 ezer forintos bírságok" - állítja Jung Zsuzsanna.
Ez a helyzet valószínűleg változatlan marad az új büntető törvénykönyv jövő év közepi hatálybalépését követően is. Kivéve, ha ezzel párhuzamosan megváltozik a bírságolási gyakorlat is. Az új Btk. egyébként a jogalkotói szándék szerint nem akarja üldözni az alkalmi letöltőket, de a NAV eddigi gyakorlata alapján úgy lehet számolni, hogy akár már három film letöltése után ugyanúgy bűncselekményt követhet el a torrentező, mint jelenleg akár egyetleneggyel. Amúgy a YouTube-on is virul a szerzőijog-sértés, a forgalmazó által levétetett filmeket már másnap újra feltölti valaki.
MOZI KONTRA VOD
A DVD-bevételek pótlására a filmgyárak jóformán minden reményüket a fizetős VOD - video-on-demand - bizniszébe helyezik. A felhőalapú megoldások jegyében a filmeket távoli szerverekről juttatják el a világ minden tájára, a megtekintésért fizető otthonokba éppúgy, mint a digitális vetítőkkel felszerelt mozitermekbe, miközben magát a filmet nem tölti le a végfelhasználó.
A VOD-koncepció azonban nagy felháborodást keltett a filmesek körében. Többek között Peter Jackson, James Cameron, Robert Zemeckis, Christopher Nolan, Quentin Tarantino látta el kézjegyével a tiltakozó kiáltványt, mely kimondta: „Az alacsony árú bérlési és előfizetési modell aláássa a magasabb árszabású DVD-eladásokat és -bérléseket. A home video ágazat csökkenő bevételeinek problémáját nem a moziforgalmazás periódusának rövidítésével kell megoldani, mert az megeszi a mozijegybevételeket." Az aggodalom érthető, csakhogy a filmek egy hónapon belül keresik meg mozis bevételük 90 százalékát - ritka kivétel az Eredet, mely 2010-ben 10 héten át hódított a mozivásznakon toplistás kasszasikerként.
Az amerikai moziüzemeltetők szövetségének tagjai a digitális és újabban 3D-s vetítőgépekbe ölt befektetéseiket féltik, amelyeknek még meg kell térülniük. Ha a néző a premierrel egy időben otthon is megnézheti a filmet, vonzó alternatíva a VOD. Ráadásul olcsóbb is a 10-11 dolláros mozijegynél - különösen, ha többfős, popcornnal ellátott családi mozilátogatáshoz viszonyítunk, amikor a számla könnyen elérheti az 50 dollárt. A stúdiók kísérleteztek szimultán forgalmazással (Derült égből fasírt, Alice csodaországban), de ezzel rendszerint a moziüzemeltetők tiltakozását és bojkottját váltották ki. Mindenesetre az amerikai sikerfilmek esetében a VOD gyakran már eléri a DVD-kből származó megcsappant bevételt.
KÍNAI ÜZLETEK
Magyarországon 2006 óta a UPC és a Magyar Telekom kínál VOD-, magyarosítva videotár-szolgáltatást. A DVD-megjelenéssel egy időben, általában három hónapon át érhetők el a fősodorbeli újdonságok, míg a független - vagyis nem a nagy stúdiók által készített - produkciókat nemigen illeti ilyen időhatár. Egy film 510-1490 forintért tekinthető meg 24 órán belül. A rétegfilmeket általában 1500-an nézik meg így.
Szűcs László kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint a UPC-nél 270 ezer tévé-előfizető éri el e szolgáltatást, és 68 százalékuk már kipróbálta, egy részük azonban ingyenes tartalmakat nézett. Szűcs elhárította a kérdést, miszerint hányan fizettek közülük.
A mozibevételekhez visszakanyarodva, a PricewaterhouseCoopers vizsgálata szerint számottevő növekedés a filmbizniszben csakis a fejlődő országokban várható, főként Dél-Amerikában, 8,8 százalékkal,
77 milliárd dollárra, valamint a Távol-Keleten, 6,4 százalékkal, 475 milliárdra. Pedig az MPAA adatai szerint az amerikai filmek mozibevételük 67 százalékát már most is az anyaországon kívül szerzik meg. Ebből a szempontból jól jön, hogy Hollywood világszerte akár 17 ezer mozivásznon is képes egyszerre elindítani egy-egy szuperprodukciót.
A hongkongi szórakoztatóipari kiállításon, a Filmarton minden évben bővül a térségbe Európából és Amerikából üzletelni érkező filmgyártók és forgalmazók száma. Az Egyesült Államok jó 39 ezer moziterméhez képest jelenleg eltörpül ugyan Kína 6200 mozivászna, de ez a szám hamarosan elérheti a 10 ezret, mivel naponta négy új játszóhelyet nyitnak. A kínai mozipiac 2005-ben 150 millió, tavaly már 2,1 milliárd dolláros forgalmat produkált - Hongkong és Makaó nélkül -, s az összeg 2015-re valószínűleg 5 milliárd dollárra nő.
A tortából Hollywood nagyobb szeletet akar magának. Amerikán túl ugyanis ez az egyetlen piac, ahol a stúdiók megaprodukciói 100 millió dolláron felül teljesítenek. A Transformers 3 például 172 millió dollárt hozott Kínában, a Kung Fu Panda pedig 94 milliót. Miután Washington bepanaszolta Pekinget a Világkereskedelmi Szervezetnél, amiért évente csak 20 amerikai filmet enged be az országba, februárban végre megkötötték a kétoldalú egyezményt, amely 14 filmmel emeli az eddigi éves kvótát. Az új megállapodás a korábbi 13 helyett 25 százalékos részesedést enged a stúdióknak a kínai mozibevételből - a legtöbb országban ez fele-fele alapon megy.
NYUGDÍJASOKBAN BÍZNAK
A stúdiók az ősz hajúaktól remélik a mozipiac fellendülését: a világháború után született népes baby boomer generáció elkezdett nyugdíjba vonulni, s Amerikában visszaszokott a mozikba. Ők voltak azok, akik a 60-as, 70-es években komoly mondanivalójú, alternatív ellenkultúrát hirdető filmeket vittek sikerre - Diploma előtt, Bonnie és Clyde, Hair -, majd a 80-as években ismét beültek a mozikba a gyerekeikkel, s családostul kasszasikerré tették George Lucas és Steven Spielberg megaprodukcióit.
Iparági elemzők az ő visszatérésükkel indokolták, hogy 2010-ben olyan rétegfilmekből lettek váratlanul kasszasikerek, mint A király beszéde - 15 millió dolláros gyártási büdzséje után globálisan 374 milliós bevételt hozott - vagy a Fekete hattyú, amelyre 10 millió dollárt költöttek, és csak Amerikában közel 107 milliót kasszírozott. Csakhogy ezeket a filmeket már harmincas-negyvenes rendezők készítik. Ugyanis az a paradox helyzet alakult ki, hogy Hollywood a baby boomer korosztálytól akar bevételt szerezni, de a fiatal mozinéző-generáció kegyeit lesve bő 15-20 éve - jó pár bukás után - munkanélküliségre ítélte az idős korosztály sztárrendezőit. A filmtörténetben példa nélkül álló módon egy egész generáció tengődik a pálya szélén, például Peter Bogdanovich, Bob Rafelson, Francis Ford Coppola, William Friedkin, Paul Mazursky, Joe Dante, John Landis, John Carpenter, Randa Haines és Penny Marshall. Kortársaik közül csak a fantasyműfajban utazók, Steven Spielberg, James Cameron és George Lucas tudtak a kasszasikerek élvonalában maradni, főként azzal, hogy folytatásokkal - Avatar 2, 3 - s például a Titanic és a Csillagok háborúja térhatású változataival húznak le újabb bőrt egykori sikereikről.
Monopolhelyzetben a Cinema City
Az Intercom 2006-ban adta el Hollywood Multiplex mozijait a holland bejegyzésű Palace Cinemas B.V.-nek. A Palace-tól tavaly vette meg 15 magyarországi, csehországi és szlovákiai multiplexének 141 termét 28 millió euróért az izraeli eredetű, holland bejegyzésű, ám lengyel tőzsdén jegyzett Cinema City International N.V. (CCI), amely 47 teremhez jutott így hozzá a magyar piacon. Ezek a magyar jegybevétel 80 százalékát fedik le. A 35 milliméteres vetítőket lecserélő digitális beruházásokat - amire a CCI termenként 100 ezer eurót költött - vászonhasználati díjjal törlesztik a moziüzemeltető felé a forgalmazók, ez 500 euró filmenként. A digitális hordozót is minden filmnél meg kell vásárolni a labortól 1000 euróért. A szekér azonban nemigen fut. A Palace Cinemas Magyarország Kft. - a cégnév nem módosult a tulajdonosváltás nyomán - árbevétele tavaly mintegy 1,5 milliárddal, 2,6 milliárd forintra csökkent, adózott eredménye pedig bár némileg javult, mindkét évben -800 millió forint körül alakult. Az artmozik állami támogatása abbamaradt a Magyar Mozgókép Közalapítvány összeomlása után, s e funkciót még nem vette át a Nemzeti Kulturális Alap. Ezzel is összefügg, hogy a Puskin, a Művész és a Toldi art mozit üzemeltető Budapest Film Zrt. tavaly 100 millió feletti veszteséggel zárt.
Mosolyszünet Vajna és Bruce Willis között?
A jelek szerint az állam által nyújtott 25 százalékos adóleírás a bérmunkában és koprodukcióban készülő filmeknél évente meghozza Magyarországnak a hollywoodi szuperprodukciót. A Brad Pitt-féle World War Z tavalyi forgatása után idén a Die Hard ötödik része vette át a hatalmat a fővárosi közutak felett. Az Index értesülései szerint a kedvezményes helyszínbérlésekért 100 millió forintot kaptak a produkciótól az önkormányzatok. A széria 1995-ös filmjét Vajna produkálta a Cinerginél, miután 1994-ben Az éj színe című erotikus thrillert is Willisszel forgatta. A Die Hard új része május eleje óta forog Magyarországon, ám egy június 29-én napvilágot látott interjúban Vajna bevallotta, még mindig nem találkozott Willisszel, csak a producerek hívják őt telefonon, hogy intézzen el nekik helyszínengedélyeket. Ezek szerint nem múlt el nyom nélkül Willis és Vajna utolsó konfliktusa: harmadik közös filmjük a Broadway Brawler lett volna 1997-ben, de a sztár kirúgta a forgatás harmadik hetében a rendezőnőt és az operatőrt. Vajna telefonon próbálta megoldani a krízist Európából, de végül a film forgalmazójával, a Disney stúdióval arra a megegyezésre jutottak, hogy becsukják a produkciót. A költségeket a befejezési garanciát nyújtó társaság és a Disney állta.
Filmforgalmazók:rapszodikus üzletág
„Ha nincsenek meg egy évben a kellő számú húzófilmjeink, ha például Peter Jackson nem készülne el az idén A hobbittal, az azonnal meglátszana az eredményeinken" - mondja Farkas Sándor, a Fórum Hungary Kft. ügyvezetője. A cég tavaly 120 milliós veszteséget termelt, közel ugyanennyit a Budapest Film Kft., míg a UIP Duna Film 50 milliós adózott nyereséggel zárta az évet. Utóbbi könnyebb helyzetben van, mert hollywoodi stúdió leányvállalataként nem kell előlegszerű minimumgaranciát fizetnie. Az Intercom 2011-ben 115 millió forintos veszteséget könyvelt el. A művészi besorolású alkotások forgalmazását a Vajna-féle Magyar Nemzeti Filmalap nemrég egyedi pályázattal támogatta (filmenként 1,5 millió forinttal), de nincs terv a rendszeres dotálásra.
Vitatott adókedvezmények
Hogy magukhoz csábítsák a produkciókat és fellendítsék a helyi gazdaságot, világszerte számtalan ország kínál filmgyártási adókedvezményt. Ilyen például Luxemburg, Nagy-Britannia, Írország, Új-Zéland. Az utóbbi időkig csak az Egyesült Államokban 43 tagállam kecsegtette a producereket ilyen ösztönzőkkel, összesen 1,5 milliárd dollár értékben - írta a Variety. Rendszerint 25 centet nyújtanak minden egyes filmgyártásra elköltött dollár után - persze nem készpénzes támogatás, hanem utólagos adóelengedés formájában, ez jóval a forgatás után realizálható a könyvelésben. Mivel számos állam óriási költségvetési hiánnyal küszködik, több helyütt megszüntették e kedvezményeket, vagy ilyen döntést terveznek. „A Március idusa volt az utolsó film, amely igénybe vehette a michigani filmes adókedvezményt. Enélkül nem tudtuk volna összehozni a büdzsét" - mesélte a Torontói Filmfesztiválon a Figyelő tudósítójának George Clooney. A Center on Budget and Policy Priorities nevű szervezet azt állítja, az adókedvezmény nem segíti munkához a helyieket, előnyeit csak a kozmopolita, utazó filmesek fölözik le. Az amerikai filmipar mellett érvelők ugyanakkor azt hangsúlyozzák: az ágazat 2,4 millió embernek ad munkát, 40 milliárdot költ országszerte, és 13 milliárd dollárt fizet be adóként az államnak. Nemrég jelentették be, hogy Wes Anderson következő mozija a The Budapest Grand Hotel címet viseli, s főszerepét Johnny Depp vállalta el. A film sztoriját hétpecsétes titokként kezelik, így egyelőre azt sem tudni, hogy Magyarországon forgatják-e. Ennek esélyét rontja, ha megvalósul az Európai Bizottság terve, amellyel egységesítené az uniós filmtámogatásokat, és korlátozná a nem európai alkotásoknak nyújtható állami dotációt.