KÖZEL A TŰZHÖZ
Az apa személye azonban Simon Wolfson pályájának és személyiségének megértése szempontjából ettől függetlenül megkerülhetetlen. David Wolfson a 20. századi angol üzleti és politikai élet egyik jelentős személyiségének számít, a most 77 éves meggyőződéses konzervatív báró a háttérből ugyan, de fontos szerepet játszott az ország sorsának alakításában. Ő is Cambridge-ben végzett, de diplomáját még az amerikai Stanford Egyetem MBA-képzésével is megfejelte. Számos meghatározó cégben töltött be felső vezetői pozíciót, de ami még ennél is fontosabb, a hetvenes évek második felétől kezdve Margaret Thatcher egyik közeli tanácsadója lett. Amikor a Vaslady 1979-ben miniszterelnök lett, David Wolfsont a Downing Street 10. politikai tanácsadó testületének vezetőjévé kérte fel. Egészen 1985-ig viselte ezt a tisztséget, vagyis abban az időben, amikor fia, Simon 12 éves gyerekből 18 éves ifjúvá cseperedett.
Mondani sem kell, hogy Simon Wolfson e családi hagyományokat követve sziklaszilárd konzervatív személyiség, aki az üzleti karrier mellett politikai pályáját is egészen aktívan egyengeti. Mindig teljes mellszélességgel állt ki a tory párt mellett, és már évek óta tagja George Osborne vezető konzervatív politikus, jelenleg pénzügy- és gazdasági miniszter, azaz kancellár legszűkebb tanácsadó testületének is. Wolfson személyes vagyonáról egyelőre nincsenek publikus becslések, nyilvánvalóan nem tartozik a leggazdagabb angol üzletemberek közé, de természetesen már viszonylag fiatal kora ellenére is igen jómódú üzletember. Csak a Nextben lévő részesedésének jelenlegi piaci értékét számolva 45 millió font felett rendelkezik. Emellett számos más cégben van érdekeltsége, részvényes például a French Connection nevű ruházati áruházláncban, a neutronsugárzás kereskedelmi célú felhasználásán dolgozó Tokamak Solutionsban, vagy a Cable & Wireless távközlési társaságban is. Mindenesetre nem fukarkodik a pénzzel, ha politikai támogatásról van szó, már 2005-ben is segítette David Cameront, több mint 200 ezer fonttal. Cameron nem is maradt hálátlan: miután 2010-ben miniszterelnök lett, nemesi címet adományozott hűséges hívének, így apjához hasonlóan immár ő is beléphetett a lordok közé.
Simon Wolfsonra azért érdemes figyelni, mert könnyen lehet, hogy a jövő egyik meghatározó angol konzervatív politikusát köszönthetjük benne. Ez egyébként annyira nyilvánvaló várakozás, hogy az elmúlt években a Next részvényesei az éves közgyűléseken több alkalommal is napirendre tűzték Wolfson politikai ambícióinak tisztázását. A cég szempontjából ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy a sikeres fiatal vezérigazgató tényleg azt forgatja-e a fejében, hogy egy nap fogja a kalapját, és mondjuk pénzügyi vagy gazdasági vonalon beszáll a mindennapi politikába. Ő azonban egyelőre csak ügyes diplomáciai érzékéről tett tanúbizonyságot, amikor a faggatózások során gyakorlatilag semmit sem árult el jövőbeni szándékairól. A patinás The Daily Telegraph angol napilap mindenesetre már 2007-ben is az ország 37. legbefolyásosabb konzervatív személyének nevezte, pedig akkor még nem is volt olyan közel a tűzhöz, mint a toryk 2010-es hatalomátvétele óta.
HÁZASSÁG, KÖLTÖZÉS
Az Osborne-féle kancellárián tett sűrű látogatásai mindenesetre Simon Wolfson magánéletében is meghatározó változásokat hoztak. Ott ismerkedett meg Eleanor Shawcross-szal, a kancellár - az idén még csak 30 éves - tanácsadójával, akit a brit bulvármédia következetesen csak Kate Middleton-hasonmásnak szeret nevezni.
A pár júniusban házasodott össze, és Wolfson minden bizonnyal megadta a módját az eseménynek, hiszen a nagy napot megelőzően 3,8 millió font értékben adott el saját Next-részvényeiből, hogy ki tudja fizetni a cechet. Igaz, az ifjú Wolfson házaspár az esküvő mellett azt is tervezi, hogy London központjában vesz egy házat, amelyhez szintén jól jöhet pár millió font. Az ifjú lordnak ugyan van egy nem is olyan szerény hajléka Bedfordshire-ben, ám ezt állítólag eladják.
POLITIKA REGGELIRE
Kevés olyan háztartás lesz, mint az övék, ahol a reggeli sonkás rántotta fogyasztása közben Nagy-Britannia legfontosabb gazdasági kérdéseit is jócskán befolyásolni tudják. Eleanor Shawcross ugyanis korántsem kispályás játékos a politikában; a hírek szerint az Osborne-kabinetben a briliáns észjárásúnak tartott fiatal nő az egyik legbefolyásosabb tanácsadó, szava legalábbis biztosan nagyobb súllyal esik latba, mint férjéé. Érdekesség, hogy nagyapja az egyik bíró volt a náci háborús bűnösök felett döntő híres nürnbergi perben, apja pedig William Shawcross ismert író. Eleanor Oxfordban végzett, és nagyon hamar belekóstolt a politikába, hiszen kulcsszerepet vitt Boris Johnson londoni polgármester 2008-as - sikeres - választási kampányában.
Míg Simon Wolfson számára a nősülés hozott hírnevet a bulvármédiában, a Next vezérigazgatója egy másik akciójával a komoly nemzetközi üzleti sajtó kedvelt figurájává is vált. A bombát 2011 októberében robbantotta, amikor felajánlott 250 ezer fontot annak a közgazdásznak, aki kidolgozza az euró megszüntetésének vagy legalábbis az eurózónából való kilépésnek a legfájdalommentesebb módját. A meghökkentő ötletet a közös valuta megrögzött hívein kívül meglepően sokan fogadták kedvezően, azt hangsúlyozván, hogy sok szó esik bizonyos országok eurózónából való kilépéséről, de sokkal kevesebb arról, hogy ha ez megtörténik, akkor mi lenne a legjobb forgatókönyv a károk minimalizálására. Nem ártana, ha lenne egy konkrét terv arra, hogy a közös valuta szétesésével a kontinens bankrendszerét hogyan lehetne megóvni az összeomlástól - érveltek a szakértők. „A legtöbb európai üzletemberhez hasonlóan én is remélem, hogy az eurózóna stabilizálódik, de ha mégsem, akkor Európának nem szabad holdkórosként belesétálnia egy politikai vákuumba" - fogalmazta meg gyakorlatilag ugyanezt Wolfson.
Miután az akció híre befutotta a világsajtót, részletesebben kezdtek foglalkozni azzal, hogy ki is valójában ez a fura brit üzletember. A fiókokból előkerült Wolfson néhány 2008-as nyilatkozata is, amelyben gyakorlatilag előre jelezte a világgazdasági válságot. Ez aztán természetesen fellegekbe repítette ázsióját, és azt a képzetet keltette, hogy a vezérigazgató most az euró megszűnését jelzi előre. Szó, mi szó, a Next élén Wolfson már 2008. nyár végén egyértelműen jelezte, hogy sok jóra ne számítsanak a részvényesek. Azt jövendölte, hogy 2010-ig biztosan nem áll vissza a vásárlók költési szintje, és nagyon őszintén bevallotta, hogy fogalma sincs, 2010 után mire lehet számítani. A Nextet már 2008 előtt, utólag nézve nagyon helyesen, az online értékesítés felé igyekezett tolni, és amikor a válság tényleg beütött, az internetes kereskedelem felfutása még egy darabig ellensúlyozni tudta a boltok visszaeső forgalmát. Nagyon gyorsan, az elsők között reagált a bevétel csökkenésére, és látva azt, hogy a válság sokáig tart, már a 2008-as karácsonyi kollekciókból sokkal kevesebbet készletezett.
CSŐDÖKRE KÉSZÜLVE
Az euró végét jósló 250 ezer fontos díjra mintegy 400 pályázat érkezett, a győztes Roger Bootle közgazdász és csapata lett. Az anyag szerint Görögország a nem túl távoli jövőben biztosan elhagyja az eurózónát, és a többi országnak sem kellene félnie a hasonló lépéstől. Sokkal inkább aktívan kellene készülniük rá. Bootle szerint a leginkább valószínű forgatókönyv alapján a zóna néhány periferikus gazdasága kilép, bevezeti a saját valutáját, amely hamar leértékelődik, az államadósságok nagy részét pedig csőd formájában lesznek kénytelenek lenyelni a hitelezők. Wolfsonnak a jelek szerint tetszik az ötlet.