A hét legérdekesebb hazai és nemzetközi tudományos hírei

2012-08-09 06:17
A hét legérdekesebb hazai és nemzetközi tudományos hírei
Látás és figyelem
■ Látásunknak köszönhetően töméntelen mennyiségű információt kell agyunknak feldolgoznia, ennek folyamatát nem ismerték jól eddig a kutatók. Kétféle figyelemirányítás létezik: az alulról felfelé automatikusan működő azokra a tárgyakra összpontosítja a figyelmünket, amik színük vagy formájuk miatt feltűnők, például egy hirtelen elszáguldó autót ennek köszönhetően mindenképpen észreveszünk. Felülről lefelé működik a figyelmünk, amikor valamit határozottan keresünk, például egy ismerőst a tömegben. Míg korábban a kutatók úgy gondolták, hogy ezekért az agy különböző területei felelősek, a Wake Forest-i Baptista Egészségügyi Központ kutatói rájöttek, az agy elülső részén található prefrontális kéreg felelős mindkétfajta figyelemirányításért. Az eredmény segíthet a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral küzdő gyerekek kezelésében is. Ez azért is fontos, mert az elmúlt 20 évben egymillióról négymillióra nőtt az ebben a betegségben szenvedők száma az Egyesült Államokban.

Szemre való minitű
■ Főként időskorban megszaporodnak a látásunkat érintő betegségek, mint a makula degenerációja, de számos más kór is jelentkezhet, amelyek közül sok szintén a szemgödör sejtjeit támadja meg. Az itt található szövetekhez cseppekkel lehet a hatóanyagokat eljuttatni, vagy a sokkal hatékonyabb injekciós tűvel, az utóbbival történő azonban nem tartozik a legkellemesebb élmények közé. A Georgia Institute of Technology kutatói az eddigieknél jobb eljárást kerestek a gyógyszerek bevitelére. Az új minitű, amely egy milliméternél is kisebb, csökkenti a fertőzésveszélyt, és kevésbé megterhelő a szervezet számára. A hatóanyagot ezzel a szem nagy részét kitevő, 98 százalékban vízből álló üvegtestbe juttatják, és az állatkísérletek tanúsága szerint onnan ugyanolyan hatékonyan jut el a rendeltetési helyére, mint ha a nagyobb injekciós tűt használták volna.

Tisztító napsugarak
■ Kerti bútorainkat árnyékban vagy esőben hagyva már néhány nap után filmszerűen­ vonja be egy algákból, baktériumokból, mohákból és gombákból álló vékony réteg. Ezt csak hosszadalmas takarítással lehet eltávolítani, de a műanyagok sokszor örökre el is színeződnek. A stuttgarti Fraunhofer Institut kutatói titán-dioxid réteg segítségével oldanák meg a problémát. Amikor a kezelt felületet napfény éri, az ultraviola sugarak olyan kémiai folyamatot indítanak el, amelyben szabad gyökök keletkeznek, és ezek az organizmusokkal reakcióba lépve lebontják azok sejtfalait. Vagyis a kerti bútorok napfény hatására maguktól megtisztulnak a szerves szennyeződésektől. Okostelefonok érintőképernyői is öntisztulóvá válhatnának a fejlesztés segítségével, és azon is dolgoznak a kutatók, hogyan lehetne mesterséges fény segítségével is beindítani a folyamatot.

Áramvonalasabb kamionok
■ Európában hiába beszélnek egyre többet a környezetvédelemről, az áruszállításban már 47 százalékot tesz ki a közúti fuvarozás aránya, pedig 15 éve még csak 42 százalék volt. Ha a szállítmányozókat nem is sikerül a zöldebb vasút felé terelni, legalább a teherautókat megpróbálják most kissé takarékosabbá tenni német kutatók. A kamionok felépítése ugyanis nem áramvonalas, így növeli a fogyasztást és ezzel a károsanyag-kibocsátást. A Német Repülési és Űrrepülési Központ munkatársai a pótkocsik alján légterelőkkel javítanák a hatékonyságot. A haladó jármű mögött kisebb a nyomás, ezért ott szívóhatás alakul ki, lassítva a haladást. A mérnökök a légterelőkkel a hátsó ajtó mögé irányítanák az áramló levegőt, megszüntetve a szívó hatást. A sikeres szélcsatornás tesztek után most lézeres mérésekkel is igazolták elméletüket, így ennek köszönhetően hamarosan csökkenhet a nyerges vontatók fogyasztása.

Leukémia-előrejelzés
■ Számos rákos megbetegedésnél okoz nehézséget, hogy nem lehet megjósolni, lassú vagy agresszív lefolyású kórral állnak-e szemben az orvosok. A University of California kutatói viszont most a - jellemzően középkorúaknál jelentkező - krónikus limfoid leukémia lefolyásának előrejelzésére kidolgoztak egy eljárást. Azonosítottak 38 gént, amelyek segítenek meghatározni, mikor érdemes a megfelelő kezeléseket elkezdeni. A kutatások során arra az eredményre jutottak, hogy a tünetmentes betegeknél is ugyanaz a genetikai folyamat játszódik le, mint a gyorsan romló állapotúaknál, csak sokkal lassabban. A folyamatot a genetikai kódok és a fehérjék bonyolult kölcsönös reakciói határozzák meg, ezek megértése kulcsfontosságú a hatékonyabb gyógyításhoz.

Rekorder lézer
■ A Magyarországon, Csehországban és Romániában megvalósuló lézerközpont kivitelezése egyelőre döcögve halad, de 2015-től várhatóan ez lesz a világ legnagyobb teljesítményű lézere. Addig viszont az amerikai Berkeley Lab Laser Accelerator lesz a világrekorder a maga petawattos teljesítményével. Ez ahhoz szükséges, hogy a magfizikától az asztrofizikán át a kozmológiáig, a nagy energiájú fizikán keresztül a medicináig, elsősorban az onkológiai gyógyításig rengeteg eddig kivitelezhetetlen kísérletet valósíthassanak meg.

Teleszkóp ruhafogasból
■ Az egyik legnagyobb űrkutatási projekt kutatói egyszerű technológiákat hívnak segítségül, hogy a tervezett költségvetést tartani tudják. A Square Kilometre Array rádióteleszkóp-rendszere ötvenszer érzékenyebb lesz az eddigi legpontosabbaknál 2019-es teljes kiépítésekor, köszönhetően nagy kiterjedésének és a széles frekvenciatartományban mérő műszereinek. Az elektromágneses hullámok érzékeléséhez Dél-Afrikában és Ausztráliában építenek 5-5 spirálisan elhelyezett antennarendszert, melyek hosszúsága háromezer kilométer lesz. Ehhez 2,5 millió, a földfelszíni tévéantennákhoz hasonló eszközre van szükség, de egyedi tervezésük miatt előállításuk nagyon drága lett volna. A Cambridge Consultants fejlesztői ezért a bevásárlókocsik és a ruhafogasok gyártástechnológiáját lesték el: ahelyett, hogy minden egyes darabot külön készítenének el, kötegeket hajlítanak méretre, és tekerik fel a fémrudakra. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az 1,5 milliárd eurós költségvetési keretet tartani tudják.