Szabó Máté ombudsman szerint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény egyes módosításai veszélyeztethetik az ügyvédi védelemhez és a képviselethez való hozzáférést, az eljárási jogi eszközök egyenlőségét és az ügyvédek félelem- és befolyásmentes munkáját, mert a törvény nem ad lehetőséget az ügyvédi tevékenységgel szembeni kifogások körülményeinek mérlegelésére, de előírja az automatikus pénzbírságot.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében kiemelte: a megváltozott szabályozással sérülhet a jogbiztonság, a tisztességes eljáráshoz és a tulajdonhoz való jog, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalma.

Kifejtette, az új szabályozás értelmében a cégbíróság 50 ezertől 900 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki elmulasztja a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem bejelentésének határidejét. A cégbíróság megbírságolja a jogi képviselőt, ha az egyszerűsített eljárásban bejegyzett cég egyes benyújtott okiratai nem felelnek meg a jogszabályok rendelkezéseinek.
Hangsúlyozták: a törvénymódosítás értelmében nincs lehetőség mérlegelésre, a büntetés automatikusan érkezik. Ráadásul például az egyszerűsített cégeljárásban úgy is, hogy a cégbíróságok joggyakorlata nem egységes, és a bírságolást kiváltó hibákról, hiányosságokról pedig általában jogi egyetemi végzettséggel nem rendelkező bírósági ügyintéző dönt - közölték.
Szabó Máté megállapította, a módosítás nem teljesen objektív feltételekhez köt lényegében objektív szankciót, ami az egyszerűsített cégeljárás igénybevételét azzal is veszélyeztetheti, hogy a lehetséges bírság összege nem áll arányban az érvényesíthető ügyvédi munkadíjakkal.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy így elejét lehet venni egyes cégek "fantomizálódásának", felelősségre lehet vonni bizonyos vállalkozások "csalárd, rosszhiszemű tulajdonosait" - emlékeztettek. Az ombudsman szerint azonban ezek a módosítások nem alkalmasak ennek a célnak az elérésére, viszont túlzott felelősséget hárítanak a jogi képviselőre anélkül, hogy eszközt biztosítanának a rosszhiszemű magatartás kiszűrésére.
Ebben a formában a törvénymódosítás nem tesz eleget a jogbiztonság, a tisztességes eljáráshoz és a tulajdonhoz való jog, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalma követelményének - áll a közleményben.