Régi-új francia kombináció: búza és cseresznye

2012-08-11 10:18
Reneszánszát éli Franciaországban a fákat és a különböző szántóföldi kultúrákat ötvöző vidéki termelési forma, egyre gyarapodik az erre fordított terület. A Le Figaro című párizsi lap szerint a gazdálkodás e formájának sokféle változata létezik.
Előfordul, hogy két búzaparcellát cseresznyefasövény választ el, vagy az almafaültetvény fasorai között birkák legelésznek. Évente 3000 hektárnyi mezőgazdasági területet alakítanak át kettős hasznosításra, ami 3500 futballpályának felel meg. Ez a gyakorlat a XIX. században honosodott meg, de a II. világháborút követően a gépesítés nyomán kiment a divatból - pedig számos előnyt kínált.
Ezek közül a legelső az, hogy az éghajlat felmelegedésének a kultúrnövényekre gyakorolt hatását ellensúlyozhatja a fák árnyéka, amely késlelteti a párolgást. Erik Orsenna akadémikus és író, aki a fák nagy szerelmese, azt is elmondta a Le Figarónak, hogy a sövények fékezik a földek kiszáradását, mivel felfogják a szelet. A fák jelenléte a madarak számára is hasznos, így visszatérhetnek az ágakra, és irthatják a növényekre káros rágcsálókat vagy rovarokat. Ez ökológiai szempontból jobb védelmet biztosít a növényi kultúráknak, mint a vegyszerek használata.
A francia országos mezőgazdasági kutatóintézet, az INRA szerint további előny, hogy a fák gyökerei nemcsak hogy részt vesznek a talaj védelmében, fékezve az eróziót, hanem természetes szűrőt is képeznek, akadályozzák a környezetszennyező anyagok beszivárgását az altalajba. "A fa fontos szerepet játszik a víz, a szén és a nitrogén körforgásában, fékezi a szélsőségeket" - fűzte hozzá Alain Canet, a vegyes hasznosítású földekkel foglalkozó Association francaise d,agroforesterie szövetség elnöke.
Vannak azonban bírálói is ennek a gyakorlatnak, ők négy fő ellenvetéssel élnek. Az első az, hogy a mind nagyobb méretű mezőgazdasági gépek nehezen tudnak utat törni maguknak a fák között. A termelők számára ez a oda vezethet, hogy csökken a művelhető terület, és így a termés mennyisége is. Ha túl sok az árnyék, a kultúrnövények is lassabban nőnek. Végül a költségek is nagyobbak: nem csupán magukat a facsemetéket kell megvásárolni, de gondoskodni kell a védelmükről is - márpedig ennek költsége a beruházás 90 százalékát is elérheti, hektáronként akár 2000 euróba (560 ezer forintnyi összegbe) is kerülhet.
Stéphane Le Foll francia mezőgazdasági miniszter a minap maga is felkeresett egy Francois Coutant nevű gazdálkodót, aki a kettős hasznosítással próbálkozik birtokának egy részén. A politikus jelezte, hogy segíteni próbálja ezt a gyakorlatot. Mint fogalmazott, ez a módszer lehetővé teszi a gazdasági hatékonyság összeegyeztetését a környezetvédelemmel.
Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikájának 2014 és 2020 közötti szakasza maga is nagyobb környezeti tudatosságot vár el. Az európai támogatásra jogosult mezőgazdasági területeknek legalább 7 százalékban kell tartalmaznia sövényes vagy más árnyékadó fákkal együtt művelt földeket - ezt a kötelezettséget Dacian Ciolos, az illetékes európai biztos is támogatja.
MTI