Lengyelország már 2011 elején döntött a nyugdíjjárulékok átcsatornázásáról, azonban a Reuters beszámolója szerint elképzelhető, hogy még nagyobb érvágásra lesz szükség, ha a lengyel gazdaság növekedése nem talál magára - áll a Portfolio.hu cikkében. Szlovákia most érkezett el oda, hogy a kötelező járulékok egy részét magához vonja, szeptembertől az egyéni számlákra 9 százalék helyett csak 4 százalék kerülhet, a különbség pedig az államkasszát fogja gyarapítani.
Egyre több országban adják fel részlegesen a korábban megkezdett nyugdíjreformot, az egyre húzódó válság és a korlátozott költségvetési mozgástér sok országot kényszerít arra, hogy a nyugdíjpénztári rendszerhez hozzányúljon. A sort Magyarország nyitotta meg még 2010-ben, amikor 14 hónapra a kötelező nyugdíjjárulékokat az állami pillére csatornázta teljesen át, sőt megnyitotta a visszalépés lehetőségét is, amit a kedvezőtlen feltételek miatt a tagok döntő többsége ki is használt. A folytatás 2012 elején következett, amikor kimondták, hogy végérvényesen az államhoz kerülnek a járulékok, a magánnyugdíjpénztárak pedig egy fillért sem látnak.

A lengyel már léptek, de további intézkedések várhatók

Mivel a régiós országok is hasonló cipőben járnak, mint hazánk, nem volt kétséges, hogy sok ország próbál ehhez az eszközhöz nyúlni. Lengyelország nem várt sokat, már 2011 elején döntöttek arról, hogy a költségvetési bevételek úgy próbálják növelni, hogy a pénztárakba utalt járulékokból 5 százalékot elvesznek, és csak 2,3 százalékot utalnak a pénztárakhoz. Ez nagy könnyítést jelent a költségvetés számára, hiszen a vegyes nyugdíjrendszert megtakarítások hiányában csak úgy lehetett létrehozni, hogy az állam a bevételei egy részéről lemondott, ez viszont adóssággeneráló hatású volt.

Az átcsatornázás azonban úgy tűnik nem volt elegendő, a Reuters már azt írta, hogy a lengyel gazdaság erőteljes lassulása miatt további intézkedésekre lehet szükség, az is felmerült, hogy további pénzeket vonnának el a nyugdíjpénztáraktól. A kezelt vagyon 70 milliárd dollár feletti, pontosan ezért kézenfekvő a kormány számára, hogy egy ilyen nagy vagyontömeghez hozzányúljon. A magyarázat szerint, ha ilyen forrásokat sikerülne bevonni, akkor nem kellene az adósságot növelni, és maradna pénz a gazdaságélénkítésre. Szakértők viszont éppen arra figyelmeztetnek, hogy ha a kormány ehhez az eszközhöz nyúl, akkor az a magyar helyzethez hasonló károkat okozhat a befektetői bizalomban.

A pénztárak között nagy a tanácstalanság, igaz a kormány cáfolta, hogy bármilyen változtatást tervezne a nyugdíjrendszerben, ott lebeg a fejük felett, hogy bármikor jöhet egy újabb vágás a bevételekben. Egyelőre csak egy átmeneti járulékátcsatornázásról van szó, azonban sokan azt gondolják, hogy a kormány akár tartósan is ráteheti a kezét a járulékokra, sőt a megmaradt 2,3 százalékos pénztári befizetést is csökkenthetik.

A szlovákoknál elkezdődött a negatív kampány

A visegrádi országok között a harmadik Szlovákia lehet, amely a magyar utat követheti, hogy a költségvetési hiányát 3 százalék alá tudja csökkenteni. A Reuters beszámolója szerint a pénztárakhoz utalt nyugdíjjárulékok egy részére tenné rá a kezét az állam, a tervek szerint az állam 9 százalék helyett csak 4 százalékot utalna a pénztárakhoz, a különbözet pedig az államkasszába kerülne.

A hírek szerint a változtatással már ebben az évben 300 millió eurós friss bevételhez juthatna hozzá a kormány, és ha a változtatás tartósan is fennmarad, akkor az sokat segíthet abban, hogy a kívánt költségvetési hiányt el tudják érni. Szakértők viszont ott is arra hívták fel a figyelmet, hogy a kormányzati beavatkozás nagyon becsapós, hiszen az csak rövid távon jelent könnyítést, hosszabb távon a kiadások emelkednek, hiszen az államnak többet kell majd fizetnie a nyugdíjasoknak.

Mint a beszámolókból kiderül már szeptembertől életbe lépne a változtatás, amivel komoly összegeket tud megspórolni az állam. A kormányzati kommunikáció máris elkezdődött, nagyon hasonlóan a hazaihoz, a kormányfő azt mondta, hogy a szlovákok védelme miatt van szükség a beavatkozásra, a második pillér eredményei ugyanis katasztrofálisak voltak. Szlovákiában 2005-ban indult el a vegyes rendszer, ezért ott sokkal kisebb pénzösszegek vannak, a friss adatok szerint 5,3 milliárd euró van a számlákon.