Az 1980-as évek közepétől kezdve az állami vagyon megszerzéséből hatalmas vagyonokat szerző újgazdagoknak még többnyire meg sem fordult a fejükben, hogy nyaralót vegyenek a Riviérán, vagy házat Londonban. Nem mintha nem telt volna rá, de ez a nemzedék "a Nyugat=ellenség" felfogásában szocializálódott. Az ezredfordulón, a Putyin-kör uralomra jutásával, a Kreml új uraitól való félelmében az oligarchák első nemzedékének számos prominense politikai emigrációba szorult, és kénytelen-kelletlen gyökeret eresztett a nyugati világban.

Az ingatlanpiacot azonban ma már nem annyira az oligarchák és nem is a politikai elit tagjai, hanem az orosz középosztály felső rétegeinek vásárlásai befolyásolják világszerte. Néhány éve még Kelet-Európa (főleg Csehország), Görögország és Ciprus volt a sláger, de nagy számban megjelentek az oroszok az Amerikai Egyesült Államokban és Németországban is. Bármilyen hihetetlen, a két utóbbi országban mind lélektanilag, mind - a meglévő kapcsolatok, rokoni szálak kiaknázásának szándékában -- társadalmilag meghatározó szerepet játszott ebben a szovjet korszak két tömeges emigrációs hulláma. A bolsevik uralom elől 1917 után elmenekültek a német városokban egész lakónegyedeket foglaltak el, amelyekben általánossá vált az orosz nyelv használata. (Berlin egyik külvárosában állítólag akadt német, akit ez a helyzet öngyilkosságba kergetett.)

A szakemberek szerint kétféle vevő létezik. Az egyik azért vásárol, hogy családjával együtt évente többször élvezhesse a szovjet múltban elképzelhetetlen külföldi hétvégéket, mondjuk, a lett tengerparton, vagy egy jóval drágább németországi, esetleg franciaországi házban. A másik befektetési célból vesz lakást vagy házat, amelyet többnyire bérbe ad, éves szinten az ingatlan értékének 10-15 százalékáért.

A statisztika szerint a vevők 50 százaléka a rendszeres tengerparti, gyógyüdülőhelyi pihenés céljából vásárolnak külföldi ingatlant - Magyarországon ezért olyan népszerű az oroszok között Hévíz, ahol egyes adatok szerint az elmúlt négy évben a 60 százalékot is elérte az orosz és az ukrán vevők száma.

A fiatalabb orosz családok viszont, főleg a köreikben nagyon kedvelt Ausztriában, a síparadicsomokban keresnek házat. 25 százalékuk beruházás céljából, igen gyakran a vétellel együtt biztosított bérbeadás jelentette haszon miatt vállalkoznak erre. A vevők 10 százalékát a korábbi emigrációs hullámok miatt szükségessé vagy vonzóvá vált családegyesítés motiválja, ismét 10 százalékuk így könnyíti meg maga és családja számára a folyamatos vízumszerzést, egyes országokban pedig így jut letelepedési engedélyhez, míg 5 százalékuk esetében egyéb ok áll fent.