Kötélidegek kellenek hozzá, én biztosan nem tenném, ezért elismerésemet fejezem ki azoknak, akik pályáznak – ezt a kijelentést Orbán Viktor miniszterelnök tette néhány hete a Millenárison, amikor értékelte a közösségi pénzek felhasználását. A szakmai konferencián a terem tele volt pályázóval, s döbbent csenddel fogadták, hogy a kormányfő nem vállalkozna arra a kalandra, amit ma egy uniós pályázat végigvitele jelent. Nem mintha nem tudnák, a bőrükön érzik, hogy bürokratikus és lassú a rendszer. Még egy egyszerűbb, 100 millió forint alatti projekt esetén is átlagosan 600 nap, mire a pályázó pénzhez jut. A 100 millió forint feletti beruházásoknál pedig ennél jóval több, 970 nap az átlagos kifizetési idő. A miniszterelnök szerint az előző kabinet egy kafkai, az emberi elme számára követhetetlen uniós forráslehívási struktúrát alakított ki. „Érdemes lenne felkutatni azt az embert, aki kitalálta, ám ez még nem ad felmentést arra, hogy a legutolsó forint is ne érjen célba” – mondta. Hangsúlyozta: személyes felelősségének tartja, hogy minden eurócentet felhasználjon az ország.

SZUPERCSAPAT
A gyorsítás érdekében a kormány és a pénzek lehívását irányító Nemzeti Fejlesztési Ügynökség számos intézkedést hozott az elmúlt időszakban. Ráadásul kora ősszel létrejön az az 50 milliárd forintos alap, amelyből az államháztartás körébe tartozó projektgazdák biztosíthatják a fejlesztésükhöz szükséges önerőt. (Az intézkedésekről lásd a keretes írást.) Erre szükség is van, mert Petykó Zoltán, az NFÜ elnökének tájékoztatása szerint saját forrás híján 515 milliárd forintnyi számla nem érkezett be az ügynökséghez. Ez azt jelenti, hogy számos beruházás el sem indult, vagy menet közben elakadt. Az NFÜ elnöke szerint a mérleg ennek ellenére jó (lásd a táblázatot). A kifizetések arányát nézve Magyarország az EU 27 tagállamából az 5. helyen áll (Most még dől a pénz – Figyelő, 2012/30. szám). Annak érdekében, hogy ezt a helyet Magyarország megőrizze, vagy akár javítson is rajta, augusztus végétől megkezdi tevékenységét az a kormánybizottság, amelynek létrejöttéről a Magyar Közlöny július 1-jei számából lehetett értesülni.

A testületet maga a miniszterelnök vezeti, tagjai pedig Németh Lászlóné fejlesztési, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, valamint Lázár János miniszterelnökségi államtitkár. A kormánybizottság szupergrémiumként magához vonta az EU-pénzekkel kapcsolatos legfőbb döntéseket s a végrehajtás ellenőrzését is.

POLITIKAI FELELŐSSÉG
A Figyelőnek nyilatkozó kormánypárti képviselők megerősítették, hogy Lázár Jánosnak valóban kiemelt szerep jut az uniós pénzek lehívásában, különösen a kiemelt projektek végrehajtásának felügyeletében. Arról azonban nem volt információjuk, hogy a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai koordinációját választókerületenként szerveznék meg. Korábban a Magyar Nemzet írt arról, hogy a Miniszterelnökségen figyelemmel kísérik a 176 választókerület fejlesztési céljait is, és Lázár János tesz javaslatot arra, hogy az egyes régiókban politikai szempontból mi élvez elsőbbséget. Sajtóhírek szerint kinevezése előtt Lázár a Fidesz frakcióülésén a következő időszak egyik legfontosabb feladatának nevezte azt, hogy választókerületenként felmérjék a rendelkezésre álló, de fel nem használt uniós forrásokat.

Lapunk úgy értesült, hogy az uniós projektek monitorozása megkezdődött, s már a hónap végén a kormánybizottság asztalára kerül az erről szóló jelentés. Egyenként vizsgálják felül és elemzik azt az 1500 kiemelt projektet, amelynek sikerén 1000 milliárdok múlnak. Amelyikkel gond van, azaz rizikót jelent a megvalósítása, azt törlik a kiemelt projektek listájáról, s más fejlesztési célokra csoportosítják át a pénzeket. A kabinet eltökélt, százszázalékos forrásfelhasználást tűzött ki célul – hallottuk. Hogy mennyi ennek a realitása, arról Kengyel Ákos, a Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének docense úgy vélekedett, hogy reálisan 90 százalékos szintet célozhatunk meg. A kifizetések időarányosan hasonlóan alakulnak a többi uniós tagállamban is, mint nálunk, tehát szerinte valóban nem állunk rosszul. Persze ez még nem jelenti azt, hogy elégedettek lehetnénk az ütemmel.

MINIMALIZÁLT VESZTESÉG
A szupercsapat, azaz a kormánybizottság létrejöttéről pozitívan vélekedett. Ez egy régi javaslat, amelynek a lényege az, hogy a pénzek kezelése, a pályáztatási folyamat vezénylése és a kifizetés ne csak végrehajtói feladat legyen, hanem politikai felelősséget is vállaljanak a döntésekért. „Gyors döntéseket pedig megfelelő felhatalmazással lehet csak hozni: ez ebben a helyzetben szükségesnek látszik, ugyanakkor persze felvethető az uniós források folyósításának túlzott átpolitizálásától való félelem” – magyarázta.

A maximális felhasználás önmagában nem garantálja a sikert, hiszen például az előző ciklusban is nagyarányú volt az abszorpció, ám mostanra kiderült, hogy a beruházások nem adtak lendületet a gazdaságnak. Sőt, számos fenntarthatatlan intézménybe öltük az eurómilliókat. Kengyel szerint jól előkészített programok és projektek kellenek, s nélkülözhetetlen lenne a sok esetben hiányzó előzetes hatásvizsgálat is. A fenntarthatóság alapvető kérdés, semmiképpen sem szabad olyan beruházásokra fordítani a támogatásokat, különösen az önkormányzati szektorban, amelyek működtetése és egyáltalán funkcióinak hosszú távú fenntartása lehetetlennek látszik. Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója szerint is biztató változások indultak el. Ilyennek nevezte a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, illetve az annak munkáját segítő szakmai team létrehozását, az 50 milliárdos önerőalap megteremtését, valamint az önkormányzati beruházások ütemét felpörgető szállítói előleg alkalmazását. A fejlesztési szakértő hangsúlyozta: „Ezeknek a lépéseknek még az idén értékelhető eredményt kell hozniuk, ellenkező esetben 2013-tól már csak a veszteség minimalizálása lehet a reális cél.”

Gyorsítósávban
Intézkedések a pályázati pénzek elköltésének gyorsítására
Ötvenmilliárd forintos alapot hoznak létre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezelésében az állami, önkormányzati, egyetemi projektgazdák számára, hogy visszatérítendő támogatást kapjanak a szükséges önerő biztosításához.
A Belügyminisztérium kezelésében továbbra is működik a vissza nem térítendő támogatást nyújtó önerőalap az önkormányzatok számára.
Gördülő előfinanszírozást vezetnek be a jelenleg jellemző utófinanszírozó rendszer mellett. A projektgazdát most is megillető előlegkérés lehetősége mellett a szállítócégeknek is előre adnak pénzt, ám szigorú elszámolással.
Az NFÜ-n belül a projektfelügyeleti főosztály egyenként vizsgálja át, hogy tudják-e biztosítani fejleszté-seikhez az egyetemek, nonprofit szervezetek, önkormányzatok az önerőt.
Hamarosan projektdoktorokat igényelhetnek a pályázók, hogy gyorsan, az uniós normáknak megfelelően vigyék végig fejlesztéseiket. A projektdoktor szakértőket az elkövetkező hetekben választják ki közbeszerzési eljárás keretében. A cél az, hogy ne torpanjanak meg a beruházások, s ne ragadjanak benn pénzek.