Kelet-Közép-Európa ugyanúgy szétszakadt egy észak–déli tengely mentén, mint Nyugat-Európa. Hasonló elkülönülés van térségünkben a lengyel, cseh, szlovák és a magyar, román, horvát, szlovén vonal között, mint mondjuk a német, holland, dán és a görög, spanyol, portugál régió között. Térségünk déli részére ugyanúgy jellemző az egyre drágábban finanszírozható adósságtömeg az állami, a vállalati és a lakossági szférában egyaránt, mint az általában beteg országoknak tekintett dél-európai államokban. A megtakarítási ráta alacsony, főleg Romániában és Magyarországon. Az állam drága működése elszívja a forrásokat a gazdaság elől, ráadásul a bankrendszer nemhogy bővítené, egyenesen szűkíti hitelezési tevékenységét. Ilyen feltételek mellett márpedig nem lehet elvárni a beruházások bővülését – mondta lapunknak Seres Béla, a Deloitte Hungary közép-európai ügyvezető partnere.

Szemben Magyarországgal és Romániával, a lengyel vagy a cseh bankrendszer bővíti hitelezéseit, és mérlegfőösszege emelkedik. Így ott a vállalkozások nem a túlélésre próbálnak meg berendezkedni, aktívan beruháznak, s vonzó terepei maradtak a működőtőke-beáramlásnak is. A régió északi részében az alacsonyabb államháztartási hiány miatt olcsóbb a vállalkozások hitelezése, másrészt a bankszabályozás kevésbé sújtja a szektort, így mennyiségi korlát sem akadályozza a hitelfelvételt.

Ágazati szinten nézve a térséget megállapítható, hogy fejlődőképesek a német iparra rátelepülő, exportáló vállalkozások. Ezzel szemben a belföldi piacra termelők, a szolgáltató szektor, így például a távközlés is megszenvedi a válságot – mondta Seres Béla.

KIHUNYÓ DICSFÉNY
Hasonló eredményre jutott az Ernst & Young tanácsadó cég egy frissen publikált felmérése is. A kutatás során a világ legkülönbözőbb tájairól megkérdezett 840 döntéshozó szerint jelentősen átalakul a beruházási piac. Korábban egy invesztíciós döntésnél a legfontosabb szempont a telekommunikációs és a közlekedési infrastruktúra volt. Az idei felmérés szerint azonban immár a befektetések biztonságánál az adott ország belső piacának az állapota a legfontosabb tényező. A jog- és a piaci biztonság tehát döntő szempont lett.

Térségünk megítélésének változását mutatja a felmérés egy másik kérdése is. Míg 2006-ban a megkérdezettek 52 százaléka nevezte a régiót a legvonzóbb befektetési célpontnak, az idén csupán 21. Néhány évvel ezelőtt Kelet-Közép-Európa a Nyugat dicsfényében sütkérezett. Az olcsó és szakképzett munkaerő, a privatizációra váró gyárak, a kedvező befektetési klíma és az alacsony hitelkamatok egyaránt hozzájárultak a beruházási boomhoz. Mára nagyot változott a helyzet. A térség gyakorlatilag a nyugati exporttól függ, bankrendszere többnyire gyengécske és külföldi tulajdonban van, erősen kitett az eurózóna adósságválságának.

A Nemzetközi Valutaalap egy elemzése szerint az eurózóna krízisének tovagyűrűző hatásai leginkább itt érzékelhetők, mert a térség nagyon erősen integrálódott a nyugati országok gazdaságába. A régió déli része eladósodott, a munkaerő megdrágult, így a finanszírozás és a termelés szempontjából egyaránt vesztett vonzerejéből. Kelet-Közép-Európa immár Észak-Amerikával versenyez és olyan feltörekvő országokkal, mint pél-
dául India és Brazília.

A térségnek vannak azonban nyertesei is. Így például a balti államok, különösképpen Lengyelország. Varsó az utóbbi években sikerrel vette át a visegrádi országok között a vezető szerepet. Nagy belső piaca és erős pénzügyi közvetítő rendszere miatt jól jött ki a pénzügyi válságból. Az Ernst & Young szerint Lengyelországban 121 működőtőke-beruházást hajtottak végre tavaly, ez 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezek közül is a legnagyobbak közé tartoznak az autóipari invesztíciók, így például a Volkswagen és a Bridgestone beruházásai. A tanácsadó cég felmérése alapján Lengyelország a németek után a második legvonzóbb befektetési célpont Európában. Korábban főleg munkaintenzív ágazatokba áramlott a tőke, mára egyre inkább áttevődött a hangsúly a tudásra. Varsó mindinkább a régió pénzügyi központjává válik. Ezt az is mutatja, hogy szemben más térségbeli fővárosokkal, ott nő a kereslet az irodák iránt. Krakkót, a második legnagyobb lengyel várost az UNCTAD, az ENSZ kereskedelemfejlesztési szervezete az első helyre rangsorolta a feltörekvő országok nagyvárosai közül az outsourcing terén.

EB-LÖKET
A lengyel beruházási boomnak nagy lökést adott az ez év nyarán megrendezett labdarúgó-Eb. Varsó, Poznan, Wroclaw és Gdansk új stadiont kapott. Korszerűsítették a közlekedési hálózatot és a meccseknek helyszínt adó városok vasútállomását is. A fejlesztések nagyságára jellemző, hogy a poznani főpályaudvar modernizálása és a hozzá kapcsolódó kereskedelmi létesítmény 250 millió euróba, durván 75 milliárd forintba került. A beruházást egyébként a magyar tulajdonú TriGranit és a lengyel vasúttársaság közösen valósította meg. A fellendülésnek azonban megvannak az árnyoldalai is. Az Eb befejezése óta eltelt időszakban csaknem 100 lengyel építőipari cég jelentett csődöt. Köztük van az egyik piacvezető, a PGB is, amely tevékenysége folytatásához állami segítséget kért. A léptékre jellemző, hogy a PGB három leányvállalata is jegyzett a varsói börzén. Az Atradius Hitelbiztosító értékelése szerint a csődhullámot a beruházások alulárazása, az alapanyagok árának ugrásszerű megemelkedése, valamint a gyenge fizetési morál indította el. A lengyel bankszektor nem volt hajlandó megújítani a nullszaldóssá vagy egyenesen veszteségessé váló építkezések finanszírozására kibocsátott vállalati kötvényeket – állapítja meg a hitelbiztosító. Nem léptek bele abba a csapdába, amelyből a magyar bankrendszer most próbál oly keservesen kikecmeregni.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza szerint Magyarországgal kapcsolatban célszerű szétválasztani a feldolgozóipari és az állami, illetve a lakossági beruházásokat. A feldolgozóiparban szinte nap mint nap érkeznek hírek újabb invesztíciókról. Májusban átadták az Audi újabb gyárát, Dunaföldváron működni kezdett egy csaknem 50 milliárd forintba kerülő bioetanol-üzem, s az utolsó negyedévre várható a CERN kutatóintézet 40 milliárdos adatközpontjának átadása. A következő évek nagy dobása lehet a szegedi kutató szuperlézer beruházása.
A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság szerint azonban a 60 milliárd forint értékű projekt csúszik, a jelenlegi tempóval biztos nem lesz kész a tervezett 2015-ös határidőre.

A közgazdász úgy véli, nálunk inkább az állami infrastrukturális és a magáncélú ingatlanberuházások visszaesése aggasztó. A kormány takarékossági okokból fagyasztja a közösségi fogyasztást, a lakosság pedig a devizahitelek és a végtörlesztések csapdájában vergődik. „A lakossági ingatlanépítéseknek lassan már nincs hova tovább csökkenniük, két fészer építése már megdobja az indexet” – foglalta össze az elemző a kiábrándító helyzetet.