Egy önkormányzati teherautót kellett eladni a Somogy megyei Szennában tavaly, hogy a település ki tudja fizetni az üzemeltetőnek a 2007-ben átadott tornaterem három hónapos részletét. Ám azóta kifogytak a pénzszerzési ötletekből. Ugyan a közszféra és a magánszektor együttműködésében – vagyis public-private partnership, PPP-konstrukcióban – épült létesítményért tizenöt éven át havi 2,3 millió forintot kellene fizetniük, de a törlesztést több mint egy éve nem tudják kigazdálkodni.

Ezzel nemcsak a község adóssága szökött az egekbe, de a kivitelezést és az üzemeltetést vállaló cég is nehéz helyzetbe került. A Somogy Tornaterem 2006 Kft. adózott eredménye tavaly – a korábbi évek pozitív számaival szemben – 24,5 millió forintos mínuszt mutatott. A terhektől azonban hamarosan akár a település és a cég is megszabadulhat. A szennaihoz hasonló sportprojekteket az állam egy 15 milliárd forintos keretből szeretné lezárni. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) jelenleg 34 ilyen létesítmény kapcsán tárgyal (lásd a térképet a 36. oldalon).

PERES ÜGYEK
A PPP-projektekben részt vevő magáncégeket több ízben vádolták már csalással. Tavaly Hódmezővásárhely például azért bontotta fel a Balogh Imsi Sportcsarnok üzemeltetőjével, a K’Art Építő Zrt.-vel a szerződést, mert szerintük a cég túlárazva végezte a munkáját. A vádat a felkért igazságügyi műszaki szakértő jelentése is igazolta, ezt követően a város feljelentést tett. Bár ezt az esetet több polgármester is hivatkozási pontnak használta a későbbiekben, a K’Art Építő Zrt. az önkormányzat ellen több ízben is pert nyert. A bíróság ítélete szerint a cég nemcsak hogy mindenben a szerződésnek és a jogszabályoknak megfelelően járt el, de a túlárazás vádja is alaptalan, így Hódmezővásárhely köteles kifizetni az elmaradt díjakat. A csalás gyanúja ráadásul egyetlen más esetben sem bizonyosodott be.

A problémák gyökere sokkal inkább a még a Medgyessy-kormány által elindított Sport XXI. létesítményfejlesztési programhoz nyúlik vissza. Ennek keretében országosan több száz PPP-konstrukcióban épülő tornatermet, tanuszodát és sportcsarnokot akartak átadni. A kiírás értelmében a megbízott magáncégek vállalták, hogy felépítik és 15 éven át üzemeltetik az új létesítményeket. Az ellenértéket az állam és az önkormányzatok másfél évtized alatt, havi részletekben, fele-fele arányban fizették volna ki.

Ám a pályázatok kiírásakor nem zárták ki a forráshiányos önkormányzatokat. Az elszegényedett településeken pedig sokan óriási lehetőséget sejtettek a programban. Somogy megyében például több helyen is remélték, hogy akár a helyi iskolák bezárását is meg lehet előzni, ha az intézményt kibővítik egy tornateremmel. A bevont cégek sok esetben 90 vagy épp 100 százalékos devizahitelből finanszírozták a befektetésüket, ennek a kockázatát egyes esetekben szintén a közszférának kellett viselni. Az előnytelen konstrukciók miatt nem csak az eleve nehéz helyzetben lévő települések kerültek bajba. Magyaratád például pont az új tornaterem miatt vált forráshiányossá. A tervezett létesítményeknek végül csak a töredéke valósult meg, ez az utóhatásokat figyelembe véve akár szerencsének is tekinthető.

KORMÁNYZATI ELLENSZENV
Persze a projekt nem mindenhol hagyott maga után adósságba fulladt önkormányzatokat. A kevés sikertörténet egyike Mohácsé, ahol 2007 júniusában adták át az új uszodát a Sport XXI. program keretében. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a városban példamutató pénzügyi szigor uralkodik, és a település anyagi helyzetét a PPP-szerződés sem veszélyezteti. Ebben persze annak is komoly szerepe van, hogy az önkormányzat pénzintézeti kötelezettsége forintban volt, nem devizában. De a növekvő terheket a Somogy megyei Csurgó is jól viseli, mivel a helybéli iskolák és a kézilabdaklub miatt a tornacsarnokból viszonylag jelentős bevételeik vannak. Ezzel együtt az Orbán-kormány már nem sokkal hivatalba lépése után meghirdette a PPP-beruházások felülvizsgálatát. Néhány felsőoktatási intézmény mellett elsőként éppen a sportberuházásokat vették górcső alá. A kormányzat képviselői nemcsak ezekkel, hanem az összes hazai PPP-konstrukcióval kapcsolatban is elsősorban azt kifogásolták, hogy az elvárható közös kockázatvállalás helyett szinte csak az állam vállal rizikót, a magánbefektetők biztosan a pénzükhöz jutnak (Elszámoltatás – Figyelő, 2010/47. szám). Ráadásul a költségek magasabbak voltak annál, mint amennyibe a fejlesztések kizárólag állami megvalósítás esetén kerültek volna. Az NFM-et tavaly december közepéig irányító Fellegi Tamás például úgy fogalmazott: egyetlenegy olyan PPP-szerződést sem találtak, amellyel jól járt volna az állam.

Emellett a kormányt végső soron az zavarta, hogy változatlan helyzet esetén a PPP-szerződések a ciklus minden évében 120-130 milliárd forintot vittek volna el a költségvetésből. Így igen csábító lehetőségnek tűnt, hogy az akkoriban még meglévő magán-nyugdíjpénztári vagyon terhére a projektek egy részét kivásárolja az állam. Igaz, a legnagyobb, évi jó 100 milliárdos tételt adó M5-ös és M6-os autópálya átvétele már ekkor sem szerepelt a rövid távú célok között.

Azóta a költségvetési mozgástérrel párhuzamosan a kormányzati elképzelések is szűkültek, így mostanra már csak a legkisebb, évi 1,5-2 milliárdos falatot jelentő sportlétesítmények maradtak terítéken (a többi projekt sorsáról lásd a keretes cikket). Igaz, az új tévészékház PPP-konstrukcióból való kiváltása már megtörtént. Sőt, a lendületbe az is belefért, hogy az állam megvásárolja a Market Építő Zrt.-nek a köztelevízióval azonos telken lévő székházát (A kormányra is alapozna – Figyelő, 2012/30. szám).

Egyelőre bizonytalan, pontosan hány projektet zár le az NFM, mivel az érintett cégekkel jelenleg is tárgyalnak. A tervek szerint a lejárt pénzintézeti követeléseket vásárolják meg, de ahol erre nincs mód, ott a szerződések megszüntetése és a létesítmény állami tulajdonba vétele is szóba jöhet.

KIEMELT STÁTUS
Ahol a fejlesztési tárca talál megoldást, ott az adott települést már csak a sportépület üzemeltetéssel, fenntartással és állagmegóvással kapcsolatos költségei terhelik. A K’Art Építő Zrt. ügyvezetője, Kendi Imre mindenesetre bizakodó az állami szerepvállalás kapcsán, mivel úgy látja, hogy a hódmezővásárhelyi önkormányzattal szemben a minisztérium legalább megpróbál megoldást keresni a helyzetre.

Ám a leendő tervek kapcsán nem csak reménykedő hangokat hallani. Egy neve elhallgatását kérő forrás olyan információhoz jutott, miszerint a kozármislenyi sportcsarnoknál az állam a következő hónapokban a kötelezettségek ellenére nem fizeti a rá eső PPP-díjat. Az NFM az értesülésre reagálva elárulta: a szakértők szerint a kozármislenyi projekt rendkívül drágának és előnytelennek számít. Ráadásul időközben – az állami oldal tájékoztatása nélkül – tulajdonosváltás is történt a projektcégnél. Ennek ellenére a minisztérium tájékoztatása szerint az állam a hatályban lévő szolgáltatási szerződésnek megfelelően teljesíti a rá eső fizetési kötelezettségeket.

Arra viszont egyre több példa van, hogy az önkormányzatok nem folyósítják a PPP-díjat, emiatt az üzemeltetők könnyen felszámolási eljárás vagy csődvédelem alá kerülhetnek. A kormány ezért megelőző intézkedésként stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánított 21, PPP-sportlétesítmények megvalósítására alapított társaságot. A kiemelt cégek sorában találni a Swietelsky Magyarország Kft. és az Épkar Zrt. tulajdonában lévő ZED-TBM Kft.-t is, amely tavaly 2,8 milliárd forintnyi kötelezettség mellett mindössze 58 ezer forintnyi nettó árbevételt tudott elérni. De a listán található a Hídépítő Zrt. egyik társasága, a Tanúsz Kft. is, amely egyébként tavaly 54 milliós adózott eredménnyel zárta az évet.

A kiemelt státus miatt a cégeket esetlegesen különleges, egységesített eljárásrend szerint, állami felügyelet mellett lehetne felszámolni. A döntés indoklása szerint ugyanis nagyon megnehezítené a részvételükkel megvalósított beruházások kiváltását, ha a vállalkozásokat az általános szabályok szerint kellene megszüntetni.

Szigorúan ellenőrzött autópályák
A PPP-projektekből összesen 3000 milliárd forintos szerződéses kötelezettségvállalás gyűlt össze. Ebből közel 800 milliárd az M5-ös és az M6-os autópályához köthető, de komoly súlyt képviselnek a kulturális és a felsőoktatási beruházások is. Forrás hiányában a kivásárlás ezeknél a beruházásoknál nem jöhet szóba, ezért az NFM a jelenlegi szerződési keretek között keresi a lehetőséget a PPP-díjak csökkentésére. A minisztérium tájékoztatása szerint erre a magánpartnerek felülvizsgálata, a feltárt hibás teljesítések kijavíttatása és az állami fizetési kötelezettség mértékének csökkentése lehet az eszköz. Az NFM emellett figyelmeztetett, hogy például az autópályáknál a koncessziós szerződés alapján a heti, havi, negyedéves és éves rendszeres vizsgálatokon felül véletlenszerű időpontokban is ellenőrizhetik az üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátását. A koncessziós társaság hiányos vagy nem megfelelő szolgáltatása esetén az alkalmazható díjlevonásokat pedig teljes körűen érvényesítik.