Megkésett áprilisi tréfának tűnik, pedig igaz: munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatna havi átlagban 173 vá-
járt, aknászt és egyéb bányász szakembert márkushegyi bányájában a Vértesi Erőmű Zrt. A közbeszerzés második fordulójába jutott indulókat ezen a héten értesíti a Magyar Villamos Művek tulajdonában lévő társaság. A rendszerváltás óta folyamatosan válságban lévő vállalat számára a kormányok mindig a munkahelyek megőrzésének jelszavával nyújtottak mentőövet, de a jelek szerint már az elvileg könnyen tervezhető bányászatra is csak rugalmas, könnyen megszüntethető konstrukcióban vesz fel embereket.

Az aktív bányászok idehaza gyorsan fogyatkozó száma miatt nem valószínű, hogy öldöklő verseny zajlana a megbízásért a munkaerő-kölcsönző cégek között, amelyek már annak is örülnek, hogy a munka törvénykönyvének módosítása végül nem lehetetlenítette el őket. A mintegy 150 milliárd forintos forgalmú szektorban érdekelt cégek vezetői ugyanis erősen és gyakran masszírozták szívtájékukat az első fél évben, amikor formálódott, milyen feltételekkel dolgozhatnak a továbbiakban. Végül június közepén megnyugodhattak, a törvénykönyv módosításai továbbra is életszerű feltételeket biztosítanak az ágazatnak.

TÖBB SZÁZEZER EMBER
Nem kevés szereplőről van szó, jelenleg hazánkban ezres nagyságrendű azoknak a cégeknek a száma, amelyek munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoznak, közülük 6-7 számít meghatározónak. A piac harmadát lefedi a három legnagyobb, multinacionális hátterű szereplő. A kölcsönzött dolgozókat igénybe vevők lassan, de folyamatosan növekvő számát azért nehéz megbecsülni, mert nem összegzik az adatokat. Mindenesetre ez is ezres nagyságrendű, hiszen a legnagyobbak ügyfélkörébe egyenként 200-250 vállalat tartozik. A munkára jelentkezőket nyilvántartó adatbázisuk pedig külön-külön százezres. Igaz, az egyedi adatok az átfedések miatt nem adhatók egyszerűen össze. Fekécs László, a  múlt évet 13 milliárd forintot meghaladó árbevétellel záró Adecco Személyzeti Közvetítő Kft. kiemelt ügyfelekkel foglalkozó menedzsere úgy becsüli, hogy mintegy százezren dolgoznak jelen pillanatban kölcsönmunkásként az országban.

A szolgáltatók egyik fontos kérése volt, hogy a kölcsönzött munkavállalók felmondási ideje ne legyen több 15 napnál, ezt sikerült is elérniük. Az, hogy 5 évben maximálták a kölcsönzés időtartamát, az uniós jogharmonizáció érdekében történt. Fekécs László szerint ennek gyakorlati hatása még nem mérhető, hiszen az éveket a törvény hatálybalépésétől kell számolni akkor is, ha a munkavállaló már ezt megelőzően is kölcsönzöttként dolgozott. Évek múlva azonban néhány vállalatnak oda kell majd figyelnie erre a szabályra. A magyar tulajdonú cégeket tömörítő Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) adatai szerint a szellemi foglalkoztatottak 12 százalékánál a kölcsönzés időtartama meghaladja az 5 évet. A kékgalléros dolgozóknál ez az arány jóval kisebb, de itt sem példa nélküli az 5 éven túli kölcsönzötti foglalkoztatás (lásd a diagramot).

MOTIVÁLÓ ÁTVÉTEL
Az 5 év elteltével a foglalkoztató saját állományába tudja venni a dolgozókat, így ez az időbeli korlátozás munkavállalói oldalról nem hátrányos. Az előbbi eljárás egyébként már most is gyakori: a kölcsönzötteket alkalmazó cégek nagy része a nyitott pozíciókat elsődlegesen kölcsönvett munkavállalókkal tölti be, majd bizonyos idő elteltével a legjobban teljesítőket átveszi. Ez a legtöbb esetben előléptetéssel jár, ami biztosítja a motivációt.

Hasonlók a szokások a Tetra Paknál is: aki beválik, üresedéskor saját állományba veszik. A vállalat elsősorban a gyártásnál, gépkezelői munkakörben alkalmaz kölcsönzött dolgozókat, illetve átmeneti projektekben, például építkezéseknél – számol be Németh Helga, a cég régiós HR-igazgatója. Míg az utóbbi maximum néhány hónapig tart, az előbbi esetekben akár évekről is szó lehet. Az időtartam ötéves maximálását azonban a HR-vezető korrektnek tartja, mert ennél tovább fenntartani a kölcsönzést gazdaságilag sem indokolt.

A legutóbbi törvénymódosítás miatt a cégeknek több teendőjük is akad, az egyik épp az ötéves szabályhoz kapcsolódik. Mivel ezt az időt a kölcsönbe vevő cég szempontjából kell vizsgálni, és egy dolgozó több kölcsönzőn keresztül is odakerülhet egy vállalathoz, a kölcsönvevők csak úgy tudják biztosan teljesíteni az előírást, ha személyekre lebontott nyilvántartást vezetnek. Szarvas Júlia ügyvéd egy másik teendőre is felhívja a figyelmet. Korábban a kölcsönzések idejét nem kellett meghatározni a munkaszerződésben, illetve a kölcsönbe adónak sem kellett erről tájékoztatnia a munkavállalót. Az új munkaszerződéseknél külön megállapodást kell kötniük a feleknek, a fennállókat pedig módosítani kell.