A KKÁT esetében hasonló szisztéma alapján határozták meg a biztonsági zónát figyelembe véve a helyi viszonyokat. A két övezet egymással szomszédos, néhol átfedések vannak - mutatott rá Fichtinger Gyula. Hozzátette, hogy a "felszabadult" területeken megszűnnek a korlátozások, így az építési tilalom is.
Fichtinger Gyula elmondta, az aktuális szabályok szerint a létesítmény tesz javaslatot arra, hogy mekkora az a kiterjedés, ami normál üzemi körülmények között garantálja a lakosság védelmét az esetleges kibocsátástól, illetve magát a létesítményt is védi a külső behatástól. Ez ötszáz méteren jóval belül is garantálható, de maga a jogszabály úgy fogalmaz, hogy minimum ötszáz méternek kell lennie a távolságnak - mondta el az OAH illetékese.
A főigazgató-helyettes kitért arra, hogy az eljárásrendet követve közmeghallgatást is tartottak, hogy az érintettek - így a biztonsági övezetben lakók, földtulajdonnal rendelkezők - véleményét megismerjék. Ez alapján határozták meg a biztonsági övezet nagyságát.
A felülvizsgálat a jövőben rendszeres és kötelező lesz, a nukleáris létesítmények időszakos biztonsági felülvizsgálatával kötik azt össze. Erre tízévente kerítenek sort. A biztonsági övezetek nagyságát ettől eltérő időben is újraértékelhetik, ha változás történik akár a környezetben, akár az atomerőműben, vagy a tárolóban.
A paksi atomerőmű biztonsági zónáját évtizedekkel ezelőtt szovjet mintára jelölték ki, amely egy három kilométeres sugarú kör volt. Azóta változások történtek, például biztonságnövelő beruházások sora valósult meg - hangsúlyozta a szakember.
Fichtinger Gyula azt is elmondta, hogy a rendelet már hatályba lépett, de az érintett területen fekvő ingatlanokra vonatkozó építési tilalom nem szűnik meg automatikusan. Az Országos Atomenergia Hivatal megkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot mint a tilalmat bejegyző minisztérium jogutódját, kérve a közreműködését ebben. A biztonsági övezetre vonatkozó döntés Paks külső városrészét, Csámpát, valamint Dunaszentbenedek és Uszód községet érinti.