Shlomo Ben-Ami, volt izraeli külügyminiszter szerint ez a jelenség meghatározó szerepet játszik a Közel-Kelet sorsának alakulásában. Az egységes nemzetközi fellépés kudarca különösen jól megfigyelhető Szíria esetében, ahol a civil lakosság védelme érdekében hozott közös erőfeszítések helyett áttételes háború zajlik az Egyesült Államok és Oroszország közt - írja a Project Syndicate szakportálon augusztus 6-án közzétett elemzésében.

Oroszország és Kína attól tartanak, hogy az arab forradalmak feltüzelik saját elnyomott kisebbségeiket is, ezért a térségbeli államok önrendelkezési jogára hivatkozva meggátolják az ENSZ Biztonsági Tanácsát abban, hogy forradalmi változásokat segítsen elő.

Értékelése szerint ez a mozgatórugója annak is, hogy a nagy, fejlődő demokráciák kiábrándítóan reagálnak az Arab Tavaszra. Bár hangos szószólói az emberi jogoknak, amikor Izraelnek a Gázai övezetben végrehajtott megelőző csapásairól van szó, mégis ellenzik a Biztonsági Tanács Szíria elleni fellépését, pedig tömegek szabadulhatnának föl általa az elnyomás alól.

A nyugati államok külpolitikáját erősen befolyásolja, hogy a forradalmak előtt támogatták a térség zsarnokait, akiknek csak megdöntésük után fordítottak hátat. Viselkedésüket a nagyhatalmi politikai helyzet (Szíria esetében) vagy gazdasági és stratégiai megfontolások (Szaúd-Arábia és Bahrein) vezérlik.

Európa mindemellett épp egy olyan gazdasági válsággal néz szembe, mely az Unió létét fenyegeti, ráadásul hagyományos külpolitikai eszközeivel képtelen részt venni a Földközi-tenger medencéjében és a Közel-Keleten zajló hatalmi harcokban. Sikeres szerepvállalására pedig nagy szükség lenne, mivel az USA külpolitikája egyre inkább Ázsiára és a Csendes-óceán térségére koncentrál. Ben-Ami álláspontja szerint Washington ma már kész elfogadni a Közel-Keleten hatalomra jutó iszlámista kormányokat, mivel abban reménykedik, hogy így megőrizheti a kiharcolt békeszerződéseket, és könnyebben kordában tarthatja Iránt. Nagy a valószínűsége azonban annak, hogy a térség instabilitása újabb fordulatot indukál, és Amerika végül mégis kénytelen lesz aktívan beavatkozni.

Shlomo Ben-Ami (1943) izraeli történész, diplomata és politikus. 2000 november és 2001 márciusa között külügyminiszteri posztot töltött be Ehud Barak kormányában. Történészi munkássága a két világháború közti Spanyolországgal kapcsolatban meghatározó. Scars of War, Wounds of Peace: The Israeli-Arab Tragedy (Béke és háború ütötte sebek: Az izraeli-arab tragédia) című könyvében újszerű perspektívából vizsgálja az izraeli-arab konfliktus történetét.