A jelenleg Buenos Airesben élő Jamila Venturini újságíróval készített skype-interjúból kiderül: az újságírók először olyan fiataloknak szerveztek tanfolyamot, akik felelősségre akarták vonni a korrupt városvezetőket. A szegényebb brazil városokból a fiatalok mindig délre vagy délnyugatra költöznek a nagyvárosokba, például São Paolóba vagy Rio de Janeiróba. Az alacsony jövedelműek helyzete némileg javult Luiz Inácio Lula da Silva elnöksége idején, aki több szociális intézkedést léptetett életbe, köztük a Zéró Éhség programot, amely segélyben részesítette a szegényeket. Az elnök népszerűsége megugrott az olyan régiókban, mint amiben Januária is található, de Venturini szerint a költségek miatt országos vita alakult ki a programról.

2011-ben Januária közel 44 millió brazil reált (kb. 4,9 milliárd forint) kapott a szövetségi kormánytól. A város költségvetésének nagy részét az innen bejövő pénz adja. Minas Gerais államtól és a város által üzemeltetett szolgáltatásokból még becsordogált pár millió. Fábio Oliva oknyomozó újságíró 2008-ban egy Jamila Venturini által készített dokumentumfilmben azt mondta, a város teljes költségvetése körülbelül 48 millió reál. Annak idején Oliva szerint a pénz nagyjából harminc százaléka tűnt el a korrupció miatt.

2004 és 2008 között Januáriának hat polgármestere volt, holott összesen kettőnek kellett volna lennie két ciklusban, 2004 és 2008,valamint 2008 és 2012 között, de Venturini szerint a polgármesterek többségét megvádolták valamilyen bűncselekménnyel. Egyesek börtönbe kerültek, mások ellen még ma is zajlik az eljárás. Egyikük, Fabricio Viana végül a helyi korrupció-ellenes baráti társaság munkája révén került végleg börtönbe. Azért ítélték el, mert igyekezett nemlétező vagy korrupt cégekkel leszerződtetni a helyi önkormányzatot. Ezek a cégek arra szolgáltak, hogy kipumpálják a pénzt a költségvetésből a nyilvános tendereken állandóan elnyert pályázatok révén, túlárazott szolgáltatásaikkal. A pénzt végül a polgármester és a többi politikus egymás között osztották el.

Hét évvel ezelőtt Fábio Oliva oknyomozó újságírónak elege lett. Nem bírta tovább nézni, ahogy a korrupció tönkreteszi szülővárosát, Januáriát. Még fiatal emberként költözött el egy nagyobb városba, Montes Clarosba, ahol több lehetősége volt munkát találni. Az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor apja a mentőautóban vesztette életét Montes Claros és Januária közt félúton, mert a januáriai kórház nem tudta ellátni. "Az elmaradottságnak, a gyógyszerek és az orvosok hiányának, a rosszul felszerelt kórháznak egyedüli oka a korrupció" - nyilatkozta egy helyütt Fábio Oliva.

Oliva és az Asajan tagjai, 180 másik Barátok Társasága szervezettel rendelkező brazil város példáját követve, maguk vágtak bele a korrupciós ügyek felderítésébe. Módszerük, hogy összegyűjtenek minden fellelhető bizonyítékot és átadják azokat az állami ügyészeknek, akik a korrupciós esetekkel foglalkoznak az ügyészségen. Az Asajan olykor a többi társaság segítségével gyűjt információkat a feltehetőleg korrupt cégekről más államokban, olykor pedig felkeresik őket az informátorok. Így tett például Januária egyik egészségüggyel foglalkozó tanácsadója, aki a szervezet indulása idején három doboznyi fénymásolattal jelent meg, mert munkája során minden gyanús ügylet dokumentációjáról másolatot készített. A legújabb információforrás pedig az új brazil információ szabadságról szóló törvény, amely 2012 májusában lépett életbe.

2011 szeptemberében és októberében Oliva, Rossi és Venturini műhelyfoglalkozásokat tartottak Januáriában olyan fiataloknak, akik szerettek volna tenni a város ügyeinek átláthatóságáért a civil média eszközeivel. Következetes módszereikről, érdekes történeteikről részletesebben beszámol cikkében az Átlátszó.hu.