A parlament szeptember 10-i nyitóülése előtt ezúttal Sárváron tartják a kormánypártok képviselői szokásos kihelyezett frakcióülésüket. A jogalkotási programban megjelölt törvényjavaslatok közül néhány átcsúszhat a tavaszi ülésszakra, míg mások a globális és hazai gazdasági helyzettől függően sürgősséggel kerülhetnek a Ház elé.

Az ősz egyik legrejtélyesebb törvényjavaslatáról egyelőre keveset tudni, ugyanis a benyújtó Nemzetgazdasági Minisztérium szűkszavúan indokolta a gazdaságbiztonságról szóló javaslat beterjesztését. A tárca szerint azért van szükség rá, hogy „különleges jogrend időszakában és egyéb válsághelyzetekben a nemzetgazdaság biztonságos fenntartása biztosítva legyen, valamint a válsághelyzeti reagáló erők működési feltételei teljes körűen biztosítva legyenek”.

Kormánypárti forrásból nem kaptunk választ arra, hogy a kabinet számít-e olyan gazdasági krízishelyzetre, ami azonnali cselekvést igényel, vagy a romló globális gazdasági-pénzügyi környezet miatt igyekszik biztosítani előre a cselekvési feltételeket. Az sem világos, hogy válsághelyzetben kik azok a „reagáló erők”, amelyeket a javaslat említ, amúgy vélhetően a parlament, a kormány és a miniszterek.

Az őszi ülésszakon számos gazdasági tárgyú javaslat kerül napirendre, köztük az állami vagyonnal való gazdálkodásról és a tulajdonosi joggyakorlásról szóló szabályozás. A jogalkotási program jelzi az adótörvények módosítását, s a parlament ősszel zöld utat adhat a vállalkozási zónák kialakítására, ami a kormányprogramban is szerepelt. A kabinet célja, hogy úgynevezett szabad vállalkozási övezetek létrehozásával támogassa a munkahelyteremtést. Ezekben a zónákban ugyanis a külföldi és magyar beruházó cégek jelentős adó- és járulékkedvezményben részesülnek, s komoly adminisztrációs könnyebbséget élveznek. Elsődlegesen azokat a területeket minősíthetik vállalkozási zónáknak, ahol magas a munkanélküliség, kevés a munkahely és zömében alacsony képzettségűek az álláskeresők.

Változik a felnőttképzés rendszere, az új törvényjavaslat a munkaerőpiac igényeihez igazítja azt. A felsőoktatás szereplői felkészülhetnek arra, hogy decemberig befejeződik a felsőoktatási reform. Felsőoktatási intézményhálózat-átalakítások címén elkezdődnek a már beharangozott régiónkénti integrációk, a felsőoktatási fejlesztési pólusok kialakítása. A hatékony működtetés, a felesleges kapacitások és a párhuzamos képzések kiszűrése érdekében a jelenlegi 27 állami egyetem és főiskola helyett a jövőben hosszú távon legfeljebb 12-13 egyetemi konglomerátum működik.

ADÓSSÁG
Az ülésszak kétségtelenül legjelentősebb törvényjavaslata az új polgári jogi kódex (Ptk.), amely a Fidesz régi ígérete. Az előző, szocialista kormány idején a parlamenti többség elfogadott egy új Ptk.-t, ám a Fidesz kérte, hogy az azt életbe léptető törvényt az Alkotmánybíróság helyezze hatályon kívül. Azzal érveltek, hogy túl kevés idő áll rendelkezésre a felkészülésre, mindössze néhány hónap, emiatt sérülne a jogbiztonság. A taláros testület egyetértett az érveléssel, s alkotmányellenesnek minősítette a hatálybaléptetésről szóló jogszabályt.

A Fidesz–KDNP-kormány a választásokat követően újra nekilátott egy új polgári jogi kódex előkészítésének, rekordidő alatt végzett vele, és a társadalmi vita után most ősszel kerül a Ház elé. Az új törvénykönyv kétszer akkora terjedelmű, mint a most hatályban lévő, ugyanis része lett az eddig külön szabályozott társasági és a családjog is. Lapunk úgy értesült, hogy bekerülhet az új kódexbe az üzleti titok elsőbbségének kimondása. Ez felülírná a 2003-as üvegzsebtörvényben deklarált adatnyilvánosság elvét, s így sérülne a transzparencia. „Kérdés, hogy a Ptk. kezd-e majd valamit a körbetartozások kérdésével, illetve a ki nem fizetett beszállítók, alvállalkozók ügyével” – jegyezte meg lapunknak Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője.

A jogalkotási menetrendben szerepel az adótörvények módosítása, ám annak tartalma egyelőre nem ismert, az indoklás egyedül a szabad vállalkozási zónák létrehozását említi. Az LMP-politikusokkal egyetemben a szocialisták is úgy vélik, a recessziós adatok, az MNB megadóztatásából való várható kihátrálás, az eltúlzott bevételi várakozások előrevetítik, hogy október–november táján „hisztérikus adókivetési láz lesz úrrá a kormányon, ezek alkotmányossága, az uniós joggal való összeférése pedig az eddigi tapasztalatok alapján borítékolhatóan problémás lesz”.

REALITÁSOK
A költségvetési törvény vitája során a kabinet kénytelen lesz szembesülni a realitásokkal. A jövő évi büdzsét, amelynek fő számait még a nyáron elfogadta a törvényhozás, 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel tervezték. Elemzői vélemények szerint nagyon kevés esély van arra, hogy ez teljesüljön. A Reuters júliusi, 
21 elemző megkérdezése alapján készített felmérése mindössze 0,8 százalékra, a kormány által várt felére számít. Mindennek azért van jelentősége, mert a költségvetésbe a várt GDP alapján tervezik be a kiadásokat és a bevételeket. Ha a gazdasági növekedés tempója elmarad a tervezettől, akkor kevesebb adóbevétel folyik be, borul a büdzsé kiadási oldala. Ebben az esetben év közben kell kiigazítani a bevételi oldalt, ami kellemetlen és fájdalmas kiadáscsökkentésekkel jár. Klasszikus indok ez az általában túlontúl optimista növekedéssel tervezett magyar költségvetésben a mindenkori megszorításokra.

Az őszi menetrend nagy eseménye lesz az IMF–EU-delegáció visszatérése. Az első, nyár eleji körben a nemzetközi szervezetek tájékozódtak, az érdemi tárgyalások ősszel indulnak. Sokak szerint már az is biztató, hogy a delegáció végigcsinálta a tájékozódó látogatásokat. Nem vonultak el, mint például a múlt év végén, amikor a kormány a velük való egyeztetés nélkül nyújtotta be a parlamentnek a jegybanktörvény vitatott módosítását.

Az idei őszi fordulóban a legfontosabb vitapont a jövő évi makropálya, a GDP alakulása lehet. Az IMF már korábban is jelezte, hogy túlságosan optimista növekedési számokkal tervezték a büdzsét. Varga Mihály, a valutaalappal való tárgyalásokért felelős miniszter lapunknak nem sokkal ezt követően azt nyilatkozta: valószínűtlen, hogy a kormány elhiggye az IMF számait. Ha nincs megegyezés, akkor felállhatnak az asztaltól. Elképzelhetőnek nevezte azonban azt, hogy a második negyedéves GDP-adatokkal majd meggyőzik a delegációt. A múlt hét elején közzétett KSH-statisztika alapján ez nem lesz könnyű. Kiderült ugyanis, hogy a második negyedévben a magyar gazdaság 1,2 százalékkal zsugorodott az első negyedéves 0,7 után.

Elemzői becslések szerint a vártnál alacsonyabb növekedés miatt a jövő évi büdzsé kiadási oldalából a GDP 1,5-2 százalékának megfelelő, körülbelül 450-600 milliárdot kell majd levágni. Ezt persze meg lehet újabb adóemelésekkel is oldani, főleg, ha a kabinet nem akarja vállalni a népszerűtlen kiadáscsökkentéseket. A kormány adókivetési kreativitása meglehetősen jó, de a 2013-as költségvetés kialakításánál azért fél szemmel már muszáj figyelnie a 2014-es választásokra is. A hiányzó bevételek között várhatóan pótolni kell azokat a milliárdokat is, amelyek az MNB-re kivetett tranzakciós adóból származtak volna. Az IMF már a nyár eleji tájékozódások alkalmával jelezte, hogy aggályosnak tartja a jegybank megadóztatását. A kabinet később ki is nyilvánította hajlandóságát arra, hogy elálljon ettől. Ez önmagában 100 milliárdos tétel lehet. Az idő szorít, a kormánynak a rövid nyár alatt kellett valamit kitalálnia, hogy teljesüljön az EU felé 2013-ra vállalt 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycél.

A másik lehetőség az, hogy a kabinet a jelenleg éppen kedvező piaci feltételekre játszik. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) aukcióin a költségvetésnek kedvező hozam mellett kelnek el a kötvények. Az ország kockázati felára csökken. A kormány dönthet úgy, hogy nem sürgős neki a megállapodás a nemzetközi szervezetekkel. Ez azonban könnyen visszaüthet, hiszen az ország megítélése részben éppen azért vált kedvezőbbé, mert elindultak a tárgyalások az IMF-fel.

Ha megszületik az egyetértés a makropályáról, jöhet a költségvetési stabilitás aprópénzre váltása. Ennek egyik kulcseleme az elektronikus útdíj bevezetése, ebből a következő év második felében már 100 milliárd forint bevételt vár a kabinet. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem zárta ki, hogy idővel a teljes országos közúthálózaton elektronikus útdíjat kell fizetni, egyelőre csak a 3,5 tonna feletti tehergépjárműveket terheli ez a kötelezettség a gyorsforgalmi utakon, valamint az országos közúthálózat lakott területen kívüli szakaszain.

A legnagyobb vita az őszi ülésszakon várhatóan az új választási törvényt övezi. Bizonyos részletek már hetekkel ezelőtt kiszivárogtak, igaz, azok döntő részét Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa cáfolta. Egyebek között azt, hogy a 18 éven aluliak szavazhatnának, illetve azt, hogy aki regisztrálta magát, ám nem élt szavazati jogával, az a következő választásokkor nem voksolhatna. Névtelenséget kérő ellenzéki honatyák hangsúlyozták, hogy minden a részleteken múlik. Nem ismert például az, hogy milyen módon szavazhatnak majd a határon túli magyarok, illetve a külföldön dolgozó, ott élő, de magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgárok. Az előregisztrációról Sólyom László volt államfő, az Alkotmánybíróság egykori elnöke aszófői beszédében kijelentette, az az alaptörvénybe és az Emberi jogok európai egyezményébe ütközik.