Telefonos segítség: puskázás felsőfokon

Torontáli Zoltán
2012-08-23 06:07
Egyre komolyabb hardveres támogatás és szolgáltatási háttér segíti a vizsgákon való puskázást.
Műtsön téged az a sebész, aki a vizsgáit puskázással rakta le – hangzik a közkeletű mondás, de a vicc mögött rejlő józan meglátás ellenére is burjánzik a csalás az iskolákban. A technológia fejlődése sok új eszközt adott a tanulók kezébe ahhoz, hogy túljárjanak a tanáraik eszén, és úgy tűnik, utóbbiak mindig csak fáziskéséssel tudják követni a leleményes megoldásokat. Míg a fiatalok körében a fineszesen használt okostelefon módszere már ősrégi (azaz többéves múltra tekint vissza), egyes helyeken még mindig megengedik, hogy a tanuló az írásbeli vizsga idejére a készülékét kitegye az asztalra. Nagyon oldschool a módszer, de sok helyen még ma is bejön: a mobilba előre feltöltött, jól elrendezett PDF- fájlokból az érintőképernyőn pár ujjhúzással egy pillanat alatt elő lehet varázsolni az előre megírt (sőt, mások által megírt, és közösségi oldalakról letöltött) tételeket.

Probléma akkor adódik, ha a tanár nem engedi meg, hogy a telefon huzamosabb ideig az asztalon feküdjön. Ma már azonban arra is fel lehet készülni, ha csak pár percig használható a mobil, sőt végső esetben arra is, ha egyáltalán nem alkalmazható! A manapság leginkább high-technek számító csalásnál a diák olyan kisméretű fülhallgatót használ, amely teljes egészében eltűnik a fülében, így gyakorlatilag észrevehetetlen. A hangot a szerkezet a nyakba akasztott indukciós hurok segítségével továbbítja. Ennél a technikánál a tételeket hangfájlok formájában előre felveszi a tanuló, vagyis felolvassa a megoldásokat, és hangfelvételeket készít róluk, mint ahogy egy zenei CD-n a számok sorakoznak. Ezt elraktározza a telefonjában, és ha sikerül a dolgozatírás során akár csak egy pillanatra is a mobiljához jutnia, azon elindítja a megfelelő „számot”, vagyis a fülébe lejátssza a tételt.

Ha előre lehet tudni, hogy semmi esélye sem lesz arra a diáknak, hogy a mobilhoz akár csak hozzáérjen, akkor lép színre a szkennelő toll. Ez természetesen teljesen úgy néz ki, mint egy hagyományos íróeszköz, de valójában egy miniatűr kamerát rejtettek el a hegyében. A tollat a dolgozatkérdés felett végighúzva a szerkezet beszkenneli a szöveget, és (Bluetoothon vagy mobilhálózaton) élőben továbbítja azt egy okostelefonra vagy számítógépre. A tantermen kívül tartózkodó cinkostárs a kezében fogja a laptopot, és a kérdést látva már el is tudja indítani azt a hangfelvételt, amely a megfelelő választ tartalmazza, és amelyet a dolgozatíró fülében lévő mikrofon lejátszik.

De mi van akkor, ha nem előre megadott tételekből áll a dolgozat, vagy éppenséggel egy olyan matekvizsgáról van szó, amelyen előre nem ismert feladatokat kell megoldani? Nos, ez még nagyobb fokú szervezettséget és támogatást igényel, vagyis pont olyan tevékenység, amelyet szolgáltatásként el lehet adni a diákoknak. Sokak számára lehet, hogy meglepő, de van ilyen szolgáltatás is, elég hamar rá lehet bukkanni a világhálón.

Egy főiskolai, egyetemi matematikavizsga árfolyama manapság 125 euró körül mozog. Ennyibe kerül, ha valaki külsősökkel akarja megíratni a matekfeladatait, amíg ő bent malmozik a tanteremben. A fülben elhelyezhető mikrofont, amelynek ára 60–80 ezer forint között mozog, a „szolgáltatók” kaució ellenében biztosítják. A fent említett módszerek egyikével a feladatokat 15-20 perc alatt ki kell juttatni a teremből egy előre megadott e-mail címre vagy közeli számítógépre. A kinn lévő jó matekosok azonnal nekiesnek a példáknak, és 15 percen belül elkezdik a vizsgázó fülébe duruzsolni az első megoldásokat, vagy az e-mailek olvasására alkalmas számológépre küldik azokat.

Nyolc éve megy a szolgáltatás a Megintamatek.atw.hu honlapon, és a kínálói azt állítják magukról, hogy még sosem buktak le. Ha nem sikerül megoldaniuk a feladatokat, állítólag visszafizetik a pénzt, csak 20 eurót tartanak meg. Hogy mekkora lehet a kereslet, arra az is utalhat, hogy a szolgáltatást nyújtók a honapjukon így jellemzik a helyzetet: „A totális káosz a bolognai folyamattal érkezett, addig csak matek szakos hallgatók jártak dublőrködni a többiek helyett. Nem tudom, hány vizsgát írhattunk összesen, csak azt tudom, hogy a kedvenc vizsgaíró tollamból évente kifogy egy Parker betét. Sok százat félévente, mindenhol az országban.”