Mobilinternet-szolgáltatást indít a UPC. A kábeltelevíziós alapokról indult multi hazai leánya a Vodafone-nal kötött szerződést, annak hálózatát veszi igénybe. Az előfizetők a UPC márka alatt kapják a szolgáltatást, és bárhol kapcsolódhatnak a netre, ahol a Vodafone-nak lefedettsége van. A UPC ezzel nagy lépést tesz afelé, hogy portfólióját kiterjessze a mobiltávközlésre is. Várakozások szerint a jövőben a hangszolgáltatással is bővülhet, azaz teljessé válhat a palettája. E terjeszkedésnek a mai, stagnálással jellemezhető piaci helyzetben kettős értelme van. Természetesen növelheti a bevételt, másrészt azonban nagyon felértékelődött az ügyfélmegtartó szerepe is. Az elmúlt pár évben ez általános jelenséggé vált, minden UPC-hez hasonló, előfizetőszám alapján (is) vezető távközlési társaság legfőbb törekvése az lett, hogy az ügyfélbázisát megtartsa. A folyamatok hátterében egyértelműen a gazdasági válság áll. A háztartásokban kevesebb pénz jut mindenre, így infokommunikációs kiadásokra is, a telefonos, internetes és tévés előfizetéseket most már azok is sűrűn megversenyeztetik, akik erre korábban nem gondoltak. A válság előtti piacra sokkal inkább az volt jellemző, hogy a családok ritkán nézték meg, mennyit fizetnek egy-egy szolgáltatásra. Ma már azonban senki sem lehet ilyen kényelmes, ha le akarja faragni a költségeit, akkor aktívan keresnie kell az olcsóbb megoldásokat. Ennek következtében 2009-től kezdve pár vérzivataros évre szinte puszta árversenyre korlátozódott a piac, amely nem feltétlenül kedvezett a nagy szolgáltatóknak. Néhány kisebb szervezettel dolgozó, kamikaze típusú piaci szereplő borsot törhet mindenki orra alá.

TÁVKÖZLÉSI SZATÓCSBOLT
„Vitathatatlanul erősödő nyomás alá kerültek a távközlési költések Magyarországon, ami felerősítette a hagyományos hangalapú bevételek csökkenését. A fellendülés egyelőre késik, így a pénzügyi célkitűzések érdekében a szolgáltatók, köztük mi is, számos költségcsökkentő intézkedést vezetnek be” – értékelte helyzetét lapunk megkeresésére a piacvezető Magyar Telekom Nyrt.

A milliós ügyfélbázisok lemorzsolódásának megállítása továbbra is a legfőbb üzleti szempont. Ennek látványos megjelenési formája az, hogy a szolgáltatók megpróbálnak minél több terméket mindinkább egybecsomagolva eladni, ekkor nyilvánvalóan sokkal kisebb az esélye annak, hogy az ügyfél könnyen ott tudja hagyni a szolgáltatóját, és ugyanazt a kényelmet megkapja máshol. A Magyar Telekom már régen egybegyúrta szinte az összes termékét, egy ideje energetikai szolgáltatást is árul, és folyamatosan keresi azokat a termékeket, amelyeket még el tudna adni a vele kapcsolatban álló előfizetőinek. „A következő években terveink szerint alaptevékenységünket az új online képességek és a digitális otthon irányában bővítjük, tovább erősítve jelenlétünket a nem hagyományos üzleti területeken is” – válaszolta felvetésünkre a cég. Az elektromos áram viszonteladásában biztosan nincs egetverően nagy haszon, hiszen az nem a Telekom terméke, tehát legfőbb értelme az ügyfélmegtartás. Mint ahogy az volt a műholdas tévé bevezetésének is.

STAGNÁL A PIAC
A piacméret stagnál, növekedésről szó sem lehet, az enyhe csökkenésen még a következő években sem lepődik meg senki. A válság nem V, de még csak nem is W alakú, hanem most már úgy tűnik, L formát ölt, azaz egy korábbinál alacsonyabb szinten állandósul az összesített forgalom. A torta ugyanakkora marad, a háztartások és az üzleti előfizetők elsöprő többsége nem hajlik arra, hogy újfajta szolgáltatásokat vegyen igénybe. Hiába jelent meg a tévés fronton például a HD- és a 3D-technológia, hiába jönnek az internetben és a mobilnetben az egyre gyorsabb hálózatok, ezeket aligha lehet manapság olyan tömegben értékesíteni, amely érdemben növelhetné egy cég bevételét. Csak sovány vigasz, hogy a mobilszegmensben az okostelefonok térnyerése némi pluszadatforgalmat generál, így a mobilnet még kiaknázható terület maradt.

Összességében azonban az említett trendek, illetve a magyar gazdaság recesszióba süllyedése és a különadó (vagy telefonadó) terhe mind azt erősítik, hogy a multicégek magyar leányaihoz fejlesztések gyakorlatilag nem érkeznek. Egy kiragadott példa: míg a UPC az extragyors, másodpercenkénti 120 megabites kábeles internetét még a nemzetközi bemutatóval egy időben vezette be Magyarországon, a most debütáló, Horizon nevű intelligens szolgáltatásról már lemaradtunk. A fontosabb cégek nem proaktívak Magyarországon, meg sem próbálják generálni a növekedést, ehelyett követő magatartásra rendezkedtek be. Majd csak akkor újítanak, ha látni a kilábalás első jeleit.

„A recesszió és a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága a gond. Minden leányvállalat ugyanabból a büdzséből fejleszt, amit az anyavállalat oszt el. Így a magyar leány mondjuk egy távol-keleti országgal versenyez a befektetési büdzséért, ilyenkor megnézik az üzleti tervet, a piacot és az összes politikai-gazdasági paramétert, így általában lecsúszunk a pénzekről” – foglalta össze lapunknak a helyzetet az egyik szolgáltató szakembere. Háttérbeszélgetéseink során egyébként ezzel kapcsolatban felmerült a provincialitás elmélete is, amely szerint logikus, ha a nyugati anyavállalat először a végeken vág, a végsőkig elkerülve azt, hogy otthon kelljen megszorítania a költségeit. A dolgozókban kétségtelenül lehet ilyen érzés, ugyanakkor a Telenornál például nem így vélekednek. „Mi jóval a többiek előtt, már 2010-ben túlestünk a költségcsökkentésen, így sikerült megelőzni a drasztikusabb intézkedéseket, amelyek rombolnák a fejlődést” – mondja Kutas István kommunikációs igazgató.

A magyar tulajdonú vállalkozások helyzete más, de ebben a becsontosodott közegben nekik is sokkal nehezebb növekedést felmutatniuk. „Próbáljuk kihasználni a kisebb szervezetből adódó hatékonyabb, gyorsabb piaci reagálást biztosító működésből származó előnyöket, illetve újfajta szolgáltatási területekre lépünk be” – mondja Takács Krisztián, a Business Telecom Nyrt. vezérigazgatója. A cég a műholdas tévé mellett például a műholdas internetszolgáltatás irányába is nyitott, az állóvíz felkavarásának céljával.

INDULHAT A FELVÁSÁRLÁS
A tőkeerősebb vállalatok ezenkívül gondolkodhatnak még a torta klasszikus módszer szerinti újravágásával, vagyis felvásárlásokkal javíthatják a pozícióikat. Erre különösen a kábeltévés hálózatok szegmense kínál jó alkalmat, ahol sok kisebb helyi szolgáltató küzd pénzügyi nehézségekkel, és felvásárlási célponttá válhat. „Ha jól illeszthető egy kisebb cég az országos hálózatunkhoz, akkor az ottani előfizetők megszerzése javíthatja a méretgazdaságosságot, másrészt nekik új, modernebb szolgáltatásokat tudunk kínálni, amelyekre vevők lehetnek” – mondja Szűcs László, a UPC kommunikációs igazgatója. A piac legjobb részét, a korábbi Fibernetet azonban már tavaly kimazsolázták, a UPC és az Invitel közösen vette meg, majd osztotta el egymás között területi alapon a társaság hálózatát.