Viszonylag sokat fogyaszt, és külső áramellátás nélkül nem képes éveken keresztül önállóan működni a ma használatban lévő úgynevezett okosmérők többsége. Többek között erre az eredményre jutott a BME piaci felmérése. Azt is megállapították, hogy ezek a modern, intelligens villany- és gázórák a távközlési kommunikációra általában a 2,4 GHz-es, illetve a 868 MHz-es frekvenciasávot használják, amelyek több szempontból is problémásak. Az információk terjedési tulajdonságai ugyanis sok esetben nem megfelelők, például egy vízóraaknából nem juthat el elég messzire a jel. A felmérés tanúságai alapján úgy látták, érdemes egy új, hatékonyabb mérőeszközt tervezni, és a projektet a 27 éves Lendvai Károly kutatás-fejlesztési vezető irányítása mellett az egyetemen el is indították.

Az így megszületett, RemoteSense nevű alkalmazás a 433 MHz-es frekvenciasávban kommunikál, így sokkal jobb a terjedési tulajdonsága, mint a magasabb frekvenciákat használó versenytársainak. A jelek sokkal jobban áthatolnak a betonon, nagyobb távolságra juttatható el az információ, és a frekvencia majd minden országban szabadon használható. A tervezésnél kezdetektől fogva fő szempont volt az alacsony fogyasztás is, a szerkezet egy darab ceruzaelemmel akár két-három évig is működik. Az ötletet a természet inspirálta; mint ahogy az élőlények is tetszhalott állapotba kerülnek mostoha életkörülmények között, a jeladó is ezt teszi, ha nincs rá szükség. Egy vízóránál például elég a fogyasztást regisztrálni akkor, ha egy újabb köbméter víz elfogyott, vagyis havonta néhányszor. A természet inspirálta a hálózatszerű működést is; az eszközök egymásnak adják tovább az információt, ezért csak a központi szerkezeteknek van internetelérésük, a hálózat külsőbb részein lévőknek nincs. Ez jelentősen csökkenti a kommunikációs költségeket. Ráadásul a gyufaskatulyányi adókat gyakorlatilag csak le kell tenni a helyszínen, a hálózat automatikusan épül fel, nincs szükség külön informatikai beállításukra.

Az egyetem több kockázatitőke-befektetővel tárgyal, és küszöbön áll a spin-off cég megalapítása. Szabó Sándor, az egyetemi ötletek piacosításával foglalkozó BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint sokan érdeklődnek a RemoteSense iránt. A technológia kiválóan alkalmazható többek között környezetvédelmi felügyeletre, intelligens otthonok vezérlésére, beltéri helymeghatározásra, gépipari eszközök diagnosztizálására és precíziós agrártermelés támogatására. Több céggel is tárgyalnak már az eszközök használatáról, és úgy látják, ha néhány éles teszttel sikerül bizonyítaniuk rendszerük hasznosságát, könnyen elterjedhet a technológia. Az egyetemi szakemberek úgy látják, egy ilyen technológia csak akkor lehet sikeres, ha a globális piacra tudnak vele kilépni. Ennek érdekében a Szilícium-völgybe és egy dubaji nemzetközi kiállításra is elutaznak még az idén potenciális befektetőket és partnereket keresni.

Múlt és jövő
– Mennyi a projekt eddigi ráfordítása?
– 
Egy 10-15 fős, folyamatosan változó összetételű csapat két évig tartó fejlesztési munkája.

– 
Hol lesz a cég 5 év múlva?
– 
Reményeink szerint világszerte elterjed a technológia, és a kockázatitőke-befektetéseknek köszönhetően több tucat hazai szakembernek ad majd munkát a fejlesztésre épülő budapesti központ.