A belső kontrollal rendelkezők vagy az ilyen emberek által vezetett kollektívák e mérce nélkül nem érzik magukat igazán értékesnek. 

A hosszú távú egyéni gazdagodás, az értékteremtés és a társadalmi igazságosság rokon fogalmak. Mi történne például, ha lenne vagyonelszámoltatás, méghozzá mindenki számára kötelezően? Vajon milyen eredményre jutnánk az elmúlt 20 év jövedelembevallásai és a tényleges vagyonosodás összevetésével? Valószínűleg elszabadulna a pokol. Folytatódna a vagyon menekítése az országból, csakúgy, mint a betéteké 2011 végén, 2012 elején. Akkor még csak fel sem merült a betétek eredetének kérdése. Ez is egy fogolydilemma. A vagyont szerzett egyén fogva tartja az államot, akár le is húzza az újra elosztott jövedelmeken keresztül. De ha az elszámoltatástól való félelmében kivinné az országból a vagyonát, mindannyian rosszul járnánk.

Magukra valamit adó cégek, egyesületek, szervezetek az elmúlt években komoly erőfeszítések árán alkották meg saját belső szabályrendszerüket. Átláthatóvá tették, hogy milyen értékek mentén dolgoznak, hogyan kezelik erőforrásaikat, alkalmazottaikat, ügyfeleiket. A kódexeket persze nem mindig tartják be. Ha nem belső konszenzus hozta létre a leírt normákat, vagy ha a vezetők nem mutatnak jó példát, akkor nem működik a szabályozás. Ám a fejlődés első lépcsője, hogy legalább legyen ilyen deklarált érték- és normarendszer.

A szervezetek etikai normái kapaszkodót jelentenek. Becsukjuk a szemünket, vagy szóvá tesszük a korrupciót, a szabálysértéseket? A kódex támogat a jó válaszadásban. Az önfelmentő stratégiák kódex nélkül könnyebben működnek: felelős vezetők szemet hunynak feletteseik visszaélései, önző kivételezései, hazug kozmetikázásai, félrevezető kommunikációja felett. Asszisztálnak átgondolatlan vagy éppen célirányos lépésekhez, azzal védekezve, hogy ők ennek nem döntéshozói, azaz szinte ők is áldozatok.

A versenyszférában az etikai kódexek a vállalatirányítás eszközei és a megfelelőségi (compliance) szabályrendszer építőkövei, jellemzően a külföldi tulajdonos iránymutatása szerint, főleg nagyobb szervezeteknél. A sikeres kódexek hozzájárulnak a versenyelőny realizálásához, mert konkrét cselekvési mintákat is nyújtanak a partneri és üzleti kapcsolatokban. Ezek minősége, következetessége sokat elárul a cég megbízhatóságáról. Lényeges területük a beszállítói kapcsolatok tisztasága, függetlensége, a beszállítók versenyeztetése, a szervezeten belüli érdekütközések korrekt kezelése. Ugyanezek a területek a honi korrupció melegágyai, amennyiben rosszul kezelik őket.

Előrelépés lehetne a pozitív vállalkozások listájának létrehozása a lakossági pozitív adóslista mintájára. Ennek szereplői azok a vállalatok lehetnének, amelyek deklarált eredményeket tudnak felmutatni a tisztességes működésben. A hitelesség érdekében a lista mögé kellene állnia egy olyan civilszervezetnek, amely a vállalati, pénzügyi szférában elismert, méghozzá igen széles körben. Soha nagyobb szükség nem volt erre, mint mostanság. Ha áttörés nem is érhető el, legalább egy javuló tendencia kitörési pontját meg lehetne teremteni.

A szerző cikke hozzászólás a korrupcióról indított vitasorozatunkhoz. Eddigi hozzászólók: Alexa Noémi (30. szám); Christopher Laska (31. szám); Fejéregyházi Attila (32. szám); Bánfi Tamás és Barabás Tünde (33. szám). 
Lapunk várja a reagálásokat, hozzászólásokat a szerkesztoseg@figyelo.hu e-mail címre.